Hirdetés
Hirdetés

Káosz fenyeget a lakáspiacon - az eladóknak is illetéket kellene fizetniük?

2018. augusztus 07., 08:01

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher-növelést eredményező, rugalmas áfa- és illetékszabályozást, köztük az eladói illeték bevezetését javasolja a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület. Csak fokozatosan lenne szabad emelni a terheket, legfeljebb 20 százalékig - különben mindenki rosszul járhat.

Az épülő Dóczy-lakópark Debrecenben 2017. május 25-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az épülő Dóczy-lakópark Debrecenben. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az IFK a javaslatcsomagot eljuttatta a kormánynak is. Takács Ernő, az IFK elnöke a közleményben azt írja: javaslatuk a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartja.

Kitolnák a határidőt

A kedvezményes áfakulcs megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében - hasonlóan a 2009-es áfaemeléskori intézkedésekhez - azt javasolják, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5 százalék legyen az áfa. Az átmeneti szabályozással elkerülhető, hogy akár vásárlók ezreinek a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt - emelte ki Takács Ernő.

Hirdetés

Hirtelen áfaemelés helyett eladói illetéket vezetnének be

2016. óta az új lakásokat kedvezményes, 5 százalékos áfa terheli. Az intézkedés azonban ideiglenes, 2020. január 1-jén visszaáll a "normál", 27 százalékos áfakulcs - a kormány többször is leszögezte, hogy nem tervezik a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását. Matematikailag az 5 százalékról 27 százalékra növekvő áfateher az új lakások bruttó vételárának mintegy 21 százalékos növekedésével jár majd. Ez azokra a vételárrészekre vonatkozik, melyeket 2019. december 31-e után fizet ki a vevő, függetlenül attól, hogy mikor szerződött. Részletek >>

Egy új, fokozatos adóteher-növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban a kedvezményes áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával.

Az IFK az átmeneti intézkedések mellett, ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020. január 1-je után az új lakásokra vonatkozó 9 százalékos adóteher (jelenleg 5 százalék áfa + 4 százalék vevői illeték) 14 százalékra emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szintje, az 5 százalékos áfa fenntartása mellett egy új elem, az eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértéke 5 százalék a javaslat szerint.

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné, szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani, és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását - hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

A vevői illetéknél át kellene gondolni a kedvezményeket

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió forintos értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezményeket kevés új lakásnál lehet érvényesíteni a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni - hangsúlyozta.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 százalék közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 százalék.

Nagyon bejött az áfacsökkentés

Az IFK szerint a kedvezményes áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan, támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A jelentősen bővülő kínálatnak köszönhetően pedig az árak emelkedése mérsékeltebb volt mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27 százalékos áfa - sorolta az elnök.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni, megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27 százalékra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz - hangsúlyozzák a fejlesztők.

Az adóemelés kisebb adóbevételeket hozna?

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma, míg 27 százalékos áfa mellett 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret, és a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint a változatlan kulcs mellett - ismertette.

Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) Magyarország vezető ingatlanfejlesztő társaságait képviselő szervezet.  Jelenleg 22 társaság a tagja, a tagok összesen több mint 6 milliárd euró  értékben fejlesztettek mintegy 3 millió m2 ingatlant, és ezen épületekben több mint 100 ezer ember dolgozik. Tagjai: Atenor Hungary; Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.; Biggeorge Property Zrt.; Codic; Ceetrus; CPI Hungary Kft.; ECE Projektmanagement Budapest Kft.; Futureal Development Zrt.; Goodman Group, Gránit Pólus; Graphisoft Park SE; HB Reavis Hungary Kft.; Horizon Development Hungary Kft.; InfoGroup; Metrodom Kft.; OTP Ingatlan Zrt.; Prologis; Property Market Ingatlanfejlesztő Kft.; Skanska Property Hungary Ltd.; Trigránit Fejlesztési Zrt.; White Star Real Estate Kft.; WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt.
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bajban a magyar autóvezetők - te tudod, hogy mit kéne tenned ebben a helyzetben?

Bajban a magyar autóvezetők - te tudod, hogy mit kéne tenned ebben a helyzetben?

Mit tennél, ha egy közúti baleset kapcsán segítséget kellene nyújtanod egy sérült részére? Persze, ha súlyos sérülésről van szó, azonnal hívjuk a mentőket, de addig is amíg kiérkeznek, mi magunk is elkezdhetjük a sebesülések ellátását, hiszen a jogosítvány megszerzéséhez el kellett végeznünk elsősegély tanfolyamot, és az autónkban található egészségügyi doboz is. Tehát elvileg tudjuk, mi baleset esetén a teendő. Vagy mégsem?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?