Nem elég, hogy a nullához közelít a magyarországi betéti kamatok szintje, még elég durván meg is adóztatják azt. A 16 százalékos kamatadón kívül tavaly bevezették a hat százalékos EHO-t (egészségügyi hozzájárulást) is, viszont kedvezmények is vannak, így az egykulcsos adó lényegében háromkulcsos lett. Egyre bonyolultabbá is vált a rendszer az évek során, lassan könyvelő nélkül alig lehet belevágni az adóbevallásba.
Többféle adókedvezmény és kedvezményre jogosító számla létezik, a veszteségeket és a nyereségeket hol össze lehet vezetni, hol nem, az szja-bevallásban pedig több lap akár 1-2 tucat sorát is ki kell tölteni, ha valaki rendszeresen többféle befektetést tart vagy értékpapír-üzleteket köt. A TBSZ- és NYESZ-számlák idő előtti feltörésének feltételei is kétségbeejtően bonyolultak, és hol az ügyfélnek kell önbevallania, hol meg vonják tőle az esedékes adókat.
Ám a tortúrák és fizetési kötelezettségek nagy részét, esetenként mindet meg lehet úszni befektetési alapok segítségével. Pontokba szedve soroljuk fel, mely esetekben jelent adózási előnyt a befektetési alap használata.
1. Így kaphat adóhalasztást
A befektetési alapokkal egyfajta adóhalasztást érhetünk el. Vagyis, ha sokáig tartjuk a befektetési jegyeket, akkor is csak a végén, visszaváltáskor kell kifizetni az adót, míg ha kötvényt vagy – jellemzően 3-12 hónapos – lekötött betétet tartanánk, akkor minden kamatfizetéskor vonják. Az így későbbre tolódó adófizetés alatt a ki nem fizetett adó összege is nekünk kamatozik.
2. Komplikált a részvényesek bevallása
Hasonló a helyzet részvényalap tartásával is ahhoz képest, mintha valaki gyakorta adná-venné a részvényeket. Legkésőbb a következő év májusában esedékes a tőzsdei ügyletek (pontosabban az úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek) árfolyamnyereségének 16 százalékos adója. Részvényalapnál viszont csak a befektetési jegyek visszaváltásakor.
Az önálló részvényügyletek nyereségét ráadásul be kell vallani az adóbevallásban, tartozik hozzá sokféle komplikáció, mint például a nyereséget csökkentő brókerjutalékok levonogatása, vagy a külföldi, devizás tőzsdei műveletek adózásánál a forintra való átváltás. Már nem adózási kérdés, de sok brókerjutalékot is megspórolhat, aki nem ad és vesz folyton. De azt is kimutatták, hogy a legtöbb kisbefektető nem jól időzít, rosszkor száll be és ki a részvénypiacon, ami sok veszteség forrása.
3. Automatikus az adókiegyenlítés
Aki csinált már ilyet, tudja, hogy a tőzsdei ügyletek nyereségének és veszteségének egymással való szembeállítása, összevezetése, azaz az adókiegyenlítés szintén nem túl jó móka az adóbevallásban. Ehelyett a befektetési alapon belül ez automatikusan történik, mert az alapok nyereségeik után többnyire nem fizetnek adót. (Az adókiegyenlítés azt jelenti, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken realizált összes nyereség és veszteség szembeállítható az előző két évben elszenvedett veszteségekkel és nyereségekkel.)
4. Az új jelszó a TBSZ
A TBSZ-számlákon (tartós befektetési számla) végzett tranzakciók után nem kell adót és egészségügyi hozzájárulást fizetni, és bevallást sem kell készíteni az itt elért jövedelmekről, ha öt évig megtartottuk a befektetéseinket. Három év után pedig tíz százalék az adó 16 helyett, és az EHO sem merül fel. Ez nagyon jó, érdemes a befektetési jegyeket ide helyezni, és öt-hat év türelem árán nullára hozhatjuk ki az adókötelezettségünket.
Azt ne felejtsük el, hogy ha számlát három éven belül megszüntetjük, akkor a 16 százalékos adót is meg kell fizetni, és a hat százalékos EHO-t is, ráadásul, hogy végleg megkavarjanak, ezt már magunknak kell bevallani, nem vonják automatikusan.
5. Még mindig van NYESZ-visszatérítés
A befektetési jegy, ellentétben például a betétekkel, NYESZ-re (nyugdíj-előtakarékossági számlára) helyezhető, és SZJA-visszatérítés kérhető rá, évi százezer forint értékben, ami az átlagember számára jó hozamkiegészítő. A számlán végzett tranzakciók után nem kell adót és egészségügyi hozzájárulást fizetni, és az adóbevallásban sem kell feltüntetni a nyereségeket.
6. Így állampapírozzunk
Az állampapírokon kívül azok a befektetési alapok is felmentést kaptak tavaly az EHO fizetése alól, amelyek legalább 80 százalékban tartanak magyar állampapírokat. Ezzel például egy rövid kötvényalap adóelőnybe kerülhet a bankbetétekkel szemben, akkor is, ha a TBSZ időtartamát nem tudjuk kivárni, például 1-2 éves időtávra. (A 16 százalékos kamatadó viszont akkor is él.)---- Megbonyolították az osztalék adóját ----
7. Az osztalék utáni fosztalék
Az osztalék adózása újabb csavaros történet. Bár az adót belföldi cégeknél jobbára automatikusan levonják, mégis be kell vallani az adóbevallásban. Van, hogy akkor is kell fizetni utána adót, amikor egyébként semmilyen más adót nem kell fizetni, ez az eset az említett NYESZ-számlánál. De hogy még bonyolultabb legyen, a TBSZ-számlán keletkező osztalék mégiscsak adómentes.
A külföldről jövő osztalék adózása szintén külön tortúra, például figyelembe kell venni azt is, mekkora az adott ország adókulcsa, több közvetítő is vonhat adót, sőt előfordul, hogy több adót vonnak le a kelleténél. A befektetési alapban levő értékpapírok osztalékaival viszont semmit sem kell törődni, az alap általában nem fizet ezek után adót, és mi sem.
8. Régi idők mozija
Ha valaki még mindig tartja 2006 szeptember 1., a kamatadó bevezetése előtt vett befektetését, annak továbbra is adómentes annak hozama. Bár ez valószínűleg már csak nagyon kevés befektetőt érint, de ha ilyenünk van, fontoljuk meg a megtartását.
9. EHO az Óperencián is túl
Az amerikai és más Európán kívüli tőzsdéken vett részvények árfolyamnyeresége után, mivel nem az EU (pontosabban az EGT) területéről van szó, az európai tőzsdei papírokkal ellentétben EHO-t kell fizetni, ami ráadásul 14 százalékos. Ugyanez a befektetési alapokban fel sem merül.
+1: Hátha meghallják odafent
Előny lehet, ha sokáig tartjuk a befektetési jegyeket, és számunkra kedvezően változnak a jogszabályok. Például egy kulcsos szja-t vezetnek be, és az árfolyamnyereség adója is csökken, vagy rájönnek, hogy az EHO csak feleslegesen bonyolítja az adózást. Hasonló történt a NYESZ-szel, amelyet már TBSZ-re lehet átalakítani. Igaz, ha pechünk van, változhatnak a szabályozók kedvezőtlenül is, emelhetik vagy tovább bonyolíthatják a befektetések adóját , de ekkor még a hatályba lépés előtt várhatóan lesz lehetőségünk eladni, átkötni a befektetési jegyeket.
+2: Néha jobb lehet a kamatjövedelem
Ha csak nyílt végű befektetési jegye van valakinek, annak hozadéka kamatjövedelemnek számít, ami után az adót (16+6 százalékot) automatikusan vonják, és nem is kell azt bevallania az SZJA-bevallásában. Egyszerű megoldás, nulla komplikáció, de az adó magas, minden ötödik forint az államé, kivéve, ha TBSZ-számlára helyezzük a befektetést.
Hátrány lehet azonban, ha a befektetések egy része veszteséges, és a nyereségeket és veszteségeket nem lehet összevezetni egymással. Eddig, 2013 végéig volt ilyen lehetőség a nyílt végű alapoknál is, a 2014-es évtől ez megszűnt. Ezért is érdemes TBSZ-számlát nyitni. Összességében mindez néha előny, néha hátrány.
|
TBSZ-en is lehet adni-venni Pár szó ide kívánkozik röviden a befektetési alapok hátrányairól is a közvetlen értékpapír-befektetésekhez képest. Az egyik, hogy költségeik vannak, az alacsonyabb kockázatú alapfajtáknál általában 1-2, a magasabb kockázatúaknál hozzávetőleg 2-3 százalék éves szinten. Van úgy, hogy az alapkezelő ezt szaktudásának, ügyességének köszönhetően bőven ki tudja termelni, túl is tudja szárnyalni, de előfordulhat az is, hogy nem. Így a másik hátrány, hogy ki vagyunk szolgáltatva az alapkezelő döntéseinek, a döntés joga kikerül a kezünkből, tehát önálló és céltudatos befektetőknek nem biztos, hogy a befektetési alap való. Bár ebben az esetben is lehet venni többféle befektetési jegyet, amelyeket a saját szánk íze szerint kombinálunk, a TBSZ- és NYESZ-számlán pedig cserélgethetjük is ezeket. |
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
