|
| Friedrich Merz (MTI/EPA/Felipe Trueba) |
Az Angela Merkel kancellár CDU-pártelnöki helyére pályázó német politikusok egyike, Friedrich Merz azt mondta, azokat a részvényeseket, akik a nyugdíjukra előtakarékoskodnak, adókedvezménnyel kéne támogatni. A “Welt am Sonntag“ lapban adott interjúja szerint a részvénypiacot arra kéne használni, hogy a háztartások számára jobb “vagyon– és tőkeképződést” biztosítsanak.
Ezzel a saját otthonok megvásárlása is könnyebbé válna szerinte a háztartások számára. (Németországban magas a bérlakásokban élők aránya – a szerk.) Ez az otthonteremtés egyébként a CDU régi ígérete – jegyzi meg a Faz.net.
A politikus elképzelése, hogy a részvényekből felépített megtakarítási vagy öngondoskodási portfóliókra adómentes összeghatárt vezessenek be, amennyiben a tulajdonos eléri a nyugdíj-korhatárt. Ma a német szövetségi költségvetés évente körülbelül százmilliárd eurót ad a nyugdíjkassza kiegészítésére (erről és a hazai kasszáról itt írtunk). A politikus szerint azonban “milliárdokban egy számjegyű” (1-10 milliárd közötti) összegből finanszírozni lehetne egy ilyen adókedvezményt.
Mi már megcsináltuk
Érdemes hozzátenni, hogy a hazai adószabályok már lényegében megvalósították Friedrich Merz elképzelését, hiszen a magyarországi tbsz-számlákon (tartós befektetési számla) a legalább öt naptári évig tartott befektetések hozama (árfolyamnyeresége, kamata, osztaléka) adómentes.
Lényegében az összes sok éves befektetésé tehát, nem is csak a nyugdíj-megtakarításoké. Ezen felül a nyesz-en (nyugdíj-előtakarékossági számlán) levő megtakarításokra, amelyeket csak nyugdíjba vonulás után lehet felvenni, szja-kedvezmény, adó-visszatérítés is jár.
Pár milliót össze lehet szedni
Alapesetben ez csak évi százezer forint, még a magyar bérekhez képest is alacsony összeg. Bár ha valaki 2-3 évtizeden keresztül igénybe veszi és mellé még jó hozamokat is elér, a visszatérítések járulékaikkal nyugdíjas korra több millió forintra duzzadhatnak a nyesz-en.
Plusz vannak a befektető saját, jóval magasabb összegű megtakarításai, amiket a számlára rakott a kedvezmény érdekében. De mindehhez nem lehet hozzáférni a nyugdíjig (nem likvid), így csak annak érdemes erre vállalkoznia, akinek amúgy is bőven vannak tartalékai. (És olyan befektetést tud venni, amely nem okoz veszteséget.)
Másrészt viszont a lakáshoz jutást, lakásfelújítást támogató lakástakarék-pénztárak kedvezményét nemrég eltörölték nálunk. (További cikkünk az adóoptimalizálásról itt.)
Hazabeszél a pártelnökjelölt?
A német javaslat fogadtatása egyébként nagyon vegyes volt. Még az alapvetően konzervatív Faz.net (Frankfurter Allgemeine Zeitung) is azzal folytatja, hogy Merz a Blackrock Deutschland felügyelőbizottsági tagja. Ez pedig a világ legnagyobb vagyonkezelő vállalkozásának helyi cége. (A csoport 6400 milliárd dollárt kezel.)
Igaz, egy kommentárban azután meg is védték, mondván, hogy ez nem csak a pénzügyi óriások érdeke. A részvények nemcsak a gazdagok számára jelentenek lehetőséget arra, hogy termelő befektetésekből részesedjenek.
A nyugdíjak privatizálása?
A részvények tulajdonlása erősíti az emberek érdeklődését a gazdasági kérdések iránt, ami közhasznú cél. (Magyarországon a kilencvenes években a kárpótlásijegy-cserék indítottak el sok embert a pénzügyi kultúra felé vezető úton – a szerk.)
A Süddeutsche Zeitung weboldala több politikust és közgazdászt idéz, a szocialista SPD vezetői, Carsten Schneider és Lars Klingbeil szerint “kevesek részvényvásárlásának szubvencionálása helyett” az állami nyugdíjat kéne erősíteni. A javaslatot a nyugdíj privatizálása felé tett első lépésnek nevezték, milliárdos szívességnek a gazdagok felé, különösen a “Blackrock-nál levő barátok” irányába.
Közvetítő pedig kell
A Zöldek pénzügyi szakértője, Gerhard Schick alapvetően üdvözölte az ötletet, hogy a nyugdíjakra való öngondoskodás a termelőtőkén keresztül történjen. Az adókedvezmény helyett azonban olyan megtakarítási formát szorgalmazott, ahol “nem a bankok és a biztosítók tartják a markukat”. (Ám így csak a brókercégek és az alapkezelők maradnak, a legtöbb országban nincs más lehetőség, csak közvetítőkön keresztül vehet részvényt a lakosság – a szerk.)
Nagy csalódás lehet belőle
A Süddeutsche által idézett híres közgazdászok, kutatóintézeti vezetők közül többen óvtak attól, hogy az állam bármely befektetési eszközt – részvényt, kötvényt – a többi rovására preferáljon. Nem véletlenül, hiszen lehetnek olyan időszakok, amikor az egyik, máskor a másik az előnyösebb.
Képzeljük el, hogy az utóbbi közel tíz év tőzsdei emelkedő szakasza után több éves lejtmenet következik. A tévesen részvényvásárlásra ösztönzött, csalódott befektetők nyilván megint tömegesen fordulnának el a tőkepiactól, de talán magától az öngondoskodástól is.
Nincs nyugdíj kötvény nélkül?
Sok esetben egy vegyes, részvényeket és kötvényeket, pénzpiaci eszközöket, esetleg devizákat, árupiaci termékeket is tartalmazó portfólió hosszú távon előnyösebb lehet a magánszemélyeknek. A német befektetési kultúrára egyébként jellemző az óvatosság, nem lehet véletlen, hogy a “Rente” szó egyszerre jelent nyugdíjat és kötvényt a nyelvben. Másrészt a vállalatok tevékenységüket nemcsak részvényekkel, hanem kötvényekkel is tudják finanszírozni, és Nyugaton gyakorta szokták is.
Az a baj, hogy nincs kamat
A németek egyik nagy baja egyébként, hogy bár szorgalmasan szoktak spórolni, ennek mostanában erős korlátai vannak. Az alacsony kamatok, kötvényhozamok ugyanis nem tartanak lépést az inflációval sem. Igaz, ebben pár éven belül jöhet változás, amikor az EKB befejezi a kötvényvásárlásokat és végre ismét kamatot emel.
Részvényeket vásárolni pedig kevesen mernek Németországban, alapvetően kockázatkerülő a lakosság. (Ha nem is annyira, mint Magyarországon.)
|
A tőzsdék elveszett évtizede jön? A következő tíz évben a részvénybefektetésekkel nagyon nehéz lesz pénzt keresni Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő vagyonkezelője, bloggere szerint. Miközben ugyanis “a világ nagy része iszonyatosan sokat gazdagodott az elmúlt évtizedekben”, nem nagyon jutott előre a “lecsúszóban lévő fehér középosztály” Észak-Amerikában, Nyugat-Európában. Ha az uralkodó politikai erők nem képesek kezelni az ő helyzetüket, akkor “nacionalista és szocialista” megoldások jönnek. Az első “gazdasági lassulást és inflációt hoz”, a második jelentős profitcsökkenést a cégeknek – és szintén inflációt. “Ráadásul mindez egy olyan időszakban, amikor a részvények árazása amúgy is magas, és a kamatok is inkább felfelé tudnak menni, mint lefelé.” |
Árkorlátozás jöhet. 
