Több törvényi változás is plusz feladatot ró az Alkotmánybíróságra, mely a magánnyugdíjpénztárak ügyében majd' egy éve döntésképtelen. Elképzelhető, hogy a helyzetet úgy oldják meg, hogy sehogy sem oldják meg - 2012-től ugyanis nem kell már foglalkozniuk a korábbi beadványokkal.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – november végi hiánya 1247,9 milliárd forintra teljesült, amely a törvényi módosított 1517 milliárdos előirányzatnak a 82,3 százalékát jelenti, azonban az eredeti előirányzatnak már a 181 százalékánál jár a hiány. Novemberben az államháztartás 79,9 milliárd forintos többlettel zárt.

A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon minden fel nem használt elemét adósságcsökkentésre használja majd a Nemzetgazdasági Minisztérium, így nem jut majd a pénztári forintokból sem a BKV-nak, sem a MÁV-nak, és nem tudni miből váltják ki a PPP-projekteket - ha egyáltalán ki akarják még váltani.

A kormány nyugdíjreform címén olyanra vállalkozott, amire senki sem volt eddig képes. A költségvetési háttér átalakítása egyelőre csak a tételek ide-oda tologatása, miközben a rendszerben 0 forint tartalék van - és kikerült abból 3000 milliárdnyi megtakarítás, aminek fele államadósság-csökkentésre ment el, hiába. Az egyéni számlák sehol, a rendszer kockázatai viszont ugyanazok, mint 20 évvel ezelőtt. Nagy gondban a nyugdíjrendszer.

 

A Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint a gazdaságpolitika rossz eszközökhöz nyúlt, sürgős korrekcióra szorul. Alapprobléma, hogy feleslegesen vonták be a nyugdíjpénztári vagyont, nem történt ugyanis adósságcsökkentés, különadókat pedig nem lehet örökké kivetni.

A pénzügyi rendszert érintő szabályrendszer átalakítása világszerte a tőkepiacok szerepét erősítheti: Szász Károly szerint a jövőben a bankok helyett a befektetők dönthetik el, melyik ötletet, vállalatot finanszírozzák. A PSZÁF elnöke a Privátbankárnak beszélt a devizahitelekről, a végtörlesztésről, a bankadóról, a piros-sárga-zöld befektetésekről, a kötelező biztosításról és arról is, hogy a hosszú távú öngondoskodás nem feltétlenül pénzkérdés.

Az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya október végén 1327,8 milliárd forintra teljesült, amely az éves eredeti előirányzat közel kétszeresét jelenti. A hiány növekedéséhez több egyedi tétel is hozzá fog adódni a következő hónapokban, többek között a MÁV 64 milliárdos adóssága és az MFB 60 milliárd forintos tőkeemelése.

A Stabilitás Pénztárszövetség konferenciáján elhangzott: a nyugdíjvagyon soha sem volt az államé, azt nem vissza- hanem elutalták a pénztárak. A kasszák bíznak benne, hogy a kormány végre vevő lesz szakmai javaslataikra - és nem sodródnak így a fenntarthatóság szélére.

Oszkó Péter szerint a pénztári vagyon felét kitevő állampapírok bevonásával sem sikerült jó üzletet kötnie a kormánynak, hiszen a hozamok most is folyamatosan emelkednek. A volt pénzügyminiszter szerint az "államosított" nyugdíjvagyonból egy balul elsült gazdaságpolitikai kísérletet finanszírozott a kormány.

Az ideális nyugdíjrendszer elképzelhetetlen a magánnyugdíjpénztárak nélkül - írja a Mercer legfrissebb tanulmánya. A fenntartható nyugdíjkasszához 40%-os államadósság lenne a megfelelő. Jelenleg nincs első osztályú besorolással rendelkező nyugdíjrendszer, pedig a fejlett országokban egyre nagyobb gond az elöregedés

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli - október végi hiánya 1327,8 milliárd forintra teljesült, a központi költségvetés 242,7 milliárd forint többlettel zárt, elsősorban a nyugdíjreformból származó 200 milliárdos többletbevételnek köszönhetően.

Normál kapacitásának kétszeresével tudta szinte panasz nélkül kiutalni a reálhozamokat a Posta úgy, hogy sokan még csak az eredeti címüket sem adták meg. Így is közel 1,8 milliárd forintnyi reálhozam maradt a Postánál, miközben kalkulációink szerint a cég pénzforgalmi szolgáltatóként 2 milliárd forint körüli összeget kasszírozott a nyugdíjreformon.

A PSZÁF pénteken publikált tanulmányából kiderül, nem igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak drágán működtek. Az állami rendszer vagyonarányosan kétszer olyan drága

Sok a félreértés és az indulat a reálhozamok körül, pedig a jogalkotó több hibát is vétett. Érthetetlen, hogy az Ab mire vár, meglehet a rendszer még most is visszaalakítható lenne Mi, magyarok csak a csodára várunk, hogy az állam megoldja a gondjainkat - interjú Bába Juliannával, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökével.