Róma sokkal, nagyon sokkal több, mint a Colosseum–Szent Péter-bazilika–Vatikáni Múzeum alkotta aranyháromszög. Az Örök Város annyi rejtett kinccsel, személyre szóló élménnyel, apró meglepetéssel szolgál az odalátogatónak, hogy nemhogy három teljes nap, de talán egy teljes hónap is kevés lenne felfedezésükhöz.
Persze, a „bakancslistás” helyek, mint például a másik három pápai bazilika, a Trevi-kút, a spanyol lépcső, az „Olivettiként” is emlegetett Viktor Emánuel-emlékmű a fenti aranyháromszög mellett ott vannak, és gyalog is bejárhatók, amire még a decemberi időjárás is alkalmas. A hónap elején kellemes, 7-14 fokos időjárásba csöppentünk, és még az eső is többnyire megkímélt minket, így a pulóver plusz őszi dzseki kombó elég volt az egésznapos városnézésekhez is.
De Róma mint a keresztény világ központja azt is jelenti, hogy szinte az egész évben van valamilyen ünnep, ami a város profán világára is rányomja a bélyegét.
Az idei év ráadásul még a Ferenc pápa által megnyitott szentév keretében telik. És bár Róma püspöke húsvéthétfőn az örök hazába költözött, utódja, XIV. Leó ugyanolyan lendülettel vetette bele magát a munkába, így a hívek „a remény zarándokaiként” fokozott érdeklődést mutattak a város iránt.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Rómába a repülőtérről transzferbusszal érdemes bemenni. Az egyik ilyen társaság például 7 euróért adja a jegyet, de előjegyezve oda-vissza csupán 11 eurót kérnek. Sokan dicsérik a gyorsvasutat is, ami kötöttpályásként sosem kerül dugóba, viszont a jegyár (csupán egy útra) 14 euróba kerül.
Az érkezés a méltán ismert Termini pályaudvarhoz történik, mely tulajdonképpen egy impozáns plázával lett kombinálva, a fényűző üzletekkel teli aluljárószint pedig valóságos labirintusként kanyarog a föld alatt.
Tippek, nem csak zarándokoknak
A Terminitől pár perc gyaloglásra található az egyik pápai bazilika, a Santa Maria Maggiore, attól pedig további negyed órára a másik pápai főtemplom, a pápák első székesegyháza, a lateráni Keresztelő Szent János-bazilika, így ajánlatos ezt a kettőt egy „lendülettel” megtekinteni.
Nyilván minden római templomnak megvan a maga izgalma, hiszen a főoltár mellett a mellékoltárok, altemplomok is millió kultúrtörténeti érdekességet, lenyűgöző mesterműveket kínálnak.
A Santa Maria Maggiore legnagyobb „látványossága”, hogy Ferenc pápa végakaratában azt kérte, ide temessék, így szép hosszú sor kanyargott e bazilika szent kapujától (mely a többihez hasonlóan csak a szentévekben van nyitva) az alig nyolc hónapja elhunyt egyházfő síremléke felé.
Magának a templomnak a fő ereklyéje a Szent Bölcső. A hagyomány szerint a kristály ereklyetartóban annak a jászolnak a töredékeit őrzik, melybe születése után helyezte a kisded Jézust édesanyja. Hogy valóban így van-e vagy sem, az tulajdonképpen lényegtelen, az azonban tudományosan bizonyított tény, hogy az ereklyetartóban őrzött relikviák a Krisztus utáni I. századból származnak.
A bazilika másik nagy ereklyéje a Salus Populi Romani (a római nép megmentője) nevű Mária-ikon. A hagyomány szerint ezt Szent Lukács evangélista festette a Szűzanyáról, aki közben Jézus életéről mesélt, ezeket a történeteket később az evangélista le is jegyezte. Az ikon a legrégebb óta tisztelt Mária-kegykép, Ferenc pápa apostoli utazásai előtt és után is e szentkép előtt imádkozott.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Ha átsétálunk a lateráni bazilikába, akkor valószínűleg sokkal kisebb sor fog várni minket. Pedig egyházjogilag még a Szent Péter-bazilikánál is rangosabb főszékesegyházról van szó, ez ugyanis Róma püspökének temploma, a pápai trón székhelye.
Az épületegyüttes elődjét Nagy Konstantin császár adományozta az akkori pápának a IV. század elején, így lett ez a pápák székesegyháza. Mégpedig szó szerint: a templom apszisában, az impozáns, ókeresztény stílusra utaló, de a XIII. századból származó mozaik alatt látható ülőalkalmatosság a hivatalos pápai trón.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A főszékesegyház főoltárát Szent Péter és Pál apostolok koponyaereklyéire emelték, az épület pedig ugyancsak számos korábbi egyházfőnek a nyughelye. Itt temették el többek között a Rerum Novarum című enciklikájáról ismert XIII. Leó pápát is. És nekünk, magyaroknak is van itt emlékünk: II. Szilveszter pápa sírja fölött az 1909-ben készült dombormű azt a jelenetet örökíti meg, mikor az ezredforduló idején Szent Péter trónján ült főpap koronát és apostoli kettős keresztet küld Szent István királynak.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
És ha ezt a jelentős templomot is kipipáltuk, akkor sétáljunk át az út túloldalán levő Szentek Szentje kápolnába! Mert ha hívő zarándok az ember, akkor ezt követően jó ideig nem fog tudni sétálni. Itt található ugyanis a huszonnyolc fokból álló Szent Lépcső, mely a hagyomány szerint Pilátus palotájának lépcsője volt, és Jézust elítélése előtt ezen vezették fel Róma jeruzsálemi helytartójához. A márvány lépcsőfokokat később a kopások ellen diófa fedéssel látták el, a hívek részéről pedig elvárt, hogy ezen a lépcsősoron térdelve menjenek fel.
Tapasztalat: az első öt fokot elég jól lehet bírni, aztán a hatodiknál elkezd sajogni a térd. A huszonnyolcadiknál viszont már nem is számít.
Ennyi egyházi látványosság után érdemes harapni is valamit – úton-útfélen találunk egy éttermet, pizzériát. Nyilván Rómában is igaz az, ami a világ bármely turistaparadicsomában: a frekventált helyeken jóval drágább enni, mint kijjebb. De már két utcára a Terminitől is lehet találni remek éttermet, ahol nem kell árgus szemekkel a legolcsóbb ételeket keresni.
10-15 euróért már pompás és ízletes pizzákat lehet kapni, ugyanennyibe kerülnek a tésztaételek. Az üdítőkért 3-5 eurót kérnek, összességében 20 euróból jól lehet lakni. Beljebb, a spanyol lépcsőnél vagy a Trevi-kútnál ennél drágábbak a vendéglátóhelyek, ott úgy 30 euróval kell számolni egy kiadós vacsoráért. Ám az olasz vendégszeretetet jellemzi, hogy vagy egy előétellel vagy az egész vacsorát szétcsapó grappával gratis meglepik a kedves turistát.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A bőséges vacsorát érdemes lesétálni. És ehhez a Corsót tudjuk ajánlani: ez az út nyílegyesen húzódik a Viktor Emmánuel-emlékmű (mely mellett római kori emlékek, például a Traianus-oszlop is található) és a Piazza del Popolo között. A sétát megtörhetjük azzal, hogy kitérünk a Piazza Navona, a Pantheon, a Trevi-kút vagy épp a spanyol lépcső irányába.
Decemberi ottlétünkkor már délután öt óra körül sötétedett, este hatkor pedig már az esti díszkivilágításban pompázó látványosságokban gyönyörködhettünk.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Irány a Vatikán!
A világ legkisebb országa, a három városállam közül az egyik, mégis egy egész napot kell rászánni. A Szent Péter-bazilika, a világ legnagyobb temploma reggel 7 órától látogatható, és nyilván minidig óriási érdeklődés övezi. Michelangelo Pietàja, Szent Péter és számos más pápa nyughelye természetesen kihagyhatatlan az olasz fővárost járva.
A katolikus világ központja számos lélegzetelállító alkotást tár a látogató elé, mi most két magyar vonatkozású pontra hívjuk fel a figyelmet.
Az egyik a bazilika főhajójában található „méretezés”. A székesegyház hosszanti tengelyében jelölik a legnagyobb templomok méreteit, melyek között az esztergomi bazilika 118 méteres hossza is megtalálható.
A másik pedig az altemplomban (ahonnan egyébként üvegen keresztül megtekinthető Szent Péter sírja is) levő Magyarok Nagyasszonya-kápolna. Az addig raktárként használt helyiséget Szent VI. Pál pápa 1977-ben adományozta a magyaroknak azzal, hogy ott kápolnát alakítsanak ki. Ez meg is történt, a körülbelül 80 fő befogadásra alkalmas vallási helyiséget 1980. október 8-án szentelte fel Szent II. János Pál pápa.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Egy ehhez kapcsolódó érdekesség: VI. Pál pápa a kápolna szentély felőli falának túloldalán nyugszik, és végakarata az volt, hogy onnan, az akkor még építés alatt álló magyar kápolna mellől testét semmiképp se mozdítsák el. Emiatt VI. Pál az egyetlen szentté avatott egyházfő, akinek koporsóját szentté avatásakor nem vitték fel az altemplomból a bazilikába.
És ha Szent Péter-bazilika, akkor természetesen fel kell menni a Michelangelo tervezte kupolába is. Főszezonban gyalog 17, lifttel (de csak a kupola aljáig) 22, főszezonon kívül pedig 10, illetve 15 eurót kell kifizetni egy jó kis lépcsőzésért, és annak megkoronázásaként egy fantasztikus látványért. A – számításunk szerint – 561 lépcsőfokot nagyjából húszperces út megmászni, ugyanennyi ideig tart lejönni is. Így egy órát érdemes számolni erre az élményre, mely bőven megéri az árát.
A bazilika kupolája egyébként néhány tucat centiméterrel kisebb, mint a Pantheoné. Michelangelo ugyanis azt mondta, utóbbi a tökéletes, ezért nem is akarja azt túlszárnyalni.
A bazilika mellett bakancslistás a Vatikáni Múzeum (helyesebben: múzeumok) is. A beugró 20 euró, de a nagy érdeklődésre tekintettel érdemes online előre megvenni a névre és időpontra szóló jegyet, plusz 5 euróért. Enélkül ugyanis egy több száz méter hosszú sor végére kell beállni, a jegyvásárlásnál pedig majd valamikorra kap jegyet a turista. Az előre megvásárolt jeggyel viszont a múzeum bejáratnál szorgoskodó munkatársai megmutatják, melyik a lefoglalt időpontnak megfelelő sor, és odairányítanak. Az a sor pedig az előre megbeszélt időpontban percre pontosan be is léphet az intézménybe. Fontos, hogy személyazonosításra alkalmas okmány legyen az érdeklődőnél, ugyanis ellenőrzik, valóban a jegyet megvásárolt személy használja-e fel a belépőt.
Maga a múzeum több kiállítást is magában foglal, ezek mindegyike, még az időszakos kiállítások is megtekinthetők. Ám a teljes kiállítás meglehetősen túlértékelt. Persze, a Laokoón-csoport, a Sixtus-kápolna csak itt látható, de a múzeum meglehetősen zsúfolt, a kiállított relikviákról kevés dolgot lehet megtudni a kihelyezett olasz és angol nyelvű szövegből, valamint hiányzik a ma már szinte minden múzeumban kötelező interaktivitás.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Ha van egy kis időnk a múzeumi időpontunkig, akkor érdemes végigsétálni a Szent Péter tér és az Angyalvár közti úton, a Via della Conciliazionén, hogy elkészítsük a kötelező fotót az Angyalok hídjáról az Angyalvár felé.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Ókori kincsek nyomában
Rómában három metróvonal szeli a várost keresztül-kasul, ezek közül eddig főleg az A jelű vonal mentén fekvő látványosságokról volt szó. Dicséretes, hogy az utastájékoztatás kiterjed arra is, mely megállók közelében milyen nevezetességek találhatók, így a turisták könnyen odatalálnak.
A B vonal mentén is fekszenek azonban bakancslistás helyek, a falakon túli Szent Pál-bazilika például elég messze van ahhoz, hogy ne gyalog közelítsük meg. A római „békávé”, az ATAC egyébként mobilalkalmazásában kínál 100 perces jegyet 1,50 euróért, 24 órás bérletet 8,50 euróért, 48 órás bérletet 15 euróért és 72 órás bérletet 22 euróért.
A falakon túli Szent Pál-székesegyház nevét onnan kapta, hogy a középkori városfalakon kívül, Szent Pál apostol sírja fölé emelték, így fő relikviája a damaszkuszi úton megtért, majd Rómába is eljutott apostol nyughelye. A turisták számára a legérdekesebb pedig az a portrésorozat, mely Szent Péterrel indulva a római pápákat ábrázolja.
A szóbeszéd szerint az utolsó ítélet akkor jön el, amikor betelik az utolsó hely is ezen a soron.
Ezt azonba cáfolja, hogy a mintázatot rendszeresen bővítik: jelenleg még Ferenc pápa pápaságának időtartamát és XIV. Leó portréját sem tüntették fel, és emellett még öt szabad hely van a jelenlegi főpapot követő lyukakban.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A szent kapuk bezárása
A négy pápai bazilika szent kapuit a tavalyi év végén nyitotta ki Ferenc pápa, utódja, XIV. Leó pedig az idei év végén, illetve a jövő év elején fogja bezárni, hivatalosan is lezárva a 2025-ös szentévet. A kapuzárások időpontjai: Santa Maria Maggiore-bazilika – 2025. december 25., lateráni Szent János-bazilika – 2025. december 27., falakon túli Szent Pál-bazilika – 2025. december 28., Szent Péter-bazilika: 2026. január 6.
Szintén a B vonal mentén (illetve a meghosszabbítás alatt álló, a közelmúltban megnyitott C vonalnak is lett itt megállója) található Róma legismertebb ókori nevezetessége, a Colosseum, valamint a Forum Romanum és a Palatinus-domb.
Ide is érdemes jóval előre megvenni az időpontra és névre szóló jegyet, ami alapesetben 18 euró, de különféle „extrákkal” kibővíthető. Így például plusz 4 euróért megtekinthető az ókori Santa Maria Antiqua őskeresztény templom romja. De az igazi csemegék ebben a négyeurós kiegészítő jegyben a fényjátékokkal „felturbózott” házak, melyekben Augustus császár és harmadik felesége, Livia lakott.
A Colosseum földszinti részén informatív szövegek, ábrák és makettek mutatják be az impozáns építmény történetét, építését, technológiáját, melyeket érdemes végigolvasni.
Ezt követően lehet kilépni a nézőtérre, vagy ha úgy tetszik, lelátóra, ahol tényleg kézzelfogható a kétezer éves történelem.
Bár az aréna nagyjából 1800 évig ebek harmincadján volt, és köveit más építkezésekhez hordták el, de azért magunk elé tudjuk képzelni a gladiátorokat, akiknek – amellett, hogy egymással vívták élet-halál harcukat – néha a küzdőtér felszín alatti kamráiból váratlanul felengedett vadállatokkal is meg kellett küzdeniük.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Kevésbé véres, sőt kimondottan nyugodt hangulatot áraszt a Forum Romanum, ahova egy másik bejáraton kell belépni. Bár az épületek zöméből csak egy-egy oszlopsor vagy egy darab fal maradt fenn, itt is érezni, hogy az ókori világ központjában járunk.
Nagy hátrány viszont, hogy kevés és ritka az útjelző tábla, az egyes pontokon elhelyezett, eligazodást segítő térképek pedig elhanyagoltak. Az „Ön itt áll” jelzést például rendszerint onnan lehetett felismerni, hogy ott volt legjobban megkopva a térkép…
Ennek ellenére az oszlopok, szobortorzók között sétálva érezni, hogy a turisták mind átélik a kétezer éves múltat. Ez a hely ugyanis sokkal csendesebb, nyugodtabb, mint a Colosseum, amelynek a látogatók nyüzsgése adott háttérzajt.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Ha pedig végeztünk ezzel a bakancslistás hellyel is, és még nem kaptunk „templommérgezést”, érdemes a Colosseum és a Forum Romanum közé „ékelődött”, IX. századi alapokra épült templomba, a Santa Maria Novába vagy más néven Santa Francescába is betérni.
Ennek egyik indoka annak a Mária-ikonnak a megtekintése, melynek másolatát a Forum Romanum megtekintésekor a Santa Maria Antiquában már láthattuk. A másik ok az, hogy ez a magyar bíboros, Erdő Péter úgynevezett címtemploma. Azért ugyanis, hogy a világ valamennyi bíborosa „rómaibbnak” érezze magát, kap egy saját római templomot.
Innen tényleg tízperces sétával érhetünk el a Viktor Emánuel-emlékműhöz. Az előtte fekvő tér ottlétünkkor a C metróvonal bővítése miatt szintén fel volt túrva, a lezárások nyúlványai az ottani római kori romok megközelítését is megnehezítették. Ám aki nem teljesen elveszett turista, az megtalálja a kordonok labirintusában az utat, hogy az esteledő Rómában is megtekinthesse például Traianus oszlopát, aztán megközelítse a két legnagyobb olasz király, a már említett II. Viktor Emánuel és I. Umberto nyughelyéül is szolgáló Pantheont.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Három napba nagyjából ennyi fér egy római kirándulás alkalmával. Természetesen lehetett volna egy-egy helyen többet eltölteni, de akkor kevesebb látnivaló kerül az élményre vágyó turista szeme elé. Vagy lehetett volna több helyet is felkeresni, de akkor meg a rohanás miatt a rejtett kincsek felfedezésére nem lett volna lehetőség.
Úgyhogy egy kiruccanás a keresztény világ központjába csakis ezzel a mondattal végződhet: ide vissza fogunk térni!
A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.
Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – mondta Orbán Viktor. 
