Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom, gyenge évet zár a globális ingatlanfejlesztési piac is, a kelet-közép-európai régióban még a magyar piac zuhant legkevésbé. A hazai 43 százalékos visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – vélte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján.
Tavaly megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendje – emlékeztetett a szakember. Mint mondta, megakasztotta a fejlődést az ukrajnai háború, az energiaválság, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, azonban a szakma még bízott benne, hogy idén ha lassabban is, de folytatódik a felzárkózás a 2019-es rekordteljesítményhez. (Ám ez nem következett be - tesszük hozzá mi.)
A piacnak azonban nem kedvezett a gazdasági környezet, a csak lassan mérséklődő infláció és a hitelezést hátráltató magas kamatok; a befektetők kivárnak, így az idei eredmények a tavalyinál is gyengébbek lettek. Európában az ingatlanbefektetési forgalom 60 százalékot esett, a lengyel piac teljesítménye pedig még ennél is jobban, 70 százalékkal zsugorodott. A magyar piaci visszaesést mérsékelte a szélesebb hazai vásárlókör, Magyarországon ugyanis 85 százalék a hazai befektetők aránya, ami lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, így a piac erősebben tudta átvészelni ezt az időszakot.
Az alpiacok közül az irodapiacon lassulást, a lakóingatlanok piacán visszaesést hozott az idei év, elsősorban a magas kamatkörnyezet, az infláció és a recessziós félelmek miatt. Az ipari ingatlanoknál és a hotelszegmensben azonban bővülés tapasztalható, és várhatóan jövőre erősödik a lendület, köszönhetően a lassan olvadó kamatoknak, a gazdasági növekedés és a hitelezés újbóli beindulásának.
Takács Ernő kiemelte: azt látni kell, hogy a 2023 egy recesszióban eltöltött év, ahhoz képest egészen jól tartjuk magunkat. 2024-re már várunk egy izmosabb gazdasági növekedést, aminek több lába van, az alacsonyabb infláció, magasabb reálbér, magasabb vásárlóerő beindít egy belső fogyasztást, ami gyengébb volt idén.
Küszöbön áll a Magyarországnak szánt EU-s pénzek befagyasztásának feloldása, ami hatással lesz az építőiparra meg az ingatlanpiacra is. Pusztán ingatlanbefektetési oldalról nézve, nagyon más a helyzet 2008-hoz, 2009-hez képest, mert jelenleg Magyarországon nincs eladási kényszer, míg van olyan nyugati piac, ahol van. Vannak jó vételi lehetőségek, csak mindenki azt várja, hogy az árak lefelé mozduljanak.
Az uniós pénzek is hatnak a forint teljesítményére. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
