A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan tárgyalásokat folytat a Magyar Bankszövetség képviselőivel annak érdekében, hogy mindkét fél számára elfogadható feltételekkel vállaljanak szerepet a pénzintézetek a kormány gazdaságpolitikájának megvalósításában - válaszolta a tárca hétfőn az MTI kérdésére.

A kormány pénteken késő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot; az illeték mértéke 0,1 százalék lesz, többek között az átutalásokra, beszedésre, készpénz be-, és kifizetésekre fog vonatkozni. Felső összeghatár nem szerepel a javaslatban, a korábbi adóból pedig illeték lett.

Egy apró módosítással a megsarcolni kívánt "spekulánsok" könnyedén új utak után nézhetnek, hogy ne kelljen majd befizetniük a tranzakciós illetéket. A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában ugyanis még az szerepelt, az adónak lesz értékhatára, az NGM kérdésünkre megerősítette: ezzel már nem számolnak. Brüsszel valószínűleg békén hagy minket.

A miniszterelnök szerint a pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsoknak pedig hátrányos lesz. Orbán Viktor közölte azt is, hogy ha a tranzakciós adóból a tervezettnél több bevétel folyik be, azt a munkát terhelő járulékok csökkentésére kell majd fordítani. A kormányfő spekulánsokról, svihákokról beszélt a milliós átutalásokkal kapcsolatban.

A kormány által tervezett pénzügyi tranzakciós adó jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlan a bankok számára és sérti a bankszövetség kormánnyal kötött korábbi megállapodását - mondta Patai Mihály, a bankszövetség elnöke a Reutersnek csütörtökön.

A tranzakciós adó akár még nagyobb terhet is jelenthet a bankszektornak, mint a kivezetésre kerülő bankadó. A Bankszövetség a tavaly év végi megállapodást lobogtatja, de az is lehet, hogy a kormány csak taktikázik.

A végső fogyasztók felé mozduló adóteher, valamint az ágazati különadók egy részének továbbélése a társasági adózás rendszerében – röviden így összegezhetők a kormány által tegnap elfogadott, az adórendszert érintő módosítások.

Közleményben tiltakozik a nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett tranzakciós adó ellen a Magyar Bankszövetség. Emlékeztetnek arra, hogy a kormány ígéretei között szerepelt, hogy nem tesznek újabb terheket a pénzintézetekre. Matolcsy György tegnap két másik új adót is bejelentett a tranzakciós díjon kívül.

A társadalmi igazságosság és méltányos közteherviselés szellemében alakítja át a kormány az államháztartás rendszerét, ma elfogadták a három új adót – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György a kormány ülése után elmondta, hogy a részletekről még egyeztetnek, de a tranzakciós és a távközlési adót biztosra vehetjük, ahogy a biztosítási adót is. 30 százalékos adóteher sújthatja az energia és közüzemi cégeket.

Egy hétfőn elfogadott módosító javaslat értelmében nem számolhatnak fel pótdíjat a közműszolgáltatók abban az esetben, ha ügyfelük postai átutalással, azaz sárga csekkel kívánja rendezni számláját. Bár sok szempontból örvendetes lenne, ha leszoknánk a készpénzezésről, az állam nem szívesen bukná el azt a bevételt, amit a posta nyer a sárga csekkek kezelésén.

Az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arra számít hogy a bank 2013-14-től újra nyereséges lehet. Simák Pál az MTI-nek azt is kifejtette, hogy a bankok tartják magukat a kormánnyal tavaly decemberben kötött megállapodáshoz, így új lépésekhez új tárgyalások kellenek, az IMF-hitelről pedig úgy vélte, mindenki számára a gyors megállapodás lenne a legkedvezőbb.

Magyarországnak 3 éves, 15 milliárd eurós keretösszegű elővigyázatossági csomagra kellene szerződnie az IMF-fel - véli Varga Mihály. Azt még nem tudják, pontosan ki és mennyit fizet majd a pénzügyi tranzakciók után, de az biztos, hogy nem közvetlenül a magánszemélyeket sarcolják meg. Ha nem lenne a telefonadó, a nyugdíjakat, béreket kellene csökkenteni, vagy elbukhatjuk az uniós támogatásokat.

A fizetési kártyák csökkenő kibocsátása és a hitelkártyák számának zsugorodása is jelzi az ütemváltást a hazai bankkártyapiac fejlődésében. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tranzakciós adó bevezetése vagy a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében tett kormányzati lépések hatása lesz-e erősebb - a Takarékbank mindenesetre bővíti kártyás üzletágát.

A média- és hírközlési biztos, illetve a Magyar Telekom további egyeztetést folytat a postai csekken befizetett számlák után felszámított tranzakciós díjjal kapcsolatban az intézkedés által leginkább érintett - szociálisan hátrányos helyzetű - előfizetői kör esetleges tehermentesítéséről.

Mindenképpen jónak értékelem, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési deficitcélok betartása mellett, amit az Európai Unió megkövetel - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az MTI kérdésére a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón. A bank nem hagyja annyiban a frankhitelesekkel kapcsolatban elszenvedett perveszteséget.

A kormány ma bejelentette megszorítócsomagját, a Széll Kálmán Terv 2.0-át. A megadóztatott szektorok papírjai nagyot estek ma a pesti parketten.

Helyet kapott a banki tranzakciós- és a távközlési adó is a kormány friss programjában, mondta Tóth Gergely elemző a Gazdaságtv-nek.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót.

Az Európai Bizottságnál első ránézésre aggályosnak találták az ötkulcsos áfa-ra vonatkozó magyar elképzelést. A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatát viszont nem érheti kifogás, még ha nagyon is távol áll a bizottsági javaslattól.

Nagyban készül a Magyar Posta a 2013-as piacnyitásra, a nyereséges állami vállalat több cég iránt is érdeklődik, fejlesztéseivel pedig pénzügyi szolgáltatásait szélesítené ki. A tranzakciós különadóról viszont ők sem tudnak még semmit. Lesz fehércsekk és csomagautomaták, lekövethetjük leveleink kézbesítési útját is.

A jegybank adatai szerint a bankközi rendszerekben lebonyolított havi pénzforgalom 100.000-110.000 milliárd forint, miközben havi 19-20 millió tranzakciót hajtanak végre a bankközi forgalomban. Ha a jegybank havi adatait kivetítjük, akkor 1.200.000-1.300.000 milliárd forint az MNB adatsora szerint éves szinten a magyarországi bankközi pénzforgalom.

Továbbra sem tudni részleteket a vélhetően januárban bevezetésre kerülő pénzügyi tranzakciós adóról, ez azonban nem tartja vissza a szakértőket attól, hogy kiszámolják, mire és milyen mértékben veti ki a kormány az új sarcot. A friss értesülések széleskörű bevezetésről szólnak, és arról, hogy megúszhatja a kormány a brüsszeli egyeztetést. Mások szerint az ötlet szembemegy az uniós szabályozással, és 7200 forintot vesz ki a zsebünkből évente.

A kormányfő szerint nagy a valószínűsége, hogy megadóztatják jövőre a banki tranzakciókat, emiatt azonban senkinek sem kell, hogy fájjon a feje. Orbán Viktor szerint adókat csak a legszükségesebb esetben lehet módosítani év közben - de erről most nincs szó.

A bankközi számlaforgalom 1 ezrelékes megadóztatása akár 400 milliárd forintot is hozhatna a költségvetésnek - ez akkora összeg, amekkora kiadáscsökkentést Brüsszel Budapesttől vár 2013-ra. A szakember szerint azonban a mostani bankadót ehhez meg kellene szüntetni - így akár a hitelezés is élénkülhet.

A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a kabinet döntése előtt nem tud részletes tájékoztatást adni, a Bankszövetséggel még nem egyeztettek. A nemzetközi szervezetek ugyanakkor kiadáscsökkentő, strukturális intézkedéseket várnak a kormánytól.

Drámaian negatív hatásai voltak a részvény-, kötvény- és devizakereskedési ügyletekre az 1980-as években kivetett svédországi tranzakciós adónak - mondta Bo Lundgren, Svédország egykori pénzügyminisztere az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.