|
| A BÉT születésnapi rendezvénye, 2012. június 21. |
A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jelenleg 44 részvény van és több mint 140 befektetési jegy, mégis csak kevesen foglalkoznak alapok jegyeinek vásárlásával. Pedig megéri, egyrészt azért, mert nagyobb biztonságuk miatt a kisbefektetőknek ezek sokszor inkább ajánlhatók, mint a közvetlen részvénybefektetések, másrészt pedig sokszor olcsón hozzájuk lehet jutni.
A legnépesebb számú alapkategória a tőzsdén az úgynevezett zárt végű befektetési jegyeké. Ezek azért zárt végűek, mert a futamidő lejárta előtt a kibocsátó nem váltja vissza (ellentétben a nyílt végűvel, ami általában minden nap visszaváltható). Ha az értékpapír tulajdonosának mégis pénz kell, akkor a tőzsdén keresztül adhatja el, tőzsdei bevezetésük kötelező.
Ahol a vevő az úr
A vételi oldal azonban, sok éve már, rendszerint gyérebb, mint az eladói oldal, ahol általában megszorult, siető kisbefektetők vannak. Ahol a vevők az erősebbek, általában alacsonyabbak az árak, a legtöbb ilyen befektetési jegyet így rendszerint névérték (kibocsátási ár) alatt, diszkonttal lehet megvásárolni. (Vagy legalábbis a nettó eszközérték alatt.)
Mivel lejáratkor ezek legalább a névértéket, vagy a névértéket és valamilyen minimális hozamot visszafizetik, ezért ilyen árak mellett pár százalékos kamatszerű bevételhez a vevő mindenképpen hozzájut. Lehet, hogy ez a kamat csak évi 1-5 százalék, de ezek az alapok egyben tőkevédett, régi nevükön garantált alapok, amelyek a garantált kifizetés mellett valamilyen tőkepiaci árfolyamoktól függő pluszhozamot is fizetnek.
Nagy a változatosság
Nagyon változatos, hogy mihez van kötve ez a pluszhozam, fejlett piaci részvények, feltörekvő piaci részvények, arany, gyógyszergyárak, valamely ország részvénypiaca, olajipar stb. A pluszhozam a futamidő végén van, hogy elmarad, van, hogy magas, két számjegyű, természetesen nem lehet előre tudni.
Az alacsonyabb ár és a hónapokkal vagy évekkel későbbi vétel miatt ezen értékpapírok vevői előnyben vannak azokkal szemben, akik ugyanezt az értékpapírt a bankfiókban jegyezték, valamennyi hozamhoz mindenképpen hozzájutnak. Ha az alap pluszhozamot termel, akkor pedig ugyanúgy egészen magas megtérülésük is lehet.
Sok a munka vele
De rendkívül melós dolog ezzel foglalkozni: nincs két egyforma sorozat, nem mindig kapható mindegyik befektetési jegy, sok közülük hónapokig sem kerül elő, így nehéz azt megvenni, amit kiszemeltünk. Ahhoz, hogy az értéküket meghatározzuk, ajánlatos tudni kötvényhozamokat számolni, sőt nem árt a mögöttük levő indexek, részvénykosarak, árupiaci termékek változását is nyomon követni. (Pl. olyan oldalakon, mint Yahoo Finance, Investing.com, Marketwatch, Bloomberg stb.) A vevők sokszor egymásra licitálnak, és esetleg hetekig sem történik üzletkötés. Ehhez a piachoz keveseknek van elegendő ideje, türelme, tudása.
Mi ma a legfinomabb?
Hasznos módszer, ha nem azt figyeljük, mit is lenne jó megvenni, hanem azt, hogy mit kínálnak éppen eladásra. Arról gyűjtjük össze a fontos információkat, majd döntünk, megvesszük-e. A BÉT honlapján kívül ehhez az egyes alapkezelők (K&H, MKB, OTP) honlapjairól lehet beszerezni a megfelelő információkat. (Főként a lejárat, esetleges időközi hozamfizetések, a mögöttes index- vagy részvénykosár tartalma, részesedési ráta.)
BUX-ot is lehet venni
Az is előny, hogy a tőzsdén megveheti bárki, aki rendelkezik tőzsdeszámlával, nem kell sehol új számlát nyitni, mint sok más alap esetében. Az alacsony fenntartási költség mellett azonban a befektetők brókerjutalékot, valamint a vételi és az eladási árfolyamok közötti marzsot (árrést) is kell fizessenek. (A BUX indexről és az abba való befektetésről itt írtunk részletesebben.)
Egy harmadik alapfajta, ami a tőzsdén kapható, a nyílt végű alapoké. Ezeket jellemzően bankfiókokban és brókercégeknél szokták forgalmazni, de néhány alap kezelője úgy döntött, hogy a tőzsdére is bevezeti a befektetési jegyeket. (Például jelenleg Citadella és más Concorde-alapok, OTP EMDA, OTP Supra.)
Nincsen mindig vevő
Itt is jelentkezik az az előny, hogy megvehetünk valamit anélkül, hogy az adott kibocsátói bankcsoportnál számlánk lenne. A tőzsdei ügyletek adózása egyes esetekben kedvezőbb lehet (a veszteség és a nyereség ugyanis összevezethető).
Hátrány, hogy ha megvesszük, nem lehet tudni biztosan, hogyan tudjuk majd eladni. Legalábbis jelen pillanatban van olyan sorozat, amelyre csak vételi, másokra csak eladási árfolyamot jegyeznek a tőzsdén. De ha a tőzsdén nem veszi meg senki, legrosszabb esetben a forgalmazóhoz transzferálva pár nap alatt visszaválthatóak az értékpapírok.
A sorozat korábbi részei:
Az osztalék lehet a holnap kamata
Mi az a BUX index, és miért volt nagyszerű befektetés?
Részvényjegyzésre felkészülni – ezek az előnyei és a veszélyei
Az első meccs Mexikó-Dél-Afrika lesz. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
