A nyugdíjvagyon közel fele rögtön csökkentette az államadósságot
A kormány 2010 decemberi döntése után az állam 2011-ben vette át a magánnyugdíjpénztáraktól közel 3,1 millió tag vagyonát. A majd 3000 milliárdos vagyon nagy része állampapírokban feküdt, a kormány így gyorsan és látványosan tudta csökkenteni az államadósságot. A vagyonelemek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerültek, az állampapírok elégetésével 1407 milliárd forintnyi adósságot sikerült leírni.
Ebből 1354 milliárdnyi államkötvény és diszkont kincstárjegy "érkezett" a pénztáraktól, illetve azok garancia alapjától, míg másik 53 milliárdnyi papírt sikerült elcserélni: az MNB jelzáloglevelekért cserében kötvényeket adott át az Alapnak. De mi lett a többi átvett eszközzel?
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap most nyilvánosságra hozott beszámolója szerint - melyet csütörtökön nyújtott be a kormány a parlamentnek - az államnak a gyorsan romló piaci körülményekhez kellett alkalmazkodnia. Az átvett vagyonelemek között találunk kül- és belföldi értékpapírokat egyaránt, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket és vállalti kötvényeket is. A bizonytalan nemzetközi tőkepiaci helyzet nem könnyítette meg a vagyon értékesítését.
A részvényeken buktak, de sikerült ellensúlyozni
Az Alap 607,6 milliárd forint átvételi értékű értékpapírt adott el 2011-ben, az ügyleteken elért összbevétele viszont csak 589,2 milliárd forint volt - vagyis 18,4 milliárdot bukott az üzleten az állam. Ez az alig 3%-os veszteség kifejezetten kedvező ahhoz képest, hogy a vagyon értékesítését a második félévben lehetett megkezdeni, amikor a nemzetközi indexek jellemzően lényegesen lejjebb voltak az év eleji értékükhöz képest. Az Alapnak azonban meg kellett szabadulnia ezektől az eszközöktől, hiszen költségvetési befizetéseit csak így tudta teljesíteni. Mint a jelentésben megjegyzik 2011 végén már egyértelműen ez volt a cél, valamint egy kismértékű adósságcsökkentés elérése. Az Alap a tervezetthez képest a piaci környezet miatt kevesebb eladást hajtott végre - de a költségvetésnek biztosítani tudta a szükséges forrásokat.
Mint írják, az eszközök átvételét követően, 2011. második félévében gyorsan és nagymértékben romlottak az értékesítési lehetőségek. Augusztusban és októberben olyan mértékű árfolyamcsökkenés volt a piacokon, hogy az értékesítés, átmeneti időszakra, felfüggesztésre került. A forint árfolyamában tavaly szeptembertől bekövetkezett gyengülést ugyanakkor kihasználta az Alap, az árfolyam gyengülése miatt a forintban számított veszteség az átvételi értékhez képest csökkent, ami lehetővé tette az értékesítés folytatását.
Az Alapnak az átvett eszközöket át kellett értékelnie a számviteli törvény szerint, ami 183 mrd Ft veszteséget eredményezett 2011-ben, ezen kívül összesen 459 milliárd forintot fizetett be az Alap az államháztartás központi alrendszerébe, ebből 363,4 milliárd forintot a Nyugdíjbiztosítási Alap részére és 95,6 milliárd forintot központi költségvetés meghatározott előirányzatára.
A kormány nem akar még egy buktát
Az Alap jelenleg 455,2 milliárdnyi forinteszközzel rendelkezik, ennek nagy része részvényekben, ETF-ekben illetve befektetési jegyekben van. A devizaeszközök záróállománya 229,1 milliárd forintra rúg, a legnagyobb részt ebből is a részvények teszik ki. Ezen kívül 81 mrd forint bankbetétet tartalmaz a mérleg.
A kormány 2012 elején ismét megnyitotta az átlépés lehetőségét annak a 97 ezer magánnyugdíjpénztári tagnak, aki bent maradt az "első fordulóban", közel 25 ezer tag meg is gondolta magát. Csakhogy az állam nem akar megint veszteséget realizálni a vagyonátadás időpontjához képest (a piaci körülmények nem lettek jobbak), így arra kötelezte a kasszákat, hogy a pénztári tagok vagyonát készpénzben vagy állampapírban adja át az Alapnak. Így az átkerült vagyon lényegesen egyszerűbb módon tudja csökkenteni az államadósságot. A jelentésben szereplő adatok a tavaly december 31-ei állapot szerint kerültek elszámolásra - az alap vagyona az újabb átlépőkkel tovább duzzadhat a decemberi állapothoz képest.
A KELER rántotta le. 
