Közel 8 év, 95 tripla-nagybevásárlás
A Privátbankár.hu Árkosár-felmérése 2007 februárjában indult, azóta minden hónapban megvizsgáljuk 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk árának alakulását: 23 étel illetve élelmianyag, továbbá 7 alkoholos és alkoholmentes ital árának alakulását követjük nyomon hónapról hónapra. Ez azt jelenti, hogy 95 alkalommal kerestük fel 3 hazai hipermarket egy-egy egységét.
A kosár összetételén nem változtattunk az elmúlt közel 8 évben. 2012 szeptemberében a Cora helyét az Interspar vette át a felmérésben; az ennél régebbre visszatekintő összehasonlításoknál ezért csak az Auchan és a Tesco adatait használjuk. A havi és éves adatok elemzéséhez mindhárom áruház adatai rendelkezésünkre állnak.
Miért nem mondjuk el pontosan, mi mennyibe kerül?
Az áruházláncok nem ismerik a kosár pontos összetételét, ahogy azt sem, az adatfelvétel mikor, melyik áruházban történik (de mindhárom üzletláncot ugyanaznap keressük fel). A cikkben azért nem közlünk részletes táblázatot a termékek nevével és árával, hogy ez így is maradjon. A felmérések eredményét minden hónapban a KSH aktuális fogyasztóiár-jelentése előtt egy nappal tesszük közzé.
A kosárban természetesen megtalálhatóak az alapvető élelmiszerek, az összeállításnál és a súlyozásnál pedig figyeltünk arra, hogy egy átlagos jövedelmű család átlagos bevásárlását képezzük le. Pontosan ismerjük a gyártók trükkjeit a csomagolással és a termékek tömegével: észrevesszük, ha a liszt 75 dekás lesz, a sörösüveg 4 decis, a párizsi 40 dekás, a chips 72 grammos, a kávé 20 dekás - a végtelenségig sorolhatnánk. Ezt természetesen az Árkosár-felmérésben is áremelésként számoljuk el, magyarán a termékek egységárát vesszük figyelembe - abban pedig csak reménykedünk, hogy egy kiló mindig egy kiló lesz, egy liter pedig egy liter.
Ennyiért vásároltunk 2014-ben
Szokásos havi körképeink (a legutóbbi, decemberi itt olvasható) után összegeztük, mennyiért intézhettük el a nagybevásárlást idén, hogyan alakultak az élelmiszerárak 2014-ben.
Ahogy a charton is látható: 2014-ben valóban olcsóbb lett a nagybevásárlás: januárban 17 560 forint volt a három áruház átlagára, decemberben viszont már csak 16 856 forint volt az átlagár. Összességében 4 százalékkal, 704 forinttal kevesebbet kellett fizetnünk a kasszáknál.
Az árak 2013 azonos hónapjához képest minden hónapban csökkentek, csak márciusban mértünk szokatlan áremelkedést. A legnagyobb árcsökkenés júniusban volt, akkor az egy évvel korábbinál 5,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a nagybevásárlás végén.
Az Interspar év közben 5,6, a Tesco pedig 4,2 százalékot engedett az árakból az év során.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Kezdjük a rosszabbal: a tejföl több mint negyedével lett drágább az év során, ahogy a joghurt ára is 15 százalékot nőtt. A 10 százalékot egyes felvágottak és a száraztészta áremelkedése haladta meg az év során.
A krumpli ára viszont 30 százalékot esett az év végére, az alma pedig 24-et. A cukorért 26 százalékkal kevesebbet kell adni, mint januárban, és a sajt ára is hasonló mértékben csökkent. A rizs kilója több mint 10 százalékkal lett olcsóbb 2014-ben.
Összességében az ételek és élelmianyagok közel 3 százalékkal lettek olcsóbbak, az (alkoholos és nem alkoholos) italok ára közel 4 százalékkal csökkent átlagosan 2014-ben.
Örüljünk, mert jövőre már nem lesz ilyen jó dolgunk
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint jövőre 2,5 százalékos lesz az áremelkedés éves üteme. Emellett a hipermarket-láncokat sújtó jogszabályváltozások - a két egymást követő évben veszteséges, legalább 50 milliárd fölötti árbevételű cég nem forgalmazhat napi fogyasztási cikket; drasztikusan emelkedik az árbevétel-arányos élelmiszeripari felügyeleti díj; vasárnap ki sem nyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek; kibővítik a plázastopot - biztosan a fogyasztói árakban is lecsapódnak majd.
A szakmai döntéseket nem ő fogja meghozni. 
