Hirdetés
Hirdetés

Nem akarsz megfagyni télen? Legjobb lesz sietni, mielőtt kicsúszol az időből!

2017. augusztus 09., 17:03

Az ősz a legideálisabb időszak a családi házak hőszigetelésére, most azonban különösen érdemes sietni vele. 2018-tól ugyanis még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az épületek energiahatékonyságára, 2021-től pedig csak azok az épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyeknek gyakorlatilag nulla az energiaigénye. Szerencsére hamarosan a CSOK-ot is költhetjük majd felújításokra, így már az anyagiak sem jelenthetnek akadályt – mutatjuk, mire érdemes ügyelni, ha felújításra adjuk a fejünket.

A természeti erőforrások, így a talaj, a víz és a levegő túlhasználata és az energiaforrások pazarlása jelentős terhet ró a bolygóra. Ebben márpedig Magyarország is alaposan kiveszi a részét, az itt található lakóépületek 80 százaléka, azaz mintegy 2,5 millió családi ház energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, az elavult nyílászáróknak és a rossz minőségű kazánnak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19 százalékkal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, emellett 38 százalékkal több, mint egy osztrák és 64 százalékkal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál, ezt közölte a Knauf Insulation a Privátbankár.hu-val.

Az energiahatékonysági korszerűsítés így két szempontból is hosszú távú befektetés, hiszen amellett, hogy lefaraghatók a fűtési költségek, a környezetünket is megóvhatjuk a felesleges káros hatásoktól. A már említett szabályozásbeli változások eredményességét ráadásul segítheti, hogy a tervek szerint a CSOK igénybevételét kiterjesztik felújításokra is, valamint, hogy hamarosan elindul az 1980 előtt épült vidéki kocka-házakra vonatkozó felújítási program is.

Hirdetés

Miben változik a szabályozás?

2018-tól mind az új épületeknél, mind a felújításoknál (jelentős felújítások esetében az épületnek, nem jelentős felújítás esetében pedig az új szerkezetnek) meg kell felelnie majd a költségoptimalizált követelményszintnek. Ez azt jelenti, hogy az épületszerkezeteknek a jelenleginél sokkal alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk, amely csak korszerű, 15-20 cm vastagságú hőszigetelő anyagok, megfelelő nyílászárók és kazán alkalmazásával érhető el.

2021-től még ennél is fenntarthatóbb épületekben élhetünk, hiszen ekkortól kizárólag közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami a fentiek mellett magába foglalja azt, is, hogy az adott épület energiaellátását 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell biztosítani.

Hogy tudunk ilyen körülmények közt élni?

A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, értelemszerűen az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Az elavult ingatlanállomány felújítása bár egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül kevesen tudják önerőből megvalósítani.

Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy 100 négyzetméteres otthont nagyjából 1,8 millió forintból lehet szigetelni korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, a 2018-tól az energetikai felújításokra vonatkozó előírásoknak is megfelelően. Az épület energiahatékonysági fejlesztéseknek új lendületet adhat az, ha a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) lakásfelújításokra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a legjellemzőbb és legenergiapazarlóbb vidéki családi házakra, a kocka házakra is kidolgoznak egy felújítási programot, tette hozzá a szakember.

Jön az ősz – merj szigetelni!

A családi házak szigetelésére az ősz egy remek időszak lehet. A Knauf Insulation összegyűjtötte, hogy mire érdemes mindenképp figyelni:

1. Első lépésként egy energetikai audit segítségével fel kell térképezni, hogy hol a legnagyobb az épület hővesztesége. Ennek költsége 40-60 ezer forint, viszont megéri a ráfordítás, mivel kiderül, hogy a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell-e elsősorban szigetelni.

2. Általánosságban igaz, hogy elsőként a fűtési igényt érdemes csökkenteni a nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, majd a hőszigetelést, végül pedig a gépészet/fűtés korszerűsítését végezzük el.

3. A vizsgálatok szerint homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4 százalékos energiamegtakarítást eredményez.

4. Az anyagválasztásnál érdemes ügyelni arra is, hogy az alapanyag ugyanattól a gyártótól származzon, ezáltal elkerülhető az anyagok minőségi különbsége.

5. Minden esetben érdemes szakembert hívni a munkálatok elvégzésére! Ha a kivitelezést is ismerősre, szomszédra, rokonra bízzuk, az komoly károkat okozhat az épületben és a pénztárcánkban. Egy építkezés során minden mindennel összefügg, ezért elengedhetetlen az előzetes, pontos tervezés.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Óriási változás jön januártól – beletörhet-e a bankok bicskája az új szabályozásba? – interjú

Óriási változás jön januártól – beletörhet-e a bankok bicskája az új szabályozásba? – interjú

Nagy változás előtt állnak a bankok, ugyanis 2018 elején egy egész sor új uniós szabványt vezetnek be a pénzügyi szektorban. Erre érdemes lenne nagyon alaposan felkészülni, ugyanakkor a szabályozás egyes pillérei még nincsenek tisztázva – sem az adatkezelést, sem az open bankinget illetően. Kiszely Róbertet, a Capsys szakmai szolgáltatások igazgatóját kérdeztük.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?