Hirdetés
Hirdetés

Hitelből újítanád fel a lakást? Fontos változás jön

2017. augusztus 29., 14:38

Szeptembertől változnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei.

Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Idén áprilisban indult a hitelprogram, a mostani változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit. Egyelőre nem lehet tudni, hány hiteligénylő járt sikerrel - közölte összefoglalóját a Magyar Energiahatékonysági Intézet a Privátbankár.hu-val.

Az intézet szerint két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen beindítsa az energetikai beruházásokat.

Ingyenhitel – elég vonzó lett ahhoz, hogy felvegyék?

A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.

A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel. Szeptember elsejével önrész helyett bevezetésre került a saját forrás fogalma, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.

Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.

Előrelépés még, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek - jelzálogi, óvadéki feltételein, de a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók – amúgy nem egyszerű – dolgát.

Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban. Csak a saját erő teljes felhasználása után, a termékre vagy szolgáltatásra kiállított számla ellenében fizet a bank. Gondot jelenthet majd az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több.  

E két feltétel  miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik. A MEHI tapasztalatai szerint azonban ez a magyar háztartások többségének sajnos leküzdhetetlen kihívást jelent, és megkérdőjelezi a hiteltermék eredeti célját: az energiahatékonysági beruházások ösztönzését olyan háztartásokban, ahol erre nagy szükség lenne, de nincs vagy kevés a rendelkezésre álló forrás.
Áthidaló megoldás egy legalább 25-30 százalékos előleg lenne, ez azonban sajnos egyelőre nem került bevezetésre.

Hirdetés

Számolj velünk!

Segítünk megtalálni a legjobb lakáshitelt és lakástakarékot gyorsan és egyszerűen!
A bankok legjobb ajánlatait itt találhatod >>

Csak hitelből?

A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Az LTP – a 30 százalékos állami támogatás miatt – jobb feltételeket biztosít, mint az ún. „ingyenhitel”, de jellemzően előtakarékossághoz kötött, és nincsenek csatolt energetikai elvárások. Az Otthon Melegére várók pedig inkább nem indítanak el hitel alapú beruházásokat, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak állami támogatást energiahatékonysági felújításuk mellé. Ha pedig több forrást is igénybe akar venni a felújító, mindegyikre külön-külön kell pályázni, ami sok adminisztrációval jár, így erősen visszatartó hatású.

Nagyon fontos lenne a fentiek miatt a különböző támogatási formák szabályrendszerének és  forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, ideális esetben egy egykapus rendszer kialakítása. 

A magyaroknak fontos lenne otthonuk energiahatékonnyá tétele

A Magyar Energiahatékonysági Intézet korábbi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megkezdte az újabb beetetést a Tesla - megint telefonálni kell a benzin miatt?

Megkezdte az újabb beetetést a Tesla - megint telefonálni kell a benzin miatt?

A Tesla komolyabb eredmény helyett újra reményt adott a befektetőknek, akik hajlandóak is erre némi pénzt áldozni. Európában csendes volt a kereskedés, nálunk a Mol és az Altera voltak a sztárok a tőzsdén. A forint úgy döntött, hosszú hétvégét tart és átaludta a pénteket, az olaj viszont komolyabbat drágult, a végén még fel kell emelnie valakinek a telefont.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 6
    ÁKK: Likviditási diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (végleges) - október
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (végleges) - október
    november 7
    MNB: Monetáris Tanács ülése
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés) - szeptember
    MNB: Nemzetközi tartalékok (előzetes/végleges) - október/szeptember
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. október végi helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - szeptember
    Ipari termelés (év/év) - szeptember
    november 8
    KSH: Ipar (előzetes) - szeptember
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (előzetes) - szeptember
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    Magyar Telekom - 2017 Q3
    november 9
    KSH: Fogyasztói árak - október
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Richter - 2017 Q3
    Fogyasztói árindex (év/év) - október
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    november 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - szeptember
    MNB: A rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban - szeptember
    OTP - 2017 Q3
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (előzetes) - november
    Költségvetési egyenleg (milliárd dollár) - október

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?