Fektesd be úgy a pénzed, mintha tévét vennél - interjú

Privátbankár: Mire számít, milyen gazdaságpolitikát követ majd a régi-új kormány a következő 4 évben?

Bakos Ádám, kötvényüzletág-vezető, Aegon Alapkezelő: Alapvetően nem számítok nagy változásra. A miniszterelnök is arra utalt a választás utáni első beszédében, hogy észre sem fogjuk venni, hogy új kormány van. Hangsúlyeltolódások valószínűleg azért lesznek, de hogy jelentősen javuljon mondjuk a kormány bankokkal való viszonya, arra nem számítok, bár mind a két félnek érdeke lenne a változás.

PB: Miből gondolja, hogy minden marad a régiben?

B.Á.: Abból, hogy a piac visszaigazolta azt, ami eddig történt. Nem küldött olyan üzenetet a kormánynak - akár az árfolyamokat, akár az államkötvény-hozamokat nézzük -,  hogy elég, ezt így ne folytassa. Az állampapír-aukciók sikeresek, az ország finanszírozása megoldott, az ország kockázati felára sokkal alacsonyabb, mint a ciklus átlagában volt. A forint mondjuk gyengül - ennek viszont talán még örül is a kormány, valamennyire a gazdaságpolitikai céljaival megegyezhet. Úgyhogy szerintem folytatni fogják azokat az átalakításokat, amelyeket elkezdtek. Lehet, hogy a harcos retorikában történik egy kevés finomhangolás, de a fő irány megmarad.

PB: A bankokon kívül másoknak mit hozhat ez a négy év? Kik lehetnek a nyertesek és a vesztesek?

B.Á.: A részvénypiacokkal kapcsolatban nehéz optimistának lenni, hiszen azt tapasztaltuk az elmúlt négy évben, hogy az állami beavatkozás szinte minden szektor jövedelmezőségét rontotta Magyarországon. Romlottak a cégek gazdasági kilátásai, a szabályozás erősebb lett. Nyilván most nagyon olcsónak tűnik a részvénypiacon több magyar cég is, de az értékeltségen kívül kevés a pozitívum, legalábbis a cégek szintjén. A gyorsuló növekedés segíthet, de a gazdaságpolitika elmúlt négy évének tapasztalata továbbra is indokol egy kockázati prémiumot. A kormány szeretett a meglepetés erejével élni sok esetben már eddig is.

PB: Erre számíthatnak a cégek. És a magánszemélyek? Hová vigyék a pénzüket az emberek?

B.Á.: A magánszemélyek eddig sem jártak olyan rosszul. Ugyan a betéti kamatok lementek, de a kötvényhozamok csökkenésén keresztül tudtak nyereséget elérni. És azzal, hogy betétekből befektetési alapokba terelődik a pénz, szintén jól jártak az egyéni befektetők.

PB: Meg Önök is.

B.Á.. Mi is jól járunk, persze, növekszik a kezelt vagyon állománya, ennek minden alapkezelő örül. De az a befektető, aki eddig betétben tartotta a pénzét, hosszú távon sokkal jobban fog járni, hogyha szakemberekre bízza a pénzét. Eddig az emberek kevésbé voltak rákényszerítve arra, hogy keressenek a saját kockázatviselési képességüknek, hajlandóságuknak megfelelő befektetést. Most már rákényszerülnek arra, hogy körülnézzenek a piacon, milyen termékeket lehet találni.

PB: Akkor nekik szólhatott a miniszterelnöknek az a mondata a választás utáni első sajtótájékoztatón, hogy marad a bankadó. Az eddigi tapasztalatok szerint szinte borítékolható, hogy a bankok vagy lenyelik a pluszköltséget, vagy az ügyfelekre hárítják, tehát lehet más utakat keresni.

B.Á.: A bankoknak eddig sem volt már érdekük a betétgyűjtés. A hitelállomány leépülése azt jelentette, hogy a hitel/betét-mutató csökkent, a bankok pedig az alapkezelői termékek felé terelték az ügyfeleket, hiszen ott lehetett díjat szedni.

PB: Ez megfordulhat még Ön szerint? Tegyük fel, hogy beindul a gazdasági növekedés, amihez hitelezés is társul, visszamehet még a pénz a betétekbe?

BÁ.: Ez a fordulat, ha lesz, elég lassú lesz. A hitelezés növekedésének nagy részét ráadásul most a jegybank növekedési hitelprogramja támogatja, tehát onnan szerzik a bankok a forrást, nem pedig a betét gyűjtéséből. Az azért még odébb van, hogy megint betéti versenyt lássunk, és újra elkezdjenek nőni a betéti kamatok.

PB: Mennyivel nőtt meg az Önök alapjaiban kezelt pénz az elmúlt időszakban? A szektorban több ezer milliárdos volt a beáramlás.

B.Á.: Az Aegon Alapkezelő annyiban különbözik más alapkezelőktől, hogy nem banki hátterű, tehát nem a bankbetéteket kellett alapokba átcsoportosítanunk, nem volt automatikus beáramlás, hanem meg kellett küzdeni érte.

PB: De ez nem jelenti azt, hogy nem jöhettek betétekből pénzek.

B.Á.. Jöttek, és tudunk növekedést felmutatni, főleg az abszolút hozamú alapokban sikerült szép növekedést elérni, nagyjából 30 milliárd forint érkezett ezekbe az alapokba. Ma már az Aegon Alfa és az Aegon Moneymaxx alapban is majdnem 30 milliárd forintot kezelünk, míg az Aegon Közép-Európai Vállalati Kötvényalap is már 17 milliárdos. Még egyszer mondom, az eredményünk nem összehasonlítható egy nagy banki alapkezelőével, de a mi összes lakossági kezelt vagyonunkhoz képest szép volt a növekedés.

PB: Egy másik alapkezelő vezetője azt mondta, 20 éve nem láttak olyan tőkebeáramlást, mint az elmúlt másfél évben. Ezt Önök is így tapasztalták?

B.Á.: Igen, az elmúlt másfél évben erősebb volt a beáramlás, de a folyamat 2-3 éve kezdődött.

PB: Nyilván ehhez az kellett, hogy a jegybank folyamatosan csökkentse az alapkamatot. A Monetáris Tanács legutóbbi ülésének jegyzőkönyve szerint a Tanács nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására, tehát akkor nagy valószínűséggel ez megáll.

B.Á.: Nem teljesen ez van a jegyzőkönyvben. Azt írják, hogy ha romlik a nemzetközi környezet, vagy a pénzpiaci környezet, akkor lehet vége a további kamatcsökkentésnek. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a monetáris tanácsi ülés nagyjából két százalékkal gyengébb forintárfolyam mellett zajlott le. Most erősebb forinttal, kedvezőbb befektetői hangulattal legalább még egy kamatvágásra számíthatunk. De tény, végre egy fontos üzenet volt a piacoknak, hogy legalább mérlegeli a jegybank azt, hogy meg kéne állni a lazítással.

Most már szinte lengyel szinten van a magyar alapkamat, 2,5 százalék a lengyel irányadó ráta. A lengyel gazdaság külső sérülékenysége, növekedési potenciálja viszont jobb, mint a magyaré. Ezért talán elértük a határt a kamatcsökkentésekkel. A lengyel hozamgörbén is az látszik, hogy a hosszú hozamok jóval alacsonyabb szinten vannak, mint a magyar hosszú hozamok, ami azt jelenti, hogy a piac kockázatosabbnak találja a magyar kötvényeket. Ha a rövid hozamokban ez a különbség nincs meg, az veszélyes tud lenni, ahogy ez a zloty-forint árfolyam-alakulásában látszott is.

PB: Hová ment a pénz? Mibe fektettek az emberek?

B.Á.. Főleg kötvény- és pénzpiaci alapokba, de részvényalapokba is, szinte mindenhova jött pénz. Egyelőre a legtöbb kötvényalap teljesítménye elfogadható, ebből a szempontból nem számítok kiáramlásra, viszont a betétek jelentősége szerintem tovább csökken. A tavalyi év nehezen lesz megismételhető, hiszen a kamatszint sem fog olyan mértékben csökkenni, mert egyszerűen már nincs hova. De még alacsony marad az alapkamat, és ez mindenképp az alapokat fogja segíteni.

PB: Nyilván ez attól is függ, a befektetők mekkora kockázatot vállalnak, és milyen időtávban gondolkodnak. Mi az Ön tapasztalata, szívesen kockáztatnak?

B.Á.. Nagyon nehéz hosszú távú befektetésre sarkallni őket. Ez két dologból fakad, az egyik az, hogy ha az embernek van egy kis megtakarítása, akkor azt nem 5-10 évre fekteti be, hanem szeretné tudni, hogy ha egy év múlva kiveszi, akkor az több lesz, mint eddig volt. Ez nemcsak Magyarországon, hanem sok feltörekvő piacon megfigyelhető, és annak köszönhető, hogy gyors változások mentek végbe az országban, az emberek rövidtávon is szeretnék biztonságban tudni a pénzüket.

PB: Nem lennék az Ön helyében, mert az ügyfelek általában az elmúlt időszak hozamaiból tájékozódnak, ember legyen a talpán, aki a „varázsgömböt megsimogatja”, és azt mondja, nyugodjon meg, a jövőben is hasonlóan jó hozamra számíthat.

B.Á.. Igen, ez egy nehéz szakma (nevet).

PB: Nem elviccelve a kérdést, mi alapján tájékozódjon az, aki befektetési lehetőséget keres?

B.Á.: Alaposan kell itt is tájékozódni. Amikor az ember vesz egy tévét például, megnézi, hogy milyen a képátlója, mit írnak róla, megkérdezi a szakembert az áruházban. A befektetéseknél is valahogy így kell eljárni. Épp ezért van egy nagyon egyszerű, közérthető tájékoztatónk a legtöbb alapunkról. Ebben a tájékoztatóban a legfontosabb elem az alapok kockázati szintje. Az ember azt azért tudja magáról, hogy ha befektet valamilyen alapba, és 3 hónap múlva az az alap adott esetben 5 százalékos mínuszban van, akkor ő ettől ideges lesz, vagy nem, még ha hosszú távon jobb lesz is az alap teljesítménye, mint egy kevésbé kockázatos terméké.

PB: Mennyire bíznak még az emberek a részvényekben?

B.Á.: Az, hogy egyedi részvény-befektetést vagy részvényalapot keressen egy ügyfél, nagyon ritka. Nyilván, hogyha egy portfóliót alakít ki egy ügyfél, annak része lehet a részvény, de nem jellemző. Nyilván ez is javul azzal, hogy a betét már nem jó, a kötvényhozamok is alacsonyabbak is, mint pár éve. De a kötvény és a részvény totálisan más kockázatot képvisel, nem egy az egyben átváltható, tehát aki kötvénybe fektetett eddig, az nem fog ugyanannyi pénzt mostantól részvénybe fektetni, mert az teljesen más kockázatot jelent.

PB: Mi kell ahhoz Ön szerint, hogy ez megváltozzon, hogy a részvényutálat egy kicsit enyhüljön?

B.Á.: Nem hiszem, hogy itt részvényutálatról lenne szó, a részvénypiacok elég szépen hoztak az elmúlt években. Egyszerűen csak az emberek alapvető kockázatkerüléséből fakad az, hogy azon a piacon, ahol sokat lehet veszteni, kevesebb kockázatot vállalnak. És ha alacsonyabb kockázat mellett is lehet viszonylag jó hozamot elérni, akkor inkább azt választják.

PB: Milyen hozamokról beszélhetünk most a kötvényeknél?

B.Á.: A kategóriájában idén Privátbankár Klasszis díjat elnyert Aegon Közép-Európai Vállalati Kötvényalapnak például az indulása, 2011. óta még mindig két számjegyű az évesített hozama, majdnem dupla annyit hozott, mint a pénzpiaci alapok. Persze nem gondolom, hogy ez hosszú távon így marad, mert ehhez egy kedvező tőkepiaci környezet is kellett, de a pénzpiaci hozamokat stabilan verni szeretnénk. A már említett abszolút hozamú alapjaink teljesítményéről is azt gondolom, hogy jók, ha az elmúlt éveket nézem, mindig sikerült a referenciahozamot elég szépen, több százalékkal megvernünk.

PB: Lehet még idén is sikertermék az abszolút hozamú alap?

B.Á.: Lehet. Az abszolút hozamú alapok befektetési stratégiái és kockázati szintjei között is lehetnek nagy különbségek, de szerintem mindenki talál olyat, ami az ő igényeinek megfelel. Úgy gondolom, hogy ez az év még erről fog szólni.

PB: Hónapok múlva, ha a Fed szigorít, akkor is így lesz? Mekkora kockázatot jelent az amerikai jegybank döntése?

B.Á.: A fejlett piaci rövid hozamok iránytűi minden befektetőnek. Ezek alakulása pedig a Fed kamatdöntésétől függ. Hogyha ez a kamat elkezd emelkedni, az nyilván kockázatot jelent a mi régiónkra nézve is, a kötvénypiacokra közvetlenül is nyomást helyez.

De azt várom, hogy ahogy a taperinget is elhúzták, úgy a kamatemelést is el fogják. Amíg nincs közvetlen inflációs veszély, addig bőven van idő felkészíteni a piacokat arra, hogy a szigorítás majd valamikor el fog kezdődni.

PB: Nem számít derült égből villámcsapásra?

B.Á.: Nem. Mindenki tudja, hogy ez el fog kezdődni valamikor. Az, hogy 2015 végén vagy 2016 elején történik meg, nagyjából mindegy. Az a külföldi nagybefektető, aki most 10 éves állampapírokat vásárol a feltörekvő piacokon, az is pontosan tudja, hogy ez meg fog történni, vállalja ezt a kockázatot.

Ahogy a Fed alapkamat elindul fölfelé, változni fognak a hozamszintek, látott már ilyet a világ, kamatciklusok mindig is voltak. Csak most éveken keresztül megszokta a piac, hogy példátlanul alacsony a kamat, ezért kell az első szigorító lépések előtt különösen óvatosnak lenni.