Úgy élünk, ahogy eddig
A 18-59 éves magyarok lakókörülményei nem változtak számottevően az elmúlt 1 évben: a lakosság 54 százaléka családi házban él (2013-ban 53%), 84 százalék saját tulajdonú ingatlanban - olvasható ki a Lindab friss kutatásából.
Új lakóház építésére a lakosság 4 százalékánál volt. A magyarok közel harmada tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban egyelőre a háztartások 68 százalékánál nem történt előrelépés.
Az elmúlt 1 évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli dobogó második fokán a tető felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15%), a szigetelés után (23%).
Újító kedvű vidékiek
A felújítási hajlandóság a vidéki lakosságban tombolt a legerősebben az elmúlt 12 hónapban: a városlakók 27, a falun élők 26 százaléka frissítette fel a családi fészket. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlításban, a fővárosi háztartások mindössze 17 százalékában volt lakás- vagy házfelújítás.
Csak tervezünk
A magyarok óvatosan fogalmazzák meg a jövőbeli terveiket, s noha a lakosság fele tervez felújítást, csak alig egyötödük kezdene bele a munkálatokba rövid időn, 1 éven belül.
Az újépítések várható aránya 5 éven belül is igen alacsony lesz, mindössze a népesség 6 százaléka számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság domináns hányada (89%) csak felújításban gondolkodik.
Azok aránya viszont jelentős, akik hosszabb időn belül (5 év) nagyobb volumenű felújításban gondolkodnak, többek közt 21 százalék a tető felújítását, illetve a csatornarendszer cseréjét, 29 százalék hőszigetelést tervez.
Hitel? Á, nem!
A hitelre továbbra is csak másodlagos megoldásként tekintenek a magyarok, 55 százalék elsősorban a saját megtakarításait fordítaná felújításokra. 48 százalék 300 ezer forintnál is többet szánna az otthona megszépítésére, de 17 százalék jóval magasabb összeget, akár 500 ezer – 1 millió forintot is költene a nagyobb, komplexebb felújítási munkálatokra.
Mi is van a fejünk felett?
A hazai épületek jó részén továbbra is elöregedett, korszerűtlen tető található, a lakóépületek több mint felén 20 évvel régebben készült a tetőszerkezet. A falvakban (56%) és Budapesten (42%) a legaggasztóbb a helyzet. A válaszadók beszámolói alapján egyértelművé válik, hogy a magyarok összességben kevésbé ügyelnek arra, mi zajlik a fejük felett, hiszen mindössze 17 százalék látja úgy, hogy otthonán rossz állapotban van a tető.
Noha a tetőrendszer felújítása valamennyi család esetében a nagy volumenű kiadások közé tartozik, választásaikban a magyarok még nem elég körültekintőek. A tetőfedő anyagokkal kapcsolatban a tartósság a legfontosabb szempont, majd ezt követi az ár, míg a garancia, az ismert, megbízható gyártó kiválasztása és a pótolhatóság nem szerepelnek az elsődleges szempontok között.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
