Hirdetés
Hirdetés

Az új elnök, aki kifoghatja a szelet Trump vitorlájából

Káncz Csaba, 2018. december 04., 09:05

Az új mexikói elnök egy olyan időszakban veszi át Közép-Amerika kulcsországának irányítását, amikor a törvényesség és a jogállamiság a szétesés szélére került, és ezzel párhuzamosan a rendőri erőket a korrupció és az inkompetencia zilálja szét. Az elkövetkező időszak lehetséges ütközőpontjait jelenthetik Mexikó és az USA között az új elnök új energia-politikája, Washington bevándorlási politikája és Trump tervezett falépítése a határon.

 The new President of Mexico, Andres Manuel Lopez Obrador (C) waves to supporters during his inauguration ceremony in Mexico City, Mexico, 01 December 2018. EPA/MARIO GUZMAN
Obrador beiktatási ceremóniáján Mexikóvárosban december elsején. EPA/MARIO GUZMAN

Mexikóban december 1-én lerakta az elnöki esküt a baloldali populistának és nagytőke-ellenesnek tekintett, a jelenlegi politikai struktúrát radikálisan átalakítani akaró, 64 éves Andrés Manuel Lopez Obrador (AMLO).  Az új elnök földcsuszamlás-szerű győzelmet aratott azon ígéreteivel, hogy kirántja országát a bűnözés, a korrupció és az egyenlőtlenségek egyre fojtogatóbb örvényéből.

AMLO egy olyan időszakban veszi át Közép-Amerika kulcsországának irányítását, amikor a törvényesség és jogállamiság a szétesés szélére került és ezzel párhuzamosan a rendőri erőket a korrupció és inkompetencia zilálja szét.

Hirdetés

Kikászálódni az örvényből

AMLO keményen akar támaszkodni a hadseregre a rendfenntartásban, így – akárcsak az új brazil elnök – védelmi miniszternek egy tábornokot szán, Luis Crescencio Sandovalt.  A tábornok nem kezdő a drogmaffiák elleni harcban, az elmúlt két évben az észak-mexikói Reynoso városában folytatott utcai harcokat a bűnözőkkel. A drogkereskedők elleni keményebb mexikói küzdelem 2006 óta 200 000 halottal és 35 000 eltűnt személlyel járt.

Sajnos a bűnözés cunamija egyelőre megállíthatatlannak tűnik:  tavaly 31 000 gyilkosságot követtek el az országban, kétszer annyit, mint 2010-ben. Ez 2017-ben 100 000 lakosra nézve 25 emberölést jelent, amellyel már megelőzi Kolumbiát és szorgalmasan zárkózik fel Brazíliához (29/100 000).  Latin-Amerikát ezzel a kiemelkedő dinamikával még nem hozza zavarba, hiszen míg a térségben a Föld lakosságának csupán nyolc százaléka él, addig a világ összes gyilkosságának egyharmadát követik el itt.  Brutális statisztikai adat, hogy Brazília, Mexikó, Venezuela és Kolumbia négyese önmagában felelős a világ összes elkövetett gyilkosságainak egynegyedéért. 

Trump nem feszítheti túl a húrt, hiszen egyes szereplők biztonságpolitikai oldalról nézve is aggasztó módon használják ki azt, hogy Washington az utóbbi években elhanyagolta saját hátsó udvarát.  A libanoni Hezbollah ugyanis egyre szorosabban együttműködik a régió drogkartelljeivel.  Irán pedig eközben szorosan együttműködik a térség Washington-ellenes kormányzataival Bolíviában, Nicaraguában, Ecuadorban és Venezuelában.

A migránsakna hatástalanítása

Káncz Csaba
Káncz Csaba

AMLO múlt szombaton kétórás beszédet tartott a törvényhozásban.  Ebben katasztrófának nevezte az országot évtizedek óta uraló neoliberális gazdasági modellt, amely pár kézbe koncentrálta a nemzeti vagyonokat, míg a lakosság nagy része elszegényedett és a drogbűnözés felé fordult.  Valóban, Közép- és Dél-Amerika országai most feszült figyelemmel fogják követni a mexikói reformok kifutását, ahogyan a Fehér Ház és az amerikai üzleti körök is.

A tét nem csekély, hiszen Mexikó stabilan egyike az Egyesült Államok első három kereskedelmi partnereinek. Az elkövetkező időszak lehetséges ütközőpontjait jelenthetik a két ország között AMLO új energia-politikája, Washington bevándorlási politikája és Trump tervezett falépítése a határon.

AMLO első lépéseként ki akarja fogni a szelet Trump vitorlájából és azonnal megegyezett három kis közép-amerikai országgal (Honduras, Guetemala és El Salvador) a migráció radikális lecsökkentéséről.  Trump-nak az utóbbi hetekben komoly politikai felhajtóerőt hozott a migránskaraván vonulása az USA határa felé. Még az is elképzelhető, hogy a Demokrata Párt vezetése könyörgött titokban AMLO-nak, hiszen az európai baloldal megrendülése komoly figyelmeztetés a demokratáknak is.  Bizony ezzel lehet összefüggésben Hillary Clinton nagy figyelmet keltő minapi interjúja is, amelyben hibának nevezte a nyitott határok politikáját.

Káncz Csaba jegyzete

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel

Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel

Európa orosz gázfüggősége egyre súlyosbodik, ami nem lenne probléma, ha Oroszország nem egy diktatúra lenne és a földgázt nem stratégiai nyomásgyakorlás eszközeként használná. Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Káncz Csaba interjújának második része.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?