Szállnak az árak – ha nem erősödhet a forint, akkor gyengül?
A forint újra gyengül, már a 405-öt közelíti az euró, amit elsősorban nemzetközi folyamatokkal és a gázkrízissel magyaráznak. A tőzsdéken kisebb-nagyobb plusz látható, a hazai index azonban stagnál. A gyorsjelentési szezon elég vegyes, nagy pofonok és kellemes meglepetések váltogatják egymást.
Fél-egy százalékos pluszban vannak a vezető európai indexek, kivéve a német mutatót, amely csak 0,2 százalékkal javít. A német tőzsde a héten látványosan alulteljesít, amióta az orosz gázszállítások csökkentek. Az amerikai határidős indexek a tegnapi csúnya esés után ma ígéretes pluszban állnak.
A Fed ma esti kamatdöntő ülését várja a piac izgatottan, ahol 75 bázisponttal emelhetnek az irányadó kamaton. De legalább olyan fontosak lesznek majd az amerikai kulcsintézmény kommentárjai, jövőre vonatkozó üzenetei.
Itthon a BUX index csekély pluszban áll, az OTP stagnál 7860-on. A Mol és a Richter 0,2 százalékkal megy fel. A 4iG 2,8, a Masterplast 0,4 százalékkal esik.
Az orosz szállítások elmaradozása miatt tegnap 18 százalékkal, ma újabb tíz százalékkal emelkedett az európai gáz ára az árutőzsdéken. Az olaj és a réz egy százalék körüli mértékben drágul.
Ha nem erősödhet a forint, akkor gyengül?
A tegnapi, a várakozásoknak megfelelő egy százalékpontos hazai kamatemelés ellenére az euró/forint csak pár órát töltött 400 alatt, majd tegnap este és ma is efölött forog. Sőt egyre feljebb megy, jelenleg már 404,80. Az MNB pedig azt is bejelentette, hogy csütörtökön ismét “összezárja a kamatokat”, vagyis az egy hetes kamatot az alapkamat szintjére emeli.
Sokan attól tartanak, hogy ha nem tud ismét tartósan 400 alá menni az árfolyam, akkor megint a 410 feletti tartományt veszi célba.
Az MNB hozta a kötelezőt
A forint gyengülését most elsősorban a geopolitikai feszültségek erősödésével és a dollár tegnapi drágulásával magyarázzák brókercég-elemzők. Mások az elszálló gázárak okozta bizonytalanságot okolják.
Összességében a jegybank csak megerősítette a korábbi üzeneteket Equilor Befektetési Zrt. szerint.
A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi újdonságot, az MNB továbbra is elkötelezett a határozott kamatemelés mellett, az infláció letörése érdekében.
Hol lesz a magyar infláció csúcsa?
A jegybanki kamatszint tetejét a piaci szereplők 12 százalék környékére vizionálják. Annak ellenére is, hogy az inflációs pálya augusztustól három százalék ponttal eltolódik fölfelé a rezsicsökkentés részleges kivezetésének köszönhetően – írja az Erste Befektetési Zrt.
Így a szeptember-októberben várható inflációs csúcs valószínűleg 15 százalék fölött fog alakulni, de magát a lefutást ez nem érinti.
Az infláció lefutására a brókercég szerint az árfolyamstopok (élelmiszer, üzemanyag) esetleges felszabadítása fog hatni, az infláció lecsengését nyújthatják el.
Csalódást keltett az Alphabet, a Microsoft
Tegnap jelentett az Alphabet és a Microsoft, mindkettő elmaradt az elemzői becslésektől, de végül a nap végére emelkedni tudtak. Ezt részben annak tudják be, hogy a befektetők a Snap nemrég közzétett jelentése után már nagyon pesszimistákká váltak, és így az előző napokban sokat esett e két óriás részvénye is. A Microsoft ráadásul pozitív előrejelzéseket is kiadott a közeljövőre nézve. (A Google-anyavállalat nem publikált prognózisokat.)
Vegyes eredményeket közölt a McDonald’s, de felfelé módosította az idei teljes évre vonatkozó prognózisát a Coca-Cola menedzsmentje. Pozitív meglepetést okozott a General Electric, de akadozó gyártásról számolt be a Ford.
Ma többek között a Meta Platforms (a Facebook-anyavállalat), a Qualcomm és az amerikai T-Mobile eredményeire figyelhetnek a befektetők. Kedden a Walmart jelentése nyomán hét százalékkal estek a cég papírjai, erről már tegnapi tudósításunkban írtunk:
Ezek ma a száguldó részvények Európában
Európában továbbra is erősen nyomasztja a befektetőket a gázkrízis. A vállalati szférából az Adidas, a Deutsche Bank, az Unicredit, a Credit Suisse szolgáltatott híreket. Ezek közül az olasz Unicredit részvényei tudtak jelentősebb emelkedést produkálni, hat százalékot, míg a sportszergyártó és a német óriásbank 4-5 százalékos mínuszban van.
A mai nagy nyertesek között látjuk az osztrák Raiffeisen Bank és a Wizzair papírjait is.
Bíznak az OTP-ben
A gyorsjelentésekhez közeledve a KBC Equitas elemezte a vezető hazai részvényeket. Az OTP régiós működését a második negyedévben stabil eredménytermelés jellemezhette, leszámítva az ukrajnai és az orosz leánybankot. Kisebb mértékben így javulhatott eredménye az év elejéhez képest.
Az emelkedő kamatkörnyezet segíthet, ugyanakkor lassuló hitelállomány-bővülésre van kilátás. A kockázati költségsoron is magasabb összeg szerepelhet részben a háború, részben a romló makrogazdasági kilátások miatt – írják.
Erős jelentés jöhet a Richtertől
Kedvező számokat várnak a második negyedévben a Richtertől is.
Várakozásunk alapján a bevételi számokon túl a profit is igen erősen alakulhat majd.
A befektetők is elkezdték már árazni ezt, nagyon sokat tudott javulni a Richter árfolyama, amivel fontos szintek fölé került. De ha valóban erős számok jönnek augusztus 3-án, jó esélye van a papírnak, hogy e szintek felett maradjon.
A SEC támadásba lendült az Ethereum ellen
Lehet, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC (Securities and Exchange Commission) az Ethereumot a “Merge” (egyesülés) nevű reform után értékpapírnak minősíti? – vitatkozik rajta a kriptodeviza-sajtó. A SEC egy nemrégiben indított, kriptodeviza-bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos pere újra fellobbantotta a vitát arról, hogy mely kriptoeszközök minősülhetnek értékpapírnak.
Attól tartanak, hogy a második számú kriptodedviza már át fog menni az úgynevezett Howey-teszten a rendszer közelgő átalakítása miatt, így értékpapírnak számítható. Mások szerint az értékpapírként történő besorolás így is valószínűtlennek tűnik.
Az értékpapír-nem értékpapír vita a kriptodevizáknál már régi, az XRP (Ripple) évekig védekezett a minősítés ellen. A SEC múlt heti bírósági beadványában pedig azzal vádolta a Coinbase tőzsdét, hogy legalább kilenc, értékpapírnak minősíthető érmét vezetett be.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.
