7p

A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.

A Hamász tavaly október 7-i terrortámadása előtt az üzleti élet szereplői közül kevesen hallottak a húti (angol átírásban: houthi) lázadókról, és a jemeni viszonyok sem jelentek meg az igazgatótanácsi napirendeken. Mindez egycsapásra megváltozott, ahogy az iszlám síita ágához tartozó hútik fegyveresei nem sokkal ezt követően rakétákkal, drónokkal célba vették Izraelt, rátámadtak a Vörös-tengeren haladó tankerekre és kereskedelmi hajókra.

 

Nagy hullámokat ver
Nagy hullámokat ver
Fotó: Pixabay

Hivatalosan Izrael és a vele szövetséges országok hajóira irányult a fenyegetés, ám az októbertől márciusig terjedő időszakban mintegy hatvan támadást regisztráltak, különféle tulajdonú hajók ellen. Ez új helyzetet teremtett a nemzetközi gazdaságban: a hajózási társaságok a szállítási útvonal felülvizsgálatára kényszerültek. A nemzetközi víziutak szabadsága régi és fontos elv, erre hivatkozva a nyugati közösség katonai ellenintézkedésekhez folyamadott: az amerikai és brit légierő többször kemény csapást mért a hajózást veszélyeztető hútik pozícióira. 

A jemeni kormányerőkkel szembeni lázadók a jelek szerint nagyon is komolyan veendő támadó fegyverekkel rendelkeznek. Ilyenkor a nyilvánvaló kérdés az, hogy honnan származnak az eszközök, vagy ki finanszírozza a beszerzésüket. A jelentések szerint Irán áll mögöttük, mely ezen a ponton is proxy-háborút folytat a szunnita Szaúd-Arábia ellen, de tágabb Nyugat-ellenes törekvései is vannak. 

Lényeges elemzői téma, hogy a Vörös-tengeri nemzetközi hajóforgalom megzavarása az irániak szándéka szerint vagy annak ellenére következett be. Ha az első változat igaz, akkor még további nemzetközi eszkaláció is bekövetkezhet, súlyos gazdasági, katonai és egyéb következményekkel, míg, ha a jemeni szövetségeik saját fontosságuk növelése vagy a gázai helyzet miatti tiltakozásként vagy egyéb más motívumból önállósultak, akkor egy idő múlva (a pénz vagy a fegyverkészlet apadása mértékében) csökken a világkereskedelemre leskelődő veszély.

Jemen a globális áruforgalmi utak kritikus pontján van
Jemen a globális áruforgalmi utak kritikus pontján van
Fotó: Depositphotos

Mára világkereskedelmi jelentőségre tett szert a közel-keleti konfliktushalmaz ezen eleme, amely eddig valóban nagyrészt ismeretlen volt az üzleti körökben. A hajóforgalomban zavar támadt, ismét – korábban a maláj kalózkodás okozott gondot, de a nagy felfordulást a 2020-as nagy leállás és nehézkes újraindulás hozta magával az árukereskedelem világában. 

Most ekkora sokkra senki sem számít, ám az is elég, ha a természet időnként közbeszól. Az utóbbi időben az aszályos időjárás miatt a Panama-csatorna áteresztő képessége is gyengült, ami szintén korlátozó tényezője lett a hosszú szállítási láncoktól függő iparágaknak.

Igen tanulságos a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közzétett statisztika a főbb víziutak forgalmának alakulásáról.

A Panama-csatorna, a Szuezi-csatorna és a Jóreménység-fokot megkerülő hajóút tanker és áruszállítói forgalma (millió metrikus tonnában, 7 napos átlag)

Forrás: IMF

 

Az adatok jól mutatják, hogy a Vörös-tengeri út kockázatossá válása folytán zuhant a Szuezi-csatornán áthaladó kereskedelmi forgalom. A tankerek és a főleg Kína, Japán és más ázsiai országokból az európai célpontok felé tartó konténerszállító hajók kénytelenek lettek az Afrika déli fokát megkerülő víziutat igénybe venni. Az viszont jóval hosszabb, így azonnal komoly költségnövekedés lép fel, hiszen több üzemanyagot igényel a kerülőút. 

És ami legalább ennyire lényeges: tovább tart az oda- és a visszaút, tovább kell fizetni a személyzetet, a szállítási idő növekedése miatt több hajót kell úton tartani, és több konténer kell a lassabb forgási sebesség miatt. Ez azért lényeges vonatkozás, mert a 2021-es poszt-Covid újrainduláskor a világgazdaság éppen kibontakozó nekilendülése azonnal beleütközött a konténerhiányba. A konténerárak és maguk a hajózási tarifák meghökkentő mértékben megemelkedtek: gyakorlatilag megnégyszereződtek bő egy évvel a 2020. februári leállás idején érvényes nemzetközi fuvartarifákhoz képest.

Egyszeri eset, mondhatnánk. Ám a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, február 5-én nyilvánosságra hozott világgazdasági jelentése máris érzékelte a következményeit: a nemzetközi víziszállítási tarifák a 2023-as árszint több mint kétszeresére emelkedtek idén január végéig.

Egyetlen költségelemről van szó, amely nagyon megnőtt. De nem csak a tarifaemelkedés fejt ki világgazdasági hatást. Az áruk útjának hosszabbodása visszafogja – legalább átmeneti időre – az ipari termelést, az importáru fogyasztását, zavarokat idéz elő a termelési láncolatokban. Ezért ennek az egyedi geopolitikai fejleménynek a világgazdasági következménye sokkal nagyobb, mint ami a közvetlen szállítási (és biztosítási) költségek emelkedéséből adódik: az OECD számítása szerint fél százalékot tud hozzátenni a globális inflációhoz.  

Az eddig elmondottak magyar pozícióból első ránézésre csak annyiban érdekesek, hogy hazai gazdasági folyamataink ismert módon ki vannak téve a globális mozgásoknak, valamint a hazai inflációs folyamatok áttételesen ugyan, de követik a világ trendjeit. 

Létezik azonban egy sokkal közvetlenebb következmény is, amely már összefügg a mára kialakult gazdasági, ipari szerkezetünkkel. 

Amikor a szállítmányozó cégek tavaly novemberben, a helyzet romlását érzékelve átszabták a hajózási útvonalat, nagy magyar iparvállalatok voltak kénytelen leállítani a szerelőszalagokat. Hiány keletkezett ugyanis a távol-keleti eredetű alkatrészekből, amelyek eddig pontosan érkeztek, eleget téve a just-in-time rendszerben megszokott szoros készletezési ütemterveknek. A Magyar Suzuki esztergomi gyára 2024. január 15-én egyhetes leállásra kényszerült, mert a Japánból származó motorok nem érkeztek meg időben. A Mercedes is előrehozta az év végi leállást alkatrészellátási ügyekre hivatkozva. 

Ezek az egyedi vállalati hírek azonban egy fontos körülményre emlékeztetnek: a magyar gazdaság fölöttébb ki van téve néhány nagy gazdasági ág konjunktúrájának.

A januári adatok növelték a 2024-es év gazdasági növekedésével kapcsolatos aggodalmakat: 2023 januárjához képest 3,6 százalékkal volt lejjebb az évkezdő ipari termelése adat, amely a gyenge 2023 decemberihez képest is mérséklődött 1,1 százalékkal. Különösen az export csökkent jelentősen (mínusz 6,6 százalék). Az egész 2023 gyengécske adatokat hozott: az előző évhez képest 5,5 százalékkal mérséklődött az ipari termelés. Aminek több mint 90 százalékát teszi ki a feldolgozóipar; a táblázat adatai szerint feltűnő a két korábban növekedési sztárnak ismert alágazat tartós gyengélkedése: az elektronika és a járműipar húzta vissza (az utóbbi teszi ki a teljes magyar ipari teljesítmény egynegyedét). 

Mindkét szakterület igen importigényes. A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. 

Arra is fel kell készülni azonban, hogy a kereslet tartós mérséklődése vagy a termelésiköltség-szintek erőteljes emelkedése miatt ezekben az iparágakban pangó marad a kibocsátás. Akkor pedig munkáskézből is kevesebbre lesz majd szükség. A bérek és az iparág által fizetett adók sem nőnek erősen. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik. Figyelmeztető jel: nem szabad, hogy túlzott mértékben függjön a magyar gazdaság alakulása egy vagy két nagysúlyú szakterület konjunkturális viszonyaitól, vagy a befolyási körünkön túli véletlenszerű tényezőktől.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Van realitása Orbán Viktor nünükéjének?
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 09:05
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre.
Benchmark Bod Péter Ákos: A viszonylagos visszacsúszásunkon a „keleti nyitás” semmit sem segített
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 10:08
Ettől függetlenül a német kapcsolatrendszert újra lehet gondolni. A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzésének főbb megállapításait ismertette.
Benchmark Bod Péter Ákos: A nagy jegybankok óvatossága és a forintkamatok sorsa
Bod Péter Ákos | 2024. április 12. 05:43
A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szubjektív jólét – van-e gazdasági jelentősége?
Bod Péter Ákos | 2024. március 29. 05:42
Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG