<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A tőzsde egyáltalán nem tekinthető a kaszinó szinonimájaként. A legjobb megtakarítási forma - de csak hosszú távra. Ha csak néhány évre szeretne valaki befektetni, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhat, mint a kötvények esetén. Távlati céloknál – jellemzően nyugdíjmegtakarításnál – azonban nem kell félni a részvényektől: a jóval nagyobb várható hozam mellett még a kockázat is kisebb lesz. Jegyzet.

Képzeld el, mi lenne, ha egy napsütéses tavaszi napon azzal hívnának fel, hogy 13 ezer dollárt örököltél egy távoli rokonodtól. Nem, nem kérnék el a pin-kódodat, és arra se próbálnának rávenni, hogy utalj át egy libériai bankszámlára 500 dollárt, hogy fedezze a transzferköltségeit. A történet minden részlete igaz lenne, később pedig az is kiderülne, hogy a titkos jótevő még 1950-ben félretett ezer dollárt amerikai állampapírokba, ami mára több mint 13-szor annyit ér. Nyilván örülni fogsz az összegnek, pedig akár dühös is lehetnél: ha ugyanis a kezdeti ezrest a drága rokon egy jól diverzifikált részvényportfólióba fektette volna inkább, akkor most cirka 1 millió dollárral lennél gazdagabb. 

Miért csak 3-4 százalékos a részvények súlya a magyar lakosság befektetései között? Fotó: DepositphotosMiért csak 3-4 százalékos a részvények súlya a magyar lakosság befektetései között? Fotó: Depositphotos

Tény, hogy a 13 ezer dollár is szép kis summa a semmiből, de azért a nyolcvanszoros hozamkülönbség mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni. Szerencsére sok közgazdász nem is ment, próbáltak magyarázatot találni a jelenségre. De az eredmény talán még inkább sokkoló: a múltbeli adatok alapján kijelenthetjük, hogy nem csupán a hozam volt magasabb a részvények esetében, de reálértéken még a szórásuk, azaz a kockázatuk Is kisebb volt 20 év távlatában az állampapírokkal szemben. Lefordítva ez azt jelenti, hogy egy kockázatkerülő embernek ilyen távlatban inkább részvényportfóliót kellett volna tartania, mivel kisebb volt a hozam kilengése – jobb, ha ezt a felismerést megtartod magadnak, de a nagyszüleidnek a világ minden kincséért se mondd el, ha jót akarsz nekik.

Ez a felismerés a lehető legtávolabb áll attól, amit az emberek többsége gondolna. Mégis, hogy lehetséges ez? A kulcs az infláció. Az állampapírok általában fix hozamot biztosítanak, nem pedig a pénzromlás üteméhez kötöttek. Egy váratlan gazdasági sokk vagy egy háború utáni elszálló infláció olyan játszi könnyedséggel emészti fel a hozamot a kötvényeknél, ahogy az eldobott csikk lobbanta lángra a kiszáradt tarlót. Ezzel szemben a részvények árai kezdetben szintén bezuhannak, de később jó eséllyel kapaszkodhatnak vissza az eredeti reálértékük szintjére. Ha ennyire jó befektetés részvényeket tartani akkor, hogy lehet az, hogy a magyar lakosság befektetéseiben a részvénysúly alig 3-4 százalék? 

Miért csak 3-4 százalékos a részvények súlya a magyar lakosság befektetései között? Fotó: DepositphotosMiért csak 3-4 százalékos a részvények súlya a magyar lakosság befektetései között? Fotó: Depositphotos

Az egyik legfontosabb ok, hogy – a relatív alacsony bérek miatt – a magyar családok „büszkélkedhetnek” az egyik legszerényebb megtakarítási képességgel az unión belül. A vagyonuk legnagyobb része ráadásul ingatlanban áll, így nem is igazán téma, hogy mibe fektessenek, mert nem nagyon van mit. Más a helyzet a privátbanki ügyfelekkel: döntő többségük elsőgenerációs vállalkozó, a Budapesti Értéktőzsde pedig – összevetve az amerikai vagy nyugat-európai tőkepiacokkal – még kisgyerekcipőben jár. Így aztán nem tudott kialakulni egy generációkon átívelő szemlélet a portfóliókban, ahol a részvények apáról fiúra szállnak. A magyar leggazdagabbak esetében további fontos indok a túlzott kockázatkerülés is, amiért ódzkodnak a részvényektől. 

Az sem szerencsés momentum, hogy a tőzsde lényegében a kaszinó szinonimájaként forog a köztudatban. Pedig – ahogy a fenti példából is látható – a legjobb megtakarítási forma hosszú távra. HOSSZÚ TÁVRA, mivel a fenti következtetés kizárólag hosszú távra érvényes. Ha csak néhány évre szeretnél csak befektetni, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhatsz, mint a kötvények esetén. Távlati céloknál – jellemzően nyugdíjmegtakarításnál – azonban ne félj a részvényektől: a jóval nagyobb várható hozam mellett még a kockázat is kisebb lesz. És tényleg ne mesélj erről a nagyszüleidnek – de a barátaidnak és a gyerekeidnek mindenképp… 

(A szerző az iPrivate Banking Zrt. befektetési igazgatója)

Címkék: Benchmark

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
Benchmark Mi történik a pénz- és tőkepiacokon?
Gyurcsik Attila | 2022. május 16. 05:52
A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.
Benchmark Rózsaszínű magyar konvergenciajelentés – kinek szól?
Bod Péter Ákos | 2022. május 6. 05:33
Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.
Benchmark Mi várható az élelmiszer-árstop meghosszabbítása és július 1. után?
Privátbankár.hu | 2022. május 4. 05:42
A kormány április 27-i bejelentése értelmében az élelmiszerárstop változatlan formában érvényben marad 2022. július elsejéig. A rendelet hatályát az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint részben vélhetően azért is hosszabbították meg, hogy időt biztosítsanak egy olyan döntés előkészítésére a hatósági árak kivezetéséről, amely a lehető legkisebb hatással lesz a fogyasztókra, de szolgálja a termelők és a piaci szereplők érdekeit is.
Benchmark Felrobbantak az energiaárak – mit tehet a jegybank?
Bod Péter Ákos | 2022. május 2. 05:16
"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.
Benchmark Ha elakadna az EU-s pénz, honnan lenne finanszírozás?
Bod Péter Ákos | 2022. április 19. 05:39
Tíz év alatt a bruttó államadósság megduplázódott, ráadásul az elmúlt hónapokban a kamatok is felrobbantak. Ez a kombináció nem sok jóval kecsegtet állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos szerint.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amikor az infláció lendületbe jön
Bod Péter Ákos | 2022. április 1. 05:36
A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.
Benchmark Bod Péter Ákos: mi várható a hadikiadások növekedésével?
Bod Péter Ákos | 2022. március 11. 05:34
A vezető magyar politikusok, köztük a miniszterelnök is azt hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, hogy haderőfejlesztés nélkül nincs béke. Magyarország ezen törekvéseivel nincs egyedül, hiszen az Európai Unióban számos ország növelte az ilyen típusú kiadásait az elmúlt években. Bod Péter Ákos heti elemzésében arra is keresi a választ, hogy a védelmi kiadások növelésére milyen mozgástér van a költségvetésben.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG