Az EU átlaga egyébként 70,9 százalék, az OECD-é pedig 63,2, igaz, az utóbbiban olyan, eltérő gazdasági szerkezetű és kultúrájú országok is módosítják a képet, mint az USA, Japán vagy Mexikó.
Az azonban hozzá tartozik a képhez, hogy Magyarországon sok a kisnyugdíjas, aki átlag alatti bérek után kapott ellátást, így az átlagos nyugdíj jóval alacsonyabban van az átlagbérhez képest. A KSH-nál szereplő hasonló értelmű mutató, az „ellátmány a nettó nominális átlagkereset százalékában” például 67,6 százalék volt 2014-ben. (A hazai minimálnyugdíj pedig az OECD szerint az átlagbérnek csak alig több mint tíz százalékát teszik ki, ami semmiféle megélhetéshez sem elegendő.)
|
| Minimumnyugdíjak az átlagbér százalékában (OECD) |
A legtöbb szakember véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszerünk fenntarthatatlan, mert egyre több lesz a nyugdíjas és egyre kevesebb az aktív kereső, akik befizetéseikkel a nyugdíjakat lehetővé teszik. Hacsak egy kisebb gazdasági csoda nem történik, a nyugdíjaknak csökkenniük kell, vagy a nyugdíj-korhatárt kell majd tovább növelni.
De egy szinte biztos: a jelenlegi nyugdíjrendszer változni fog idővel, és a mai fiatalok vagy középkorúak nem valószínű, hogy a fizetésük 90 százalékára számíthatnak majd nyugdíjként.
Egy másik fontos tényező, hogy hiába magas a nyugdíj az átlagbérhez képest, ha az átlagbér alacsony, és sok bérből és fizetésből élőnek is megélhetési gondjai vannak. Ez a statisztika talán jól néz ki, de nem segít az átlag alatti jövedelmekből tengődőkön.
Még a gazdagabb németek sem elégedettek a nyugdíjukkal. Eléggé gyakori, hogy az időskori szegénység témáját előveszi az ottani sajtó, amely széles réteget, sok százezer embert érint. Annak ellenére, hogy az átlagnyugdíj a magyarnak nagyjából háromszorosa, decemberben 1176 euró volt, sokan elégedetlenek a nyugdíjak szintjével.
A bajor közszolgálati BR.de cikke szerint Németországban csak a bére felére számíthat nyugdíjba vonulásakor egy átlagbért kereső férfi, ami mélyen az EU 70,9 százalékos átlaga alatt van, csak az íreknél és a briteknél alacsonyabb ez az érték. Az alacsony bérűeknél pedig egyenesen az EU sereghajtója Németország. Azt mondjuk a cikk is megjegyzi, hogy az ezredforduló környékén szándékosan mérsékleték a nyugdíjakat az országban, hogy a versenyképességet javítsák. (Valljuk be, ez Németország mai gazdasági erején meg is látszik).
A németek azon is értetlenkednek, hogy szomszédaik, az osztrákok mennyivel magasabb nyugdíjat kapnak. Míg 2013-ban Németországban 1050 euró volt az átlagos nyugdíj, addig Ausztriában 1560, ráadásul 13. és 14. havi nyugdíj is járt, így tulajdonképpen átlagosan 1820 euró volt az átlagos juttatás egy hónapban.
Ennek egyik oka, hogy szomszédainknál az állami hivatalnokok és az önálló munkavégzésben dolgozók is benne vannak a rendszerben, a másik, hogy Ausztriában magasabbak a járulékok. (A németországi 9,5+9,5 százalék dolgozói és munkáltatói járulék helyett Ausztriában 10,25 + 12,55 százalékot kell fizetni.)
|
| Helyettesítési ráta, férfi, az átlagbér felénél, egyszeresénél és másfélszeresénél (forrás: OECD) |
Szócsata a lengyel X-en. 
