Privátbankár: Ön kezeli az OTP Föld Kincsei árupiaci alapot. Lehet, hogy a mostanában tapasztalható árupiaci zuhanások nem is meglepőek, mert egy sok-sok éves árupiaci ciklusban vagyunk, annak a leszállóágában?
Hosszú Ferenc: Igen, az árupiacok ciklikusak: a kínálat rövid- és középtávon rugalmatlan, ezért rövidtávon viszonylag fix. Ezért ha felmegy az adott áru kereslete, akkor felmennek az árak is. Ez viszont arra ösztönzi a kitermelőket, hogy fejlesszenek, beruházzanak, és nőjön a kibocsátásuk.
Ez megnöveli a kibocsátási oldalt, viszont a kereslet kevésbé növekszik, ezáltal az árak elkezdenek csökkenni. Ez az, ami hajtja az árupiaci ciklusokat, a legtöbb nyersanyagnál most épp leszállóágban vagyunk. Például az olaj árfolyama 2008 előtt még felfutóban volt, így sok kitermelő a magas árakon kitermelhető források felé nyúlt, ekkor kezdtek felfutni az ultra mélytengeri fúrások, az olajhomok és palaolaj kitermelése is. Ezek a beruházások 80-90 dolláros szinten megtérültek.
P: Egy ilyen ciklusnak csak a beruházási része tíz év, nem? Ha jól sejtem, két árfolyamcsúcs közt húsz év is eltelhet.
P: Ennek ellenére úgy tűnik, hogy több nyersanyagnál is mintha egy irányba tartanának az árfolyamok, mint az olaj, ipari fémek, nemesfémek. Ez most csak véletlen, vagy más van a háttérben?
H. F.: némileg összefüggnek a dolgok, mivel a fémkitermelés rendkívül energiaigényes ágazat, a fémek ára azért is esik, mert a marginális kitermelési költségek is alacsonyabbra kerülnek. Ha eleve túlkínálat van a piacon, akkor az árak így még jobban eshetnek.
P: Tehát itt van egy leszállóág, hogyan tud ebből profitálni egy nyersanyagokra specializálódott befektető? Tud shortolni az alap?
H. F.: Igen, ahhoz, hogy ezeket a közép– és hosszútávú ciklusokat megragadjuk, érdemes olyan alapokba fektetni, amelyek aktív portfóliókezeléssel mindkét irányban vehetnek fel pozíciókat. Mi is ezt tesszük: akár hosszú ideig is tartunk egy-egy nyersanyagban stratégiai long vagy short pozíciót, de taktikai jelleggel rövidebb távra is keressük a jó hozam – kockázati arányú befektetéseket.
A sima long only, azaz vételi árupiaci alapok nagyon sokat estek az elmúlt években, már-már a 2008-2009-es mélypontok környékén járnak. Ilyenekbe inkább akkor érdemes fektetni, ha nagyon erős pozitív trend van.
Befektetési szempontból kedvező időszakban élünk, döntően az egyedi kereslet-kínálati tényezők határozzák meg egy-egy nyersanyag árfolyamát, ezek pedig minden esetben eltérőek lehetnek. Ha egy adott al-eszközosztály (pl. ipari fémek, nemesfémek) teljesítményéről összességében semleges a véleményünk, akkor érdemes lehet egymással szemben álló páros pozíciókat is nyitni, például egy short réz egy long nikkellel szemben, mert jelenleg a nikkelnek erősebbek a fundamentumai, a réznek gyengébbek. Így a teljes ipari fémkitettségünk nulla.
P: Egy másik klasszikus páros játék az arany és ezüst áraránya, az arany most még viszonylag magasan van, az ezüst eléggé olcsó hozzá képest.
H. F.: Igen, ez is egy olyan játék, amit érdemes lehet időről-időre játszani. Az ezüst érzékenyebb a világgazdasági ciklusokra, érdemes megnézni, hogy mi okozza az ezüst alulteljesítését.
P: Mi okozza mostanában?
H. F.: Egyrészt az, hogy a világgazdasági növekedés kilátásai sem valami rózsásak, hiszen az ezüstöt picit nagyobb mennyiségben használják az iparban is, még ha a befektetői kereslet és az ékszerkereslet erősebb is. De az ezüstnél a kitermelés is magasabb az aranyhoz képest, mivel az ezüst egyéb fémek kitermelésekor is megjelenik melléktermékként.
P: A shortolást néha ördögtől valónak tekintik, szokták az árfolyammozgásokért is felelőssé tenni, például amikor az OTP nagyon alacsonyra esett 2008 őszén. Akkor is sokan mutogattak a shortosokra, később az európai bankok közül sok részvényeinek a shortolását be is tiltották. Az árupiacokon nincsenek olyan aggályok, hogy erkölcsi okokból nem kéne shortolni valamit?
H. F.: A nyersanyagoknál éppen hogy a long típusú alapokat szokták bírálni, mert felhajtják a mezőgazdasági árakat, ami sokak szerint növeli a szegénységet, éhezést. Ilyen szempontból tehát az árupiacokon a short még akár helyénvaló és üdvözlendő is lehet.
Azért azt látni kell, hogy a fizikai kereslet-kínálat dominál az árupiacokon, a kitermelők vagy felhasználók lefedezik magukat a határidős piacon és az, hogy van befektetői kereslet is, sokszor csak hatékonyabbá teszi a piacot. Több szereplő egymással szembeni pozíciói nagyobb volumenű kereskedést, jobb likviditást adnak, és hamarabb beáll a reális piaci ár.
P: Elérik egyhamar a nyersanyagok a mélypontot?
H. F.: Bizonyos termékeknél talán igen. Ha kitisztul a piac, tehát elér egy olyan árat, ahol néhány termelő kiszorul a piacról, a kínálati szűkösség az árak emelkedéséhez fog vezetni. Az olaj, a réz még leszállóágban van, de például az alumíniumnál már mintha elindult volna a kereslet-kínálati alkalmazkodás.---- A kisbefektető ritkán shortol ----
P: Az árupiaci alapok statisztikáiból az derül ki, hogy a magyar kisbefektetők csak nagyon ritkán, ötletszerűen, vagy valamilyen nagy sztori esetén fektetnek árupiacokba.
H. F.: Valóban, az árupiaci befektetések eddig kevésbé voltak népszerűek, csak időszakosan. Például 2010-2011-ben az aranyért, ezüstért igazi láz bontakozott ki, már parabolikusan emelkedett az árfolyam, mindenki aranyba akart fektetni. De az olajra specializálódott alapokban is hasonló a tendencia, ha van valami sztori, akkor megy bele a pénz. De ha nincsenek jó visszatekintő hozamok, akkor a befektetők is elkerülik ezt az eszközosztályt. Bár ez a viselkedés valójában nem csak az árupiaci eszközök esetében, hanem a részvények és kötvények esetén is igaz a magyar kisbefektetők nagy részére.
|
| Az arany árfolyama (dollárban, forrás: Dealbook) |
P: Lehet, hogy az emberek nem igazán ismerik a shortolást, mint olyat, és a lefelé menő trendekre kevésbé figyelnek?
H. F.: Igen, ezt kisbefektetőként nehéz is átlátni, illetve ha még valaki bátor és shortolna valamilyen nyersanyagot, akkor is tisztában kell lennie azzal, hogy az árupiaci eszközök nagyon volatilis termékek. (Ingadozó – a szerk.) Az ezüst például nemrég produkálta történetének legnagyobb napon belüli emelkedését, és ha egy kisbefektető előző nap vagy nap elején beshortolta a fémet, akkor a nap végére óriásit bukhatott.
P: Amikor a kisbefektetők a Föld Kincsei Alapból vásároltak felfelé menő aranyárnál, vagy lefelé menő olajnál, akkor tudták, hogy short pozíciókat is tud az alap felvenni? Tudják pontosan, hogy mit vesznek?
H. F.: Természetesen a befektetési politikában szerepel ez és a havi beszámolókban is bemutatjuk, hogy éppen milyen pozícióink vannak, akár long, akár short irányban. Illetve az árfolyamgörbe is sokszor magáért beszél.
P: Az egyik havi jelentést megnézve azt láttam, hogy a legnagyobb pozíció az olaj short volt. Gondolom, az jól sikerült.
H. F.: Igen, az olajban több hónapig tartottuk a short pozíciókat, mert már korábban látható volt, hogy a palaolaj teljesen átalakította a piac struktúráját és csak egy nagyon nagy kínálati kiesés vagy keresletélénkülés tudná a piac túlkínálatos állapotát megszüntetni. Szaúd-Arábia elszántsága, illetve az Egyesült Államok palaolaj-kitermelőinek rövidtávú stressztűrő képessége, illetve alkalmazkodási képessége viszont meglepett minket is, ezért átmeneti árfolyam-korrekcióra számítva decemberben a vételi oldalra álltunk. Amikor azonban egyértelművé vált, hogy átmenetileg az áraknak sokkal mélyebbre kell esniük ahhoz, hogy egyes termelők kiszoruljanak a piacról, ismét a short oldalra álltunk.
|
| A WTI típusú olaj árfolyama (dollárban, forrás: Dealbook) |
P: Az utóbbi egy év hozama ugyanakkor szerény volt, enyhén mínuszos.
H. F.: Valóban, az olajpiaci zuhanás némileg az alap árfolyamán is tükröződött, azonban jelentősen sikerült tompítani az esés mértékét, illetve előretekintve bizakodóak lehetünk, mert nagyon sok nyersanyag már olyan árszintre került, amely hosszú távon vonzó befektetéssé teszi őket.
P: Kik a tipikus kisbefektetői a Föld Kincsei Alapnak?
H. F.: Kisbefektetők, privátbanki befektetők és intézmények is, mint biztosítók vagy alapok alapja termékek.
P: Mennyi az intézmények és magánszemélyek aránya, ha nem titok?
H. F.: Nehéz pontosan megmondani, de közvetve és közvetetten összesen 70-80 százalékban inkább magánbefektetők vannak az alapban.---- Lehet, hogy közel már a gödör alja ----
P: Hogy bírták a kisbefektetők azt, amikor 5-10 százalékot esett az árfolyam néhány hét alatt?
H. F.: A legutóbbi tapasztalatom szerint érdekes módon a befektetők nem ijedtek meg, hanem épp ellenkezőleg, lehetőséget láttak az esésben. A tavaly decemberi árfolyamesést követően pénzbeáramlást láttunk az alapban. Ugyanakkor természetesen az a célunk, hogy még vérzivataros időkben se essen túl sokat az alap árfolyama, igyekszünk kordában tartani a kockázatokat. Látni kell azonban, hogy ha az árupiacokon extrém módon megemelkedik a volatilitás, akkor az kihathat az alap hozamára, illetve annak ingadozására is, de hosszabb távon a célunk ennek csökkentése.
P: Ha valaki tavaly vett év elején aranyat, ahhoz képest tíz százalékot esett az árfolyam, viszont felment a dollár, így forintban nagyjából ugyanott tart. A devizakockázatokat hogyan kezelik?
H. F.: A devizakockázatokat is aktívan kezelem. A nyersanyagok jellemzően dollár-elszámolásúak, a dollár és a nyersanyagok árfolyama pedig sokszor negatívan korrelál, azaz erősebb dollár alacsonyabb nyersanyagárakat jelent. Így ha fedezetlenül hagyjuk a dollárkitettségünket, akkor az változó mértékben ugyan, de fedezetet jelenthet az árupiaci esések ellen.
P: Vásárol olyan különlegességeket az alap, mint uránium, ritka földfémek…?
H. F.: Ezek jellemzően kisebb, kevésbé kereskedhető, illikvid piacok, ezért bár követem a teljesítményüket, nem kereskedtem még velük. De egyes szintén alacsonyabb forgalmú nyersanyagokban – például kávé, kakaó, gyapot – előfordul, hogy veszek fel pozíciókat.
P: Az agrártermékek piaca máshogy működik?
H. F.: Az agrárpiacon évek óta nagyon jó a termés és javul a technológia, és bár a Föld népessége nő, ennek ellenére is bőségesek a készletek. Év elején még arról beszéltünk, hogy a kukorica, a búza és a szója árfolyama hatalmasat ugrott, ez az év során óriásit fordult, és 5-6 éves mélypontra estek később az árak.
P: Okoz a globális felmelegedés olyan, egyre nagyobb anomáliákat az időjárásban, amitől komoly gondok lehetnének a terméssel?
H. F.: Látszik, hogy az elmúlt években sokkal változatosabban alakultak a terményárak és az amerikai földgázárak is, amelyekben az időjárási tényezők jelentős szerepet játszottak. Gyakoribbnak tűnik a szélsőséges hideg időjárás, elég csak a tavalyi egyesült államokbeli télre gondolni
P: Miért vannak olyan magas szinten a mezőgazdasági készletek, sorozatosan jó volt a termés?
H. F.: Igen, a mezőgazdasági termények esetén több fontos régióban is kedvezően alakult a termés az elmúlt években. Kivételek azonban itt is vannak: a kávénál éppen a termés számára kedvezőtlen brazil időjárás okozott hatalmas árfolyam-emelkedést 2014-ben.
P: A palaolaj-forradalomhoz hasonlóan lehet, hogy más területeken is lesz valami nagyobb áttörés? Például aszteroida-bányászat, tenger alatti bányászat, tengeri élelmiszertermelés? Vannak ígéretes technológiák?
H. F.: Itt minden ár kérdése. A palaolaj is azért indult be ennyire, mert magas kőolaj árak mellett megérte befektetni. De most a fémek és az energiahordozók piacán túlkínálat van, mindenből van bőségesen.
P: Hogy néz ki az alap összetétele?
H. F.: Változó, de általánosságban elmondható, hogy egy jelentősebb készpénzhányad mellett határidős pozíciók vannak az alapban, illetve olyan ETF-ek, ETC-k, amelyek egy-egy nyersanyagban vesz fel long vagy short pozíciót.
P: Az ember nem tud állandóan ébren lenni, van ügyeletes, aki figyeli a kereskedést a nap 24 órájában, vagy a beállított stop és más megbízások vannak a rendszerben?
H. F.: Igen, az „ügyeletet” éjszaka a stop megbízások látják el, de a forgalom döntő többsége a londoni és amerikai kereskedési órákban zajlik, amelyet folyamatosan nyomon követek.
P: Az alapkezelők vásárolnak a saját alapjuk jegyeiből?
H. F.: Abszolút szokott dolog, és nem spekulációs céllal, hanem elkötelezettségből, hosszú távra.
P: Az alap kockázata ötös a hét fokozatú hivatalos skálán, ezért gondolom, csak módjával ajánlják a kisbefektetőknek.
H. F.: Véleményem szerint az árupiac 5-10 százalékos súllyal jó diverzifikációs eszköz lehet a befektetők portfóliójában. A diverzifikációból fakadó előnyökön túl olyan kockázatok ellen is védettséget nyújthat, amelyek más eszközökkel kevésbé fedezhetők, így például védhet geopolitikai, időjárási, rendszer- és inflációs kockázatok ellen.
P: Mit üzenne a kisbefektetőknek az alappal vagy az árupiacokkal kapcsolatban?
H. F.: Az alappal próbálunk mind a rövidebb, mind a hosszabb távú ciklusokból profitálni mindkét irányban, de egy bull piacon általában könnyebb egyenletesen jó teljesítményt elérni, mint egy bear piacon. (Bull=bika, az árfolyam-emelkedés szimbóluma, bear=medve, az árfolyamesésé – a szerk.)
Az elmúlt néhány évben ezért nehéz volt magas pozitív hozamokat felmutatni, de már több nyersanyag esetében olyan szintekre estek az árfolyamok, amelyek az alap által megcélzott 3-5 éves befektetési időtávon kitűnő vételi beszállási pontnak bizonyulhatnak.
