Tegnap meglepő fordulat történt az amerikai kereskedésben, borzasztóan rossz kezdés és napon belüli hatalmas (4-5 százalékot is elérő) mínuszok után az indexek pluszban tudtak zárni.

Kérdés azonban, hogy ez az optimizmus ma is kitart-e, nem csak technikai oka volt a dolognak, mint például shortok (esésre játszó eladási ügyletek) vételekkel való zárása. Ma ugyanis az amerikai indexek határidős értékei határozottan mínuszban vannak, az S&P 500-é 0,7, a Nasdaq-é pedig 1,0 százalékkal.

Reggel Ázsiában is csúnya, 2-3 százalékos esések voltak, az európai piacok viszont optimisták, szerényebb kezdés után még növögetnek is a pluszok. A német DAX 1,3, a francia CAC 1,5, a brit FTSE 100 pedig 1,1 százalékkal van tegnapi – alaposan lenyomott – záróértéke felett.

Varsó fel, Budapest le

A varsói tőzsde is szépen megy, 1,8 százalékkal van feljebb az index. Ehhez képest szomorú, hogy itthon a BUX index 0,2 százalékkal esik, az OTP 0,3 és a Richter 0,5 százalékos süllyedése miatt. A Mol és a Telekom viszont 0,4 százalék körüli mértékben emelkedik.

A forint reggel gyengébb lett, az euró 361,70 forint is volt, majd erősödni kezdett. Jelenleg pontosan 360 forint az értéke, ami 70 fillérrel kevesebb, mint tegnap este volt. De délután még megmozgathatják a hírek.

Két fontos döntés következik

Ma délután az MNB kamatdöntésére várnak a befektetők, a konszenzus az, hogy alapkamat-emelés történik majd, ami megnyithatja az utat az egy hetes betéti kamat további emeléséhez is. Szerdán a Fed ülésére figyelnek, amely sok információval szolgálhat a kamatemelések mértéke, üteme (és a Fed mérlegfőösszegének csökkentése) területén. Így nagyban befolyásolhatja a piacokat.

Az Equilor Befektetési Zrt. várakozása szerint 30 bázisponttal 2,7 százalékra emelkedhet az alapkamat, és ugyanennyivel tolódhat felfelé a kamatfolyosó.

Fontosabb üzenet lehet, hogy a közleményben említést tesznek-e az egyhetes betéti kamatszint várható pályájáról, melyről két nap múlva döntenek. A konszenzus alapján az egyhetes betéti kamatszint is 30 bázisponttal, 4,3 százalékra emelkedhet a héten.

Nyomás alatt az MNB

Az utóbbi napok forintgyengülése nyomást helyezhet a jegybank döntéshozóira az Erste Befektetési Zrt. szerint. Ráadásul a KSH ma reggel tette közzé, hogy az éves bruttó bérnövekedés 10,1 százalék volt novemberben, meghaladva a 8,9 százalékos konszenzust. Ez pedig tovább erősíthette az inflációs félelmeket.

Stabilizálódtak a kriptodevizák, de…

A múlt heti és hétfői kiadós eséssorozat után kedden stabilizálódni látszanak a kriptodevizák is, a bitcoin ma hét százalékkal 36 500, az ether hat százalékkal 2436 dollárra emelkedett. Az ethereum-riválisok (solana, polkadot, avalanche, fantom) 11-22 százalékkal ugranak.

A befektetők azonban most is fél szemmel az amerikai részvénypiacot figyelik, amellyel a kriptodeviza-piac erősen együtt, pontosabban egy irányba mozgott az utóbbi időben. Valamint a Fed szerdai ülésére várnak, amely az összes tőkepiaci szegmensnek irányt mutathat.

Jön a 105 dolláros olaj?

Egy százalék körüli mértékben erősödik ma is az olaj. A Goldman Sachs szerint a nyersanyag drágulását az utóbbi időben a kínálat csökkenése okozta, az OPEC+ rendszeresen elmarad a kitermelési céloktól. Az év hátralevő részében is ennek folytatódását várják, emiatt idén szerintük 100, jövőre 105 dollárra emelkedhet a fekete arany árfolyama hordónként – írja a német Finanzen.net.

Orosz befektetések csúnya napja

Az Ukrajna körüli feszült, háborúval fenyegető helyzet közepette a rubel nagyot zuhant tegnap, mintegy két százalékkal. Főleg miután az orosz központi bank felfüggesztette az addigi devizavásárlásait. Az orosz részvényekre szóló – az iShares és VanEck cégek által kezelt – amerikai ETF-ek hét százalékkal estek az USA-ban dollárban.

Ma a rubel viszont már fél százalékkal erősödött az euróhoz képest, az RTSI orosz részvényindex dollárban pedig 2,6 százalékkal megy fel.

Még nem elég pesszimisták a befektetők a fordulathoz?

A múlt pénteki eladási hullám után rendkívül rossz a hangulat a német kisbefektetők körében – írja a Handelsblatt.com szokásos heti hangulati elemzése. Az amerikai elnökválasztás előestéje, 2020 novembere óta nem volt ennyire alacsonyan a lap hangulatindexe. Ez elvileg úgynevezett kontraindikátor, ugyanis a hasonló pesszimista időszakokat követően ellenirányú mozgás szokott elindulni.

A mostani eladási hullám azonban nem lesz elegendő a lefelé tartó spirál teljes megállításához, fenntartható trendforduló még nem látszik – vonja le a következtetést az adatokból a lap.

Már egy héttel korábban is azt mutatta a körkérdés, hogy csak egy pánikszerű eladás zárhatja le a rossz évkezdést. (Kérdés, a tegnapi közel négy százalékos DAX-zuhanás, ami az elemzés készítése után történt, ennek számít-e – a szerk.) A Handelsblatt “Dax-Sentiment” felmérése több mint 6500 olvasó bevonásával készül.

Európa jobban teljesít?

Ma éppen látványosan jobban teljesítenek az európai tőzsdék amerikai társaiknál, persze egy napból nem lehet túl sok következtetést levonni. Az biztos, hogy Európának van mit behoznia. Amint az ábrán látható, az utóbbi pár évben, 2019 végétől, a koronavírus-járvány előtti szinthez képest az USA részvénypiaca sokkal jobban teljesített, mint az európai.

A különbség azonban részben a “nagy rotációhoz” vezethető vissza. Vagyis ahhoz, hogy a technológiai, illetve általában a növekedési (“growth”) szektorok hosszú ideje jelentősen felülteljesítették a hagyományos, kisebb növekedésre képes, de rendszerint stabilan nyereséges értékalapú (“value”) szektorokat. Európában az indexekben nagyobb a value súlya. Míg az USA-ban az S&P 500-ban is a technológiai óriások vették át a főszerepet.