Aki érdeklődik a kriptovaluták iránt, az könnyen észrevehette, hogy mostanában a második számú kriptovaluta, az ether alaposan alulteljesíti a bitcoint, az első számú szereplőt, méghozzá nem is kicsit. Ha ránézünk az első ábrára, azt látjuk, hogy míg a bitcoin egy év alatt 121 százalékkal ment fel, addig az ether csak 46-al, ami nagy különbség még ezen a nagy árfolyamugrásokat produkáló piacon is.
A bitcoin az idén tavasszal történelmi rekordot döntött, az ether viszont máig nem érte el a 2021 végi, 4800 dollár körüli csúcsát, és most kevesebb, mint felét éri annak. A folyamat hosszú távú, hiszen már valamikor 2023 elején elkezdett szétnyílni az olló a kétféle eszköz között, amelyek egyébként eléggé más célokat szolgálnak.
A digitális világ aranya és olaja
A bitcoint inkább megtakarításként, hosszú távú befektetésként tartják, esetleg fizetőeszközként, míg az ether (vagy éter) számos más célra használható. Különböző internetes, blokkláncon működő vállalkozásokat működtetnek vele, decentralizált tőzsdéket és pénzváltókat, pénzkölcsönző és hitelfelvevő, bankszerű képződményeket, NFT-kereskedési platformokat, játékokat, közösségimédia-oldalakat. Valamint még sok minden mást, amit az úgynevezett okosszerződésekkel működtetni lehet.
Azt mondják, hogy a bitcoin a kriptós világ aranya, míg az ether egyfajta digitális olaj szerepét tölti be, amely rengeteg vállalkozás működését segíti elő. Azoknak üzemanyaga, kenőolaja egyszerre. De hívják világszámítógépnek és programozható pénznek is.
Szó sincs most fordulatról
Pedig az Ethereum-rendszer működése és az ether árfolyama ígéretesen indult, ez látszik a fenti ötéves grafikonból is, amely szerint hosszabb távon bőven túlteljesítette a bitcoint a 2019 végi állapothoz képest. Olyannyira felkapott volt egy időben, hogy sokan már a nagy fordulatot, az átfordulást várták, az úgynevezett “flippening”-et, amikor az ether kapitalizációja (az összes ether értéke piaci áron) meghaladja majd a bitcoinét.
Ez persze mostanában teljesen lekerült a napirendről. Mi lehet ennek az alulteljesítésnek a magyarázata?
Hosszú sora van az ether alulteljesítésének
Az okok számosak, annyira, hogy egyes cikkek hosszú listákba szedik, hogy mi mindenre vezethető vissza. Valamint mi várható a jövőben az örök második kriptovalutától.
Az ether-bikák és -medvék tábora most talán minden eddiginél jobban polarizálódott, mindkét oldalon súlyos, meggyőző érvek hallhatók. Egy X (Twitter-) influenszer, aki @Flip_Research néven publikál, jól összefoglalta az ether további esése és emelkedése mellett szóló fontosabb tényezőket, amelyeket magyarázunk és kiegészítünk.
A medvék forgatókönyve
Az Ethereum-rendszer jövedelmezősége a tavaszi Dencun-frissítés után a szakadékba zuhant, és nem úgy tűnik, hogy ez egyhamar megváltozna. (Alacsonyra süllyedt a szerverüzemeltetők bevétele a tranzakciós díjakból.) Ez a frissítés ugyanis lehetővé teszi, hogy a második rétegű blokkláncok kevesebb adatot tároljanak az Ethereum blokkláncon, és a tranzakciós díjakat alapvetően az adatmennyiség után kell fizetni. (A második rétegű – L2, layer 2 – láncok az Ethereum-rendszerre épülnek, az Ethereum-blokkláncon tárolnak fontos adatokat, de annál gyorsabbak és olcsóbbak. Ilyenek például az Arbitrum, az Optimism, a zkSync, a Linea, a Scroll, a Taiko stb.)
Az Ethereum momentuma, kereslete tűnőben van, a “kriptopuristák” (vagy a “bitcoin-maxik”) csak a Bitcoint akarják, a kisbefektetőket főleg a Solana (SOL) vonzza. A stabilcoin-átutalásokra, pénzforgalomra pedig (sok feltörekvő országban) a Tron blokkláncot használják (TRX). Az „egy méret mindenkinek” megoldás már nem működik.
Az L2-k világa egyre inkább széttöredezik, jelenleg az L2beat.com oldal 71-et tart nyilván belőlük, és hihetetlenül sok, 82 további ilyen blokklánc indítását tervezik a közeljövőben. Ez jelentősen rontja az felhasználói élményt és jelentős akadályokat gördít a kriptovaluták széles körű elterjedése előtt. (Eközben a Solana, amely nem az Ethereumra épül, nagy sikereket tud felmutatni.)
A DeFi (decentralizált pénzügyek) hasznossága megkérdőjeleződött, sok a vacak projekt, úgynevezett “ragadozó tokenomikával”. (Olyan érmekibocsátási rendszerrel, amely károkat okoz a befektetőknek, például a folyamatosan kibocsátott új érmékkel elinflálják a vagyonukat.) Sok ilyen megoldás fő célja, hogy minél több pénz vegyen ki a kisbefektetők zsebéből és tegye át a “VC-k” zsebébe (“venture capitalists”, kockázatitőke-befektetők, akik általában az induló kriptós vállalkozásokat finanszírozzák).
A júliusban kibocsátott Ethereum ETF-ek teljesítménye eddig csalódás volt, úgy tűnik, nem igazán vonzottak be friss tőkét, ellentétben a januárban piacra került Bitcoin ETF-ekkel.
Az Ethereummal kapcsolatos hangulat (szentiment) minden idők legalacsonyabb szintjén van. Egyesek halálspirál kialakulásától tartanak, attól, hogy a lekötött, befektetett tőke (TVL) elkezd kivonulni erről a blokkláncról, ami öngerjesztő folyamattá válik.
Arra kondicionáltak minket, hogy azt higgyük, az Ethereum a „kiválasztott”, az első számú L1 (első rétegű) blokklánc (a Bitcoin mellett). Ennek nem kell feltétlenül igaznak lennie, különösen nem egy ilyen fiatal, születőben lévő iparágban.
A bitcoinon van az elsődleges fókusz az intézményi befektetők és a politika szemszögéből is. Az olyan “puristák”, mint Michael Saylor (Microstrategy), a bitcoint a létező legkeményebb valutaként védelmezik, hasonló narratíva az ETH esetében nem létezik.
A bikák érvei
Az Ethereum blokkláncon és a rá épülő L2 blokkláncokon a tranzakciók száma együtt mindenkori rekordszinten áll, miközben a tranzakciós költségek közel vannak a mélypontokhoz. Az Ethereum skálázása tehát sikeresen lezajlott, és így készen áll a tömegek bevonására. (A skálázás azt jelenti, hogy nagy mennyiségben képes olcsó és gyors tranzakciók lebonyolítására, legalábbis az L2-kkel együtt.)
Az Ethereum blokkláncon még most is tízszer nagyobb a lekötött tőke (TVL), mint a legközelebbi versenytársaknál. (Az L2-kön lekötött TVL végső soron még mindig az Ethereum ökoszisztémáján belül van.)
Az Ethereum továbbra is az elsődleges intézményi szintű blokklánc, amely az évek során sok próbát kiállt, és a legnagyobb fejlesztői aktivitással rendelkezik. A terület legnagyobb elméi közül sokan az Ethereum továbbfejlesztésén dolgoznak.
Bármilyen intézményi újítás az Ethereum-blokkláncon fog elsősorban lezajlani, legyen szó RWA-król vagy új előrejelzési (fogadási) piacokról, mint a Polymarket. (A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock is Ethereum spot ETF-et működtet, kibocsátott ezen a blokkláncon egy stabilérmét, és itt tervezi alapok és mindenféle más befektetési eszköz tokenizálását is.)
Az Ethereum idei alulteljesítése részben annak köszönhető, hogy a kisbefektetők a DeFi-ről a mémérmékre álltak át. Úgy tűnik azonban, hogy ez a narratíva megfordulhat. Például a Coinbase által bevezetettt cbBTC (az Ethereum és a Base blokkláncokon forgatható, “becsomagolt” bitcoin) vagy a Vitalik Buterin által is támogatott új L2, a MegaETH blokklánc újra felélénkíthetik a DeFi-spekulációkat. (Vagy ilyen hatással lehet a Binance által is támogatott Babylon staking/restaking rendszer is.)
Számos interoperabilitási (blokkláncok közötti műveleteket megkönnyítő) megoldás is készül, néhány év múlva talán már nem is feltétlenül fogjuk észrevenni, melyik blokklánchoz is kapcsolódunk. (Ilyen megoldások többek között a Layerzero, a Synapse Protocol, a Wormhole is.)
Az Ethereum ETF a Bitcoin ETF-től nagyon eltérő piaci körülmények között indult, és szörnyű árfolyam-alakulást élt át, ami elriasztotta a potenciális befektetőket. A figyelem jelenleg inkább a bitcoinra irányul, de ahogy az egyre elfogadottabbá válik, elkezdik majd kérdezni, hogy „mi lesz a következő?”. Az Ethereum a nyilvánvaló válasz.
Konklúzió?
Nem igazán vonható le, mindkét oldalon erősek az érvek. Így ezek potenciálisan nagy árfolyammozgásokat okozhatnak, bármelyik irányba. Vajon melyik tábor érvei lesznek meggyőzőbbek hosszú távon?
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
