Ezt nagyjából minden második magyar felnőtt tudja, mégsem tesz semmit. Számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra 6 eltartott jut, különösen a jelenlegi harmincasok, negyvenesek aggódhatnak a jövőjükért. Sokan számíthatnak arra, hogy a jelenlegi fizetésük felét vagy még ennyit sem kapnak majd nyugdíjasként. Mi legyen velük?

Szeptemberben születik Magyarországon a legtöbb gyermek, alighanem azért, mert a karácsonyi ünnepekkor sokaknak több lehetősége és kedve van az együttlétre. Az osztrák statisztikusok napra pontosan is kimutatták a Karácsony jelentőségét, ott a tíz leggyakoribb születésnapból hét szeptember 19 és 26 között van.

Az európai népesség folyamatosan öregszik, így egyre kevesebb aktív korú polgár befizetéseiből kell egyre több nyugdíjas részére állami nyugdíjat fizetni, a nyugdíjas kori változatlan életszínvonal ezért csak öngondoskodással érhető el.

A hőmérséklet változása, illetve a tartós hideg jelentősen megterheli szervezetünket.

2 százalékkal kevesebb gyermek született novemberig, mint egy évvel korábban - mégis lassabban fogy a magyar, de csak azért, mert a halálozások száma még jobban esett.

Az emberek többsége keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és mindössze néhány százalékát tudják félretenni. Vannak azonban olyanok is, akik havi 50 ezret is félre tudnak tenni. A helyzet pedig romlik, mert számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut.

Az új kötvény december óta jegyezhető, adómentesség, extra kamat és állami támogatás jár hozzá.

Egy felmérés szerint a magyarok zsebből fizetik az egészségügyi kiadások több mint negyedét.

Nagyjából a végtörlesztés idején kezdődött és azóta is tart, hogy a lakosság megtakarításai folyamatosan nőnek.

A következő években a nyugdíjasok és az aktív dolgozók aránya jelentősen változik. Az eltartottak hosszabb élettartamuknak köszönhetően tovább részesülnek majd társadalombiztosítási ellátásban, míg egyre kevesebben fognak dolgozni a születések visszaesése miatt.

A takarékoskodó magyarok többsége (55 százaléka) bízik abban, hogy eléri pénzügyi céljait. Legtöbben gyerekeik jövője végett (19 százalék), váratlan fizetnivalókra, továbbá egészséggel kapcsolatos költségekre (14-14 százalék) tesz félre vagy fektet be - mutat rá a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi felmérése.

A kormány egymilliárd forintot osztott szét a kórházak között, amely a csípő- és térdprotézisre legrégebben várakozó 1300 beteg műtétjére nyújt fedezetet.

Lassan megkezdődik az influenzaszezon Európában, több országban már járvány van, ez Magyarországon néhány héten belül várható – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szombaton.

Részletes útmutatót, "gyakorlati kisokost" tett közzé a gyed extráról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a honlapján.

Tavaly is felülmúlták az inflációt a nyugdíjpénztárak.

Tovább tart a háztartások atomizálódása. Az elmúlt tíz évben 30 százalékkal, 1,3 millióra nőtt az egyszemélyes háztartások száma – derül ki a 2011-es népszámlálás nemrég nyilvánosságra hozott adatiból. Budapesten 100 háztartásból 41 csupán egyetlen főből áll.

A prémium ügyfelek bő fele havonta több mint 50 ezer forintot tesz félre, jó részük pedig úgy számol, jövőre tovább híznak megtakarításai.

Újabb családtámogatások vehetők igénybe januártól, a gyed extra lehetőségeivel a gyermekvállalást kívánják ösztönözni.

Módosulnak a rokkantsági szabályok januártól.

Emellett emelkedik az emelt összegű ápolási díj.

A magyar oktatási rendszer híres arról, hogy elméletben erős, gyakorlatban azonban gyengébb a képzés, mégis van olyan terület, ahol a magyar diákok ezzel ellentétes eredményt értek el: ez a pénzügyi ismeretek. Ennek persze az is lehet az oka, hogy a pénzügyek oktatásának nincs hagyománya a magyar iskolákban.

A fiatalok egynegyedének sincs annyi pénze, amiből lakást vehetne magának. Maradnak a szülők, nagyszülők. Az egyik bank felmérése szerint sokszor nem is szülői, hanem nagyszülői segítséggel tudják első lakásukat megvenni a fiatalok. A nyugdíjasok inkább lemondanak saját lakásuk felújításáról, csak az unoka boldoguljon.

Csak a gyógyszertárak lesznek nyitva néhány napig.

Az év végén hagyományosan beindul az adómegtakarítási hajrá: akinek félretett pénze van, ilyenkor igyekszik úgy elhelyezni befektetéseit, hogy a haszon minél nagyobb részét tarthassa magánál a futamidő végén. Jelentős adókedvezményt biztosítanak tulajdonosaiknak az olyan megtakarítási formák, mint a Tartós Befektetési Számla (TBSZ), vagy a Nyugdíj-előtakarékossági Számla (nyesz), de az önkéntes pénztárak is adóvisszatérítéssel várják az ügyfeleket. Van még néhány munkanap az adóhajrából.

A minisztérium szerint az emelés 2,8 millió embert érint.

Az év utolsó hónapja nemcsak teendőkkel, hanem veszélyekkel is zsúfolt. Gondot okozhatnak a fűtési szezon előtt nem ellenőrzött kazánok, a szétfagyó kerti csapok, a nyaralókban pedig a le nem kapcsolt gáz- és villanyhálózat. Karácsonykor a fenyőtüzek és a betörések hozhatnak kellemetlen pillanatokat.

Az egész Európai Unióban sehol sem él több tinédzser kizárólag az apjával, mint Magyarországon. Az egyszülős családban élő fiatalok száma ugyanakkor alig haladja meg az uniós átlagot.

A Független Pénztárszövetség szerint újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen, ha a munkáltatókat kizárják a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók lehetséges alapítói köréből.

Rekordszámú tartós befektetési számla nyitását hozhatja az idei év, a 2010-ben bevezetett tartós befektetési szerződés (TBSZ) népszerűsége ugyanis a KBC Securities tapasztalata szerint az utóbbi két évben jelentősen nőtt. A normál értékpapírszámla mellé 2013-ban az ügyfelek többsége már TBSZ-számlát is nyit, amiben a konstrukció egyre kedvezőbbé váló feltételei is szerepet játszanak. A múlt héten megszavazott módosítás például megszünteti a röghöz kötést és lehetővé teszi, hogy a TBSZ-tulajdonos egy másik szolgáltatónál a korábbinál kedvezőbb számlavezetési és portfoliókezelési kondíciókat találjon.

Csökkenő taglétszám mellett nőttek a befizetések a nyugdíjpénztáraknál.

Több jut gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre.

Magyarországon még gyerekcipőben jár az iskolai pénzügyi oktatás, így nem csoda, ha a fiatalok úgy kezdik meg önálló életüket, hogy annak számos gazdasági vonatkozásával nincsenek tisztában. Általában az első gyermek születésekor változik a szemlélet, ekkortól kezdenek a szülők az öngondoskodási, befektetési lehetőségeknek utánanézni, pedig minél előbb kezdenek takarékoskodni, annál jobb. Milyen szempontokat érdemes megfontolni ilyenkor?

A nemzetgazdasági minisztérium olyan törvénytervezetet bocsátott társadalmi vitára, amely jelentősen átalakítaná a nyugdíjpénztárakról szóló törvényeket.

A 20 és 29 év közötti dolgozó fiatalokban megvan a hajlandóság arra, hogy takarékoskodjanak a nyugdíjas éveikre, ám erre igen kevés lehetőségük van. Ez a korosztály realista, ám tervei megvalósításához pénzügyi tanácsadásra, adókedvezményekre, és egyéb ösztönzésre is szüksége volna.

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 8 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó vagyon pedig az inflációt bőven felülmúlva több mint 10 százalékkal gyarapodott. Az egészségpénztárak vagyona kis mértékben nőtt, a pénztártagok minimálisan kevesebb esetben vették igénybe a különböző szolgáltatásokat. A magánnyugdíjpénztárak szintén jól szerepeltek, éves szinten 15 százalékkal növelték az egy főre jutó vagyont.

Az elemzést a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet készítette.

A világon minden percben 5 millió dollárnyi friss megtakarítás keletkezik, és a vagyonfelhalmozás egyre nőni fog. Ha azonban Magyarországot nézzük a megtakarítási szokások szempontjából, akkor már nem ilyen kedvező a helyzet. Rengetegen vannak, akiknek nincs félretett pénze, ők akár havi néhány ezer forintos megtakarítással is elkezdhetik a takarékoskodást, a pénzügyi szolgáltatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak rájuk.

A legtöbben pozitívan látják a jövőt, ha öngondoskodásról van szó. Ruha helyett inkább oktatásra gyűjtünk, az adatok bizakodásra adnak okot, fejlődik a pénzügyi kultúránk - de még mindig rengetegen tartják otthon a pénzüket.

A magyarok átlagosan 14 769 forintot tudnak havonta félretenni, ami 2,5 százalékos növekedés az előző évhez képest, és lényegében stagnálást jelent 2011-hez viszonyítva.

 

Mától hatályosak azok az uniós jogszabályok, amelyek biztosítják az uniós polgárok számára azt a jogot, hogy egy másik uniós országban kezeltethessék magukat és a kezelés költségeit visszatéríthessék.

Sokan csak napokról, vagy néhány hétről beszélhetnek, amikor a kérdésre válaszolnak. Ráadásul a munka elveszése mellett már egy kisebb munkahelyi gondatlanság is jelentős anyagi terhet róhat a dolgozóra, mert a Munka Törvénykönyvének változtatása miatt kiszélesedett a kártérítési felelősségi kör.

Közgazdasági tény, hogy a jelenlegi nyugdíj rendszer nem fenntartható, a politikusok mégsem szeretnek erről beszélni, mert félnek a népszerűtlenségtől. Reménykedni ugyan lehet benne, hogy az állam talál valamilyen kedvező megoldást a problémára, de készüljünk fel a legrosszabbra. A kérdés csak az: hogyan?

Sokan szenvednek az óraátállítástól, sőt a legtöbb ember már késett le találkozót, vagy várt egy órát emiatt, de van haszna is: a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító adatai szerint a nyári időszámítással egy nagyobb város éves villamosenergia-fogyasztása spórolható meg.

Az előzetes adatok szerint 2013 első nyolc hónapjában a születések és a halálozások száma is csökkent. Utóbbi nagyobb mértékben mint a születések száma, ezért lassult a népességfogyás 2012 azonos időszakához képest.

Az élet- és nyugdíjbiztosítás haldoklik, jó egészségbiztosítás viszont elkelne, de nincs a piacon.

Az augusztusi adóváltozások miatt egyre többen keresnek új befektetést. De az is lehet, hogy egy régi értékelődik fel.

Uniós támogatásból mintegy 60 milliárd forint forráshoz jut az egészségügy, a pénzt kórházfejlesztésekre fordítják - jelentette be Szócska Miklós egészségügyi államtitkár vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Ráadásul online is követhető lesz, hol indulnak fejlesztések.