A nyersanyagpiaci áremelkedést nem az orosz-ukrán háború okozta, de még csak nem is a Covid, ezért nagyon valószínű, hogy ezek elmúlása sem fogja megszüntetni. A múltban sok éves, évtizedes ciklusokat figyelhetünk meg az árupiacon, könnyen lehetséges, hogy most egy hosszú emelkedő szakasz kezdetén járunk. A következő évek befektetési sztorija az árupiac és a bányarészvény lehet. Itt a Klasszis podcast legújabb adása.

A héten már nem csak kóstolgatta, de határozottan át is lépte a 400 forintos szintet az euró árfolyama, ráadásul rövid távon nem is látszik, hogy mitől tudna a magyar fizetőeszköz visszaerősödni. A kormánynak ehhez piacbarát politikát kellene folytatnia, illetve igen fontos kérdés az uniós pénzek ügye is. 7 milliárd eurónál is több pénzről, vagyis közel 3000 milliárd forintról van szó. Ez a magyar gazdaságot, a hazai tőkepiacot és a forint helyzetét is képes lehetne stabilizálni. Nagy kérdés, hogy Orbán Viktor a pénzt választja, vagy számára nagyobb politikai előnyt nyújt, ha Brüsszellel hadakozhat. Az aktuális fejleményeket Király Béla kollégánk elemzi.

A hét egyik legfontosabb gazdasági eseménye volt az orosz olajimporttal szemben bevezetett embargó, amely alól azonban Magyarország mentességet kapott. Ezt a nemzetközi sajtó egy része, és maga a magyar miniszterelnök is egyfajta győzelemként adta el, Orbán Viktor azt is hangoztatta, hogy megvédte a rezsicsökkentést. Ez a kérdéskör azonban jóval szövevényesebb ennél, lapunk videós sorozatában Király Béla igyekszik megvilágítani a történések hátterét és következményeit.

A héten tette közzé a KSH az első negyedéves GDP adatot, ami kirobbanó növekedésről tanúskodott. Ezek alapján a politikai életet megrengető gazdasági válság nehezen képzelhető el. Orbán Viktor új kabinetje számára az infláció jelenthet kihívást, ám a miniszterjelöltek bemutatkozása során úgy tűnt, ennek kezelésére is megvan a recept.

Horrorisztikus, több mint húsz éve nem látott inflációs számot közölt a héten a KSH. Ráadásul a 9,5 százalékos éves szintű áprilisi pénzromlás még magasabb is lehetne, ha nem fojtották volna le azt az árstopok. De vajon az utóbbiak ellenére is egyre elviselhetetlenebb drágulás még tovább folytatódhat? S mit tehet ez ellen a jegybank és mit a most megalakuló ötödik Orbán-kormány? Heti videónkban egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A bizonytalan geopolitikai és inflációs környezetben sokan keresnek olyan befektetést, amely véd a pénz értékvesztése ellen, miközben a pénzügyi rendszertől is független. Sokan gondolják azt, hogy a kriptodevizák ilyenek lehetnek. De hogyan vehetünk Bitcoint vagy más kriptoeszközt, mire kell figyelni a befektetőknek? Az mfor.hu és a Privátbankár podcastjéből ez is kiderül.

A hét videójában ezúttal a friss konvergenciaprogramot vette górcső alá felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta.

Tavaly egy ponttal csúsztak le a döntőről. Az idén azonban jobban ráfeküdtek a kvízkérdésekre és meg is lett az eredménye: megnyerték a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2022-őt. A budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola csapatának tagjaival és felkészítő tanárával készített interjúból kiderül, mit is jelent a nevük, az Audere est Facere. Valamint az is, mit tanácsolnak azoknak, akik a következő megmérettetésen szeretnének a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állni. 

Az Európai Unió Bírósága a héten jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust, így mostantól uniós forrásokat lehet megvonni a tagállamoktól bizonyos jogállamisági normák sérülése esetén. De valóban megvonhatják-e a Magyarországnak járó uniós forrásokat? Egy pénzcsapot már tavaly nyáron elzárt Brüsszel. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Az UEFA friss jelentése több érdekességre is rávilágít a magyar bajnokság pénzügyeivel kapcsolatban. Brutális mértékben nőttek a járvány alatt a focista fizetések, és ezzel párhuzamosan a bajnokság bevételei is. Ezen a héten a témában a legfontosabbakat kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze.

Az Ethereum-rendszer mély reformja, a szabályozás az USA-ban és az EU-ban, a metaverzum és a blokklánc-alapú online játékok fejlődése, az intézményi befektetők belépésével az áringadozás csökkenése, a magas hozamok a DeFi-ágazatban - legalább öt fontos előrelépés várható az idén, ami a kriptópiacot felélénkítheti, mondta el e heti videónkban munkatársunk, Eidenpenz József.

Innen szép nyerni: az egyik legfontosabb inflációs mutató 20 éves csúcsra emelkedett, a Privátbankár Árkosár-indexe 15 éve nem látott szinten jár - mennyit segít, ha néhány alapélelmiszer árát visszaállítják az októberi szintre?

Az építőanyag-és lakásárak ellen folytat ádáz küzdelmet 2022-ben. Megnéztük, milyen esélyekkel. 

A nyugdíjasok számára is fontos adatok láttak napvilágot a héten. Ám ezeknek nem örülhetnek maradéktalanul. Hogy miért fontos az infláció és a GDP-várakozás és hogy ezek jót vagy rosszat vetítenek-e előre a nyugdíjasok számára, arról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél a hét videójában. 

Papíron tele lesznek a hazai hotelek és éttermek az adventi időszakban, de a 4. hullám keresztbe tehet nekik. Van-e, lesz-e elég külföldi turista? Mire és mennyit költenek itt, ha jönnek? És mi lesz, ha a magyarok sem özönlenek? Budapesti helyzetkép munkatársainktól: Mester Nándortól és Izsó Mártontól.

Legalább tíz oka van annak, amiért a héten a forint új történelmi mélypontra érkezett, közöttük Magyarország-specifikus és nemzetközi tényezők is. A kamatemelések mellett az MNB még sok szempontból laza, mint a kötvényvásárlások és olcsó hitelek terén. A kormány pedig szórja a pénzt, miközben a globális tőkepiaci hangulat sem éppen rózsás.

A kormány azzal, hogy csökkenti az üzemanyagárakat több szempontból is fontos lépést tett. Egyrészt a lakosság körében ez népszerű döntés, másrészt az infláció szempontjából is fontos.

Szinte már biztosra vehető, hogy 2022. január elsejétől bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér idehaza. A hét videójában kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze a legfontosabbakat ezzel kapcsolatban. Kiderül, többek között, hogy mi van az új gyurcsányozós kormányszlogen mögött, mennyit jelent a beígért adócsökkentés, és az is, hogy kiléphetünk-e végre a sereghajtók sorából az uniós statisztikában.

A gáz ára idén óriási mértékben nőtt, igaz az utóbbi napokban visszaesést láthattunk. Európában továbbra is kiemelt téma a helyzet kezelése, annak ellenére, hogy összeomlásra aligha kell számítani.

Csúcsközelbe emelkedett a bitcoin a héten, de valójában a kriptodevizaszektoprban nem ezek az árfolyam-változások jelentik az igazán lényeges híreket, hanem a háttérben zajló fejlesztések. Sikeres elemzéssel, szelekcióval pedig a bitcoinnál jóval nagyobb nyereségeket lehet elérni.

Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.

A hazai hiteltörlesztési moratórium már eddig is világcsúcstartó volt, de ezt a kétes dicsőséget az Orbán-kormány még tovább nyújtotta azzal, hogy egészen 2022. június 30-áig nem kell fizetni a bankok felé az adósságokat - igaz, már csak a rászorulóknak. Azzal is kedvez ugyanakkor a népnek, hogy visszamenőleges hatállyal csökkenti a bankok által a hitelkártyák és folyószámla-hitelkeretek után felszámított kamatot. Heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly arra keresi a választ, milyen hatásai lehetnek e nyilvánvalóan a jövő évi tavaszi választások jegyében meghozott intézkedéseknek.

Sorrendben harmadszor emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatán, amelynek következtében az már több mint hat éve nem látott magasságba emelkedett. Ez rossz hír a hitelfelvételre készülőknek és a változó kamatozású kölcsönöket törlesztőknek egyaránt. Ráadásul szinte biztosra vehető, hogy még nincs vége a monetáris szigorításoknak. De vajon meddig emelkedhet még a hitelek árazásánál irányadó MNB-alapkamat? Ez alapvetően attól függ, mennyire sikerül letörni az inflációt. Ezekre a kérdésekre keresi a választ heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly.

A hét legfontosabb gazdasági adata a kedden publikált GDP adat volt. A magyar gazdaság a tavalyi mélypont után nagyot ugrott, és ismét Európa élvonalába került. Ugyanakkor a látványos növekedés hátterében ott áll az alacsony bázis is. A tavalyi visszaesést ledolgozta a GDP, a kérdés, hogy sikerül-e valóban tartósan növekedési pályára állni, számos kockázat fenyeget, amelyek megakaszthatják az örvendetes folyamatokat. Munkatársunk, Király Béla foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Hogyan jutottunk odáig, hogy razziázó csapatokat küldött Orbán Viktor a hazai építőanyagiparos cégekre? Mi a gond ezekkel az ellenőrzésekkel és miért nincs elegendő hatásuk? Miért nem csökkennek továbbra sem az anyagárak? Egyáltalán, mi lehet a megoldás? Erre világít rá munkatársunk, Mester Nándor A hét videójában.

A sportkedvelők számára izgalmas hétvége ez a mostani, mivel most rendezik a Forma-1 magyarországi futamát, a késő délutáni óráktól kezdődően pedig a labdarúgó NBI 2021/22-es bajnoki szezonjának első fordulója zajlik.

Az Orbán-kormány feltűnően gondos idén a nyugdíjasokkal, mindent úgy alakít, hogy bőséges pénzosztásban legyen részük. Ez már a választási matek része? Erre kerestük a választ e heti videónkban.

A legpesszimistább várakozások igazolódtak, sokéves csúcsra emelkedett az infláció júniusban – a háttérről, a dráguló élelmiszerekről és a következményekről beszélnek A hét videójában munkatársaink.

Csaknem egy évtizede nem látott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank: megemelte a jegybanki alapkamatot. Ez persze nem volt váratlan, a 0,3 százalékpontos szigorítás bejelentése után mégis gyengült a forint. Vajon miért? És minek a hatására kezdett alig egy órával később őrült erősödésbe? S mi lesz a hatása a kamatemelésnek a hitelekre, a bankbetétekre, a tőzsdékre? Ha pedig lesz negyedik hullám, az hogyan befolyásolhatja a jegybank terveit? Ezekre keresi választ munkatársunk, Csabai Károly a legfrissebb videónkban.

Hamarosan megkezdi működését a gigantikus Helyreállítási Alap, a NextGenerationEU, amelyből Magyarország több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap az elkövetkező években. De mire fog elmenni ez a hatalmas összeg, és meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól? Annyi biztos: ha tagjai vagyunk egy klubnak, akkor az a minimum, hogy betartjuk a játékszabályait. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Miközben az infláció továbbra sem akar szelídülni, és a jegybank kénytelen visszafogni az eddigi laza monetáris politikát, a kormány erős fiskális bővítésbe kezd.

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Az inflációt a szegények adójának hívják sokszor félig-meddig tréfásan, hiszen az elszabaduló árak az ő pénztárcájukat az átlagosnál jobban megcsapoljaák. A héten publikálta a fogyasztói árindex áprilisi alakulását a KSH. Heti videós anyagunkban többek között azt is elemeztük, hogy az alacsonyabb jövedelműekre hogyan hatott az árindex változása.

Több mint egy éve tologatja a kormány a rozsdaövezetek kijelölését. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen még inkább felpörgetné a lakásépítést, új körzeteket lehetne bekapcsolni a városok vérkeringésébe és munkahelyteremtésnek sem utolsó. Az előzményeket és a lehetséges eredményeket mutatja be Mester Nándor A hét videójában.

Az április 18-án bejelentett európai labdarúgó Szuperliga április 20-ra kárörvendő kacaj közepette már hamvába is holt. A sorozat viszont még feltámadhat, a világ futballját ugyanis szétfeszítik az ellentmondások. Marosi Gergely sportújságíró elemzi a történéseket.

Az élelmiszerárak emelkedése lassul a hipermarketekben, örülni azért mégsem lehet felhőtlenül: az elmúlt év robosztus drágulása után nem csoda, ha most lassul az élelmiszer-infláció. Friss tapasztalat, hogy résen kell lennünk a bevásárlásnál és néha bizony a kisebb betűtípussal írt számot is meg kell néznünk az árcímkén, mert néhány termék ismét elkezdett „összemenni” – és mindezt a járványhelyzetben jobb, ha inkább egyedül tesszük, nem a fél családdal.

A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.

Több, bérrel kapcsolatos nemzetközi statisztika frissült az elmúlt időszakban. A hazánkra nézve cseppet sem hízelgő számsorokról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

Bár a hírfolyamok fősodrában a héten bérelt helye volt a koronavírus-járvány tomboló harmadik hullámának és az oltással, vakcinákkal kapcsolatos híreknek, más említésre méltó történést is volt a héten. A friss inflációs adattal kapcsolatban meglehetősen felemás kép rajzolódik ki, amiről kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

Súlyos milliárdok érkeztek a Váli-völgy falvainak, mióta megint kormányfő lett Orbán Viktor. Munkatársunk, Mester Nándor összegyűjtötte, hogy mire költötték ezt a rengeteg pénzt és a helyszínen is megnézte, hogy milyen képet festenek ezek a falvak most.

Megjelent az mfor.hu podcast-sorozatának második része! Van, aki a gyermekvállalást halasztja el, más csak az autóvásárlást teszi parkolópályára - hogyan hat a gazdaságra, a pénzügyeinkre a koronavírus? Akik beszélgetnek: Barlai Róbert tőkepiaci szakértő és Gáspár András főszerkesztő.