Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom, gyenge évet zár a globális ingatlanfejlesztési piac is, a kelet-közép-európai régióban még a magyar piac zuhant legkevésbé. A hazai 43 százalékos visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – vélte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján.
Tavaly megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendje – emlékeztetett a szakember. Mint mondta, megakasztotta a fejlődést az ukrajnai háború, az energiaválság, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, azonban a szakma még bízott benne, hogy idén ha lassabban is, de folytatódik a felzárkózás a 2019-es rekordteljesítményhez. (Ám ez nem következett be - tesszük hozzá mi.)
A piacnak azonban nem kedvezett a gazdasági környezet, a csak lassan mérséklődő infláció és a hitelezést hátráltató magas kamatok; a befektetők kivárnak, így az idei eredmények a tavalyinál is gyengébbek lettek. Európában az ingatlanbefektetési forgalom 60 százalékot esett, a lengyel piac teljesítménye pedig még ennél is jobban, 70 százalékkal zsugorodott. A magyar piaci visszaesést mérsékelte a szélesebb hazai vásárlókör, Magyarországon ugyanis 85 százalék a hazai befektetők aránya, ami lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, így a piac erősebben tudta átvészelni ezt az időszakot.
Az alpiacok közül az irodapiacon lassulást, a lakóingatlanok piacán visszaesést hozott az idei év, elsősorban a magas kamatkörnyezet, az infláció és a recessziós félelmek miatt. Az ipari ingatlanoknál és a hotelszegmensben azonban bővülés tapasztalható, és várhatóan jövőre erősödik a lendület, köszönhetően a lassan olvadó kamatoknak, a gazdasági növekedés és a hitelezés újbóli beindulásának.
Takács Ernő kiemelte: azt látni kell, hogy a 2023 egy recesszióban eltöltött év, ahhoz képest egészen jól tartjuk magunkat. 2024-re már várunk egy izmosabb gazdasági növekedést, aminek több lába van, az alacsonyabb infláció, magasabb reálbér, magasabb vásárlóerő beindít egy belső fogyasztást, ami gyengébb volt idén.
Küszöbön áll a Magyarországnak szánt EU-s pénzek befagyasztásának feloldása, ami hatással lesz az építőiparra meg az ingatlanpiacra is. Pusztán ingatlanbefektetési oldalról nézve, nagyon más a helyzet 2008-hoz, 2009-hez képest, mert jelenleg Magyarországon nincs eladási kényszer, míg van olyan nyugati piac, ahol van. Vannak jó vételi lehetőségek, csak mindenki azt várja, hogy az árak lefelé mozduljanak.
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
