Egyiptomi font |
Miután a korábbi favorit BRIC-országok, azaz Brazília, Oroszország, India és Kína jobb eredményeket értek el, mint a legtöbb fejlett állam, az elemzők keresik, hogy melyek lesznek a következő olyan országok, amelyek kitűnnek majd növekedésükkel a többi közül – írja a spanyol Expansión.com. A különböző alapkezelők különböző betűszavakat kreálnak a követendő kereskedési stratégiákra, de két név minduntalan ismétlődik az összes országlistán, Törökországé és Indonéziáé. Kiemelkedően gyakran fordul elő Mexikó, Korea és Egyiptom is.
A feltörekvők már feltörtek, jöhetnek a határpiacok
A BRIC mint fogalom mintegy tíz éve született meg, Jim O’Neill, a Goldman Sachs mostani alapkezelője alkotta, hogy egy csokorba szedje a legfontosabb feltörekvő piacokat. Egy évtized után most ezeket az országokat úgy emlegetik, mint amelyek ki tudják rángatni a válságból a mély válságban levő fejlett országokat. Ám sok vagyonkezelő úgy gondolja, hogy befektetési szempontból a BRIC-államok potenciálja már lecsökkent. Ezért keresnek új favoritokat, általában abból az országcsoportból, amelyeket határpiacoknak (frontier markets) neveznek.
Ezek az országok a legdinamikusabban fejlődők közé tartoznak a világon, a világ GDP-jének négy százalékát, de lakosságának 12 százalékát adják, a lakosságon belül pedig 60 százalékos a 30 éven aluliak aránya. A brit Schroders szerint ezek a határpiacok kiváló befektetési lehetőséget jelentenek, mert még nincsenek benne olyan nagy mennyiségben a befektetők portfólióiban, és e piacok liberalizációja gyorsul, korrelációjuk a többi tőzsde árfolyamaival pedig alacsony.
Kérem a következő focicsapatnyi versenyzőt
Korea, Szöul |
Az említett Jim O’Neill volt később újra az első, aki újradefiniálta a fogalmakat, és 2005-ben bevezette a „Next 11” vagy „N-11” kifejezést, az ehhez tartozó országok Banglades, Egyiptom, Indonézia, Irán, Korea, Mexikó, Nigeria, Pakisztán, a Fülöp-Szigetek, Törökország és Vietnám voltak. (Ezek között is megkülönböztet növekedési piacokat, amelyek Mexikó, Korea, Törökország és Indonézia, amelyekhez később Nigéria, a Fülöp-szigetek és Egyiptom is csatlakozhatnak.)
A Goldman Sachs fő érvei ezen országok mellett a növekedési potenciál, a diverzifikáció lehetősége és az adott országok belső piacaihoz való hozzáférés. Az N-11-re már index is létezik „MSCI GDP Weighted N-11 ex Iran” néven, és az indexhez hasonló összetételű portfólióval a Goldman alapot is létrehozott, ez a „GS N-11 Equity Portfolio”.
Ugranak a Civets-macskák
Michael Goeghegan, a HSBC exelnöke az országnevek alapján a „Civets” fogalmat alkotta meg, amelyhez tartozik Kolumbia, Indonézia, Vietnam, Egyiptom, Törökország és Dél-Afrika, olyan országok, amelyek a lakosság 27 éves átlagéletkorával a belföldi fogyasztás gyors növekedése előtt állnak és ezért kevéssé függenek majd a külföldi kereslettől. Itt magas a tőkebeáramlás, fejlettek a tőkepiacok is, hitelminősítésük pedig közeledik a befektetési fokozathoz.
Az S&P létre is hozta az S&P Civets 60 részvényindexet, a HSBC alapkezelője pedig egy hasonló tárgyú alapot. A Fidelity sem maradhatott ki a sorból, szerinte a BRIC-országokat a következő tíz évben a MINT-országok fogják lecserélni, amelyek Mexikó, Indonézia, Nigéria és Törökország. Persze mindezek az országok nem mentesek az olyan kockázatoktól, mint a politikai instabilitás, a piacok viszonylagos illikviditása.
Gyorsan növekedő sasok és sasfiókok
Nagymecset Indonéziában |
A spanyol BBVA is úgy véli, hogy a Bric-koncepció már részben elavult a négy szóban forgó ország egyre nagyobb növekedési különbségei miatt, és megalkotta az „Eagle”-országok fogalmát. A szó jelentése „sas”, az Emerging And Growth-Leading Economies (feltörekvő és a növekedésben élenjáró gazdaságok) rövidítése. Ebbe a csoportba a méret helyett a GDP-növekedés alapján sorolja be az országokat. A „sasok” közé a négy BRIC-országon kívül Korea, Indonézia, Mexikó, Törökország, Egyiptom és Tajvan tartozik. Ezen kívül meghatározzák a „sasfiókokat” is, amelyek jelenleg a fészekben várják, hogy pár év múlva csatlakozzanak a sasokhoz méretük és növekedésük alapján. Ezek jelenleg Thaiföld, Nigéria, Lengyelország, Kolumbia, Dél-Afrika, Malajzia, Vietnám, Pakisztán, Banglades, Argentína, Peru és a Fülöp-Szigetek.
Törökország most lassul, később megint gyorsíthat
Két ország tehát minden listán előfordul, Törökország és Indonézia. A török gazdaság az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő gazdaság volt az utóbbi években. Az idén a tavalyi 7,5 százalékos gazdasági növekedés azonban 2,0 százalékra csökkenhet az EU problémái miatt, amelyhez sok szállal kapcsolódik, legalábbis az IMF prognózisa szerint. Ugyanez a szervezet úgy véli azonban, hogy az utána következő években visszatérhet az erős növekedés ösvényére.
Az ország nagy problémája azonban a magas (2011-ben 10,4 százalékos) infláció és a folyó fizetési mérleg komoly hiánya, amely a GDP tíz százaléka körül alakul. Az idén egyébként már a török líra és az ISE-100 részvényindex is erős emelkedéssel kezdte az évet. A török befektetések egyik könnyű útja a DWS Turkey nevű alap, amelyet a Deutsche Bank alapkezelője kezel, egy másik az iShares MSCI Turkey Investable Market Index Fund (TUR).
Európa lefelé, Indonézia felfelé tart
Indonézia, a másik BRIC-várományos ország, a világ negyedik legnépesebb országa már tíz éve évi 4,5 százalék feletti növekedést produkál, 2011-ben ez 6,5 százalék volt. Miközben az európai országokat folyamatosan leminősítik a hitelminősítők, addig Indonézia, 14 évvel az ázsiai pénzügyi válság után, a Moody’s-tól és a Fitch-től megkapta a befektetési minősítést, mivel sikeresen csökkentette eladósodottságát és javította fiskális gazdaságpolitikáját.
Tavaly húsz százalékkal több, húszmilliárd dollár körül összegű működőtőke áramlott az országba, ezzel közvetlenül Szingapúr, Japán és az USA után következik a sorban. Az itt befektető alapok közé tartozik a BNPP Equity Indonesia (a BNP Paribastól), az FF Indonesia (Fidelity), valamint ETF-ek, mint az MSCI Indonesia Investable Market (EIDO) és a Market Vectors Indonesia (IDX).