A kutatás résztvevőinek több mint egyharmada házasságban vagy –j ellemzően a 60-on túli, idősebb generációk tagjai– egyedül, több mint egynegyede pedig párkapcsolatban él. A 18-39 éves korosztály képviselőinek negyede már házas és ugyanennyien készülnek arra, hogy egybekelnek választottjukkal.
Ebben a korcsoportban a legmagasabb a gyermekvállalást tervezők aránya, megközelíti a kétharmadot, ugyanakkor 35 százalékuk nem akar gyermeket: 11 százalékuk azért nem, mert már van, és nem vállal többet, 24 százalékuknak viszont nincs, és ezen nem is akar változtatni.
A teljes válaszadói körben ennél alacsonyabb, 29 százalékos a gyermekvállalásra készülők aránya, aminek részben az az oka, hogy a koruk miatt sokan kifutottak az időből, másrészt pedig az, hogy a meglévő(k) mellé nem terveznek új gyermeket. A kutatás eredményéből az is kiderült, hogy a felnőtt lakosság 60 százalékának már van gyermeke, és 8 százaléka kistestvért is szeretne mellé, 52 százaléka viszont lemondott erről. A gyermektelenek körében valamivel többen vannak azok, akik vállalnának (22 százalék) és kevesebben azok (19 százalék), akik nem terveznek gyermeket.
„A gyermek érkezése előtt érdemes felmérni a várható és szükséges nagyobb kiadásokat. Ezek a céloktól függően a pár milliós tételektől a 10 milliós, nagyobb beruházásokig terjedhetnek, de akár a gyerekneveléshez szükséges, saját pénzügyi tartalékok képzésében is segítséget nyújthatnak. A Babaváró kölcsön kézenfekvő megoldást jelenthet, mert kiszámítható, tervezhető, egyszerűen és fedezet nélkül igényelhető” – mondja Györkei Krisztián, az OTP Bank fogyasztási hitelek termékfejlesztési vezetője.
A kutatás eredményei is megerősítik, hogy sok más tényező mellett a pénzügyi stabilitás, biztonság is jelentős szerepet játszik a döntésben. A család bővítését tervezők 28 százaléka válaszolta azt, hogy könnyebben vállalna gyermeket jó anyagi körülmények között és további 29 százaléka tartotta ezt fontos szempontnak. A 18-39 éves korosztályban ennél valamivel kevesebben (a válaszadók 25, illetve 22 százaléka) fogalmaztak meg ezzel megegyező véleményt.
Fontos ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy ebben a körben a gyermekvállalást nem tervezők többségének (59 százaléka) elhatározásában nem az anyagiak játszottak meghatározó szerepet, mindössze 8 százalékuk felelte azt, hogy könnyebben döntene másképpen, ha jobb helyzetben volna.
A kutatás készítői az adatok alapján a teljes felnőtt népességre vetítve úgy becsülték, hogy a lakosság csupán 2 százalékára tehető azoknak az aránya, akik azért nem vállalnak (további) gyereket, mert anyagilag nem engedhetik meg maguknak.
A gyermekvállalási szándék egyébként Budapesten a legerősebb, a kisebb, magasabb átlagéletkorú lakossággal rendelkező települések felé haladva érezhetően mérséklődik. Az is főleg a korral magyarázható, hogy a teljes lakosság fele szerint (a gyermekvállalást tervezők többsége, mint ezt fentebb bemutattuk, ezt másként látja) nem az anyagi helyzettől függ a gyermekvállalási hajlandóság, ugyanakkor a válaszadók 14 százaléka tartja kifejezetten fontosnak ezt a szempontot, 13 százaléka pedig elismeri a jelentőségét a családtervezésben.
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
