A távoli Qinghai-Tibeti-fennsíkon egy ritka gomba nő az elhalt hernyók belsejében. Ám hagyományos kínai orvoslásban ezt a parazita gombát nagyra értékelik gyógyhatásai miatt. Az Ophiocordyceps sinensis néven ismert – köznyelvben hernyógomba vagy „himalájai arany” – csillagászati árakat érhet el a gyógynövénypiacon: fontonként akár 63 ezer amerikai dollárt, átszámolva nagyjából 25,26 millió forintot. Így egyetlen gramm ára a 55-56 ezer forintot is elérheti
Az Ophiocordyceps sinensis gomba egy olyan parazita, amely a kísértetmoly (vagy éjjeli lepke) lárváját, azaz hernyóját célozza meg. A cseppet sem vonzó folyamat nyár végétől kora őszig tart, amikor a gombaspórák megfertőzik a hernyókat. Az idő múlásával a micéliumnak nevezett gombaspórák lassan szétterjednek, és belülről felemésztik a hernyókat, és télre megkeményedett, mumifikált héjakká változtatják őket. A tavasz beköszöntével a gomba végső stádiumába lép, és a fennmaradt hernyófejből fűszerűen kihajt, és kikel a talajból.
Míg sok hagyományos kínai gyógynövény-fogyasztó vonzódik a gombákhoz annak feltételezett egészségügyi előnyei miatt, van egy másik vetülete is dolognak: a hernyógomba gyűjtésnek ugyanis van egy sötét oldala. A Qinghai-Tibeti-fennsíkon tapasztalt fokozott villámcsapások ugyanis halálosan veszélyessé teszi a gomba learatását
– írja a The Conversation hasábjain Daile Zhang, az Észak Dakotai Egyetem légkörtudományi adjunktusa, aki meteorológusként a villámcsapásokat és annak hatásait tanulmányozza.
Fotó: Depositphotos
Halálos aratás
Az emberek késő tavasztól nyárig vadásznak erre a gombára, pontosan akkor, amikor a villámcsapások a leggyakoribbak az érintett területen. A falusiak gyakran heteket töltenek azzal, hogy a zord hegyekben kutatják ezt az értékes erőforrást, amely néha akár 5 kilométeres tengerszint feletti magasságban is lehet.
Ilyen magasan az időjárás pillanatok alatt megváltozhat, és nincs hová biztonságosan elbújni a viharok elől. Bár ezt a területet nem éri annyi villámcsapás, mint Ázsia egyes részeit, még mindig elég veszélyes ahhoz, hogy komoly fenyegetést jelentsen a döntő betakarítási hónapokban.
A Kínai Nemzeti Katasztrófavédelmi Központ szerint tragikus módon a hernyógombák vadászata legalább 31 villámlás okozta halálesethez és további 58 villámlás okozta sérüléshez vezetett az elmúlt évtizedben.
2022 májusában a gomba betakarítása közben hét kínai falusi lakost, köztük egy kisgyermeket ölt meg villámcsapás. A következő évben három nepáli sérült meg villámcsapástól, amikor gombát gyűjtöttek, és helikopterrel kellett kimenteni őket, miután napokat töltöttek a hegyekben.
A szakértő szerint a villámhalálozási arány elképesztő a kínai Szecsuán tartományban található Yushu és Garze megyék gombagyűjtési gócpontjaiban – 10-20-szor nagyobb – mint összességében Kínában. Ezek a számok megegyeznek Afrika néhány leginkább villámveszélyes régiójával, ahol kevés a villámbiztos infrastruktúra vagy a biztonsági oktatás.
Mire jó a hernyógomba?
Rengeteg mindenre, legalábbis a kínai orvoslás szerint: többek között daganatos megbetegedésekre, alvászavarokra, immunerősítésre, depresszióra, gyulladásokra, multivitaminként, cukorbetegségre, bakteriális fertőzésekre, csökkent libidóra, inkontinenciára, méregtelenítésre, szív- és érrendszeri betegségekre, terméketlenségre.
De nem a villámlás az egyetlen fenyegetés, amellyel ezek a falusi lakosok szembesülnek a hegyekben. Jégesővel, heves esőkkel, erős széllel és más súlyos időjárási tényezőkkel, valamint vadállatokkal is találkozhatnak. Az összetett terep rendkívül drámaivá és kiszámíthatatlanná teszi az időjárást. Tovább rontja a helyzetet, hogy a mobiltelefonok jelei és egyéb kommunikációs lehetőségek korlátozottak vagy egyáltalán nem működnek, így a falusiak el vannak zárva az időjárási veszélyekkel kapcsolatos riasztásoktól. Egyszer egy gyűjtőt halálosan agyoncsapott a villám a meredek hegyoldalon. Ha ilyen helyen baleset történik, napok telhetnek el az orvosi segítség megérkezéséig.
Mégis miért kockáztatnak?
A hernyógomba gyűjtőknek magas kockázattal kell számolniuk, cserébe a magas díjazásért. De a helyi falusiak számára még így is jelentős előnyökkel jár a hernyógomba betakarítása. Mivel ebben a távoli régióban korlátozottak a bevételi lehetőségek, sokan a gombakereskedelmet tekintik a túlélés legnagyobb esélyének. Nehéz döntés előtt állnak: kockáztassák az életüket, vagy süllyedjenek a szegénységbe?
Fotó: Depositphotos
Fontos lenne az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése, de korántsem egyszerű: bármilyen valódi változtatás sok befektetést igényelne. Míg a helyi önkormányzat szervez némi villámvédelmi oktatást, ezek a hegyi közösségek elszigeteltek, és az információk gyakran elavultak. És egyszerűen nincs praktikus módja annak, hogy megfelelő villámvédelmet telepítsenek a hatalmas, zord terepen, ahol a gomba megél.
Törékeny törekvés
A környezet is szenved. Mivel sok ember vadászik a gombára, károsítják a kényes hegyi talajt, fákat vágnak ki tűzifának, és szemetet hagynak a táboraikban. Az évek óta tartó túlzott betakarítás arra kényszerítette a gyűjtőket, hogy több időt töltsenek a hegyekben, hogy elegendő gombát találjanak, ami növeli a villámlásnak való kitettségüket és a gomba elofordulása is ritkábbá vált. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha az agresszív betakarítás folytatódik, a gomba a következő néhány évtizedben teljesen eltűnhet.
De lehet, hogy van némi remény. A kutatók a gomba termesztésének módjait kutatják a vadon betakarított fajta lehetséges alternatívájaként. Eközben Kína, India, Nepál és Bhután kormányai rendeleteket vezettek be a hernyógomba fenntarthatóságának védelme érdekében.
Minden megoldásnak foglalkoznia kell azonban a mögöttes gazdasági és oktatási egyenlőtlenségekkel ebben a távoli régióban, új lehetőségeket nyitva az itt élő közösségeknek a megélhetéséhez, hogy ne kelljen az életüket kockáztatniuk a „himalájai arany” miatt.
Augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos szja-mentesség. 
