A ferencvárosi fejlesztések az ingatlanpiacra is jó hatással vannak, az ideérkező turisták a rövidtávú lakáskiadást pörgetik tovább. Egy-egy sportlétesítmény fejlesztése és az adott sporteseményre érkező turisták is jót tesznek az ingatlanpiac különböző szegmensének - fogalmazott a Duna House az atlétikai vb-re utalva. A cég szerint a kevésbé lakott lokációk beépítése és újra a városba kapcsolása emelheti a környék népszerűségét és így akár az ingatlanárakat is.
Az elmúlt évtizedekben a városmegújításnak is köszönhetően a kerület egyetemeknek, szórakozó- és vendéglátóhelyeknek ad otthont. A most megépült atlétikai stadion új megközelítése érdekében egy szakaszon átépítették a H7-es (csepeli) HÉV pályáját is. Az egész kerület kedvelt, központi része lett a fővárosnak, ahol számos újépítésű projekt járult és járul ma is hozzá a kerületben található ingatlanpaletta színesítéséhez. 2023 második félévében a XIII. és a XI. kerület mellett a IX. kerületben volt a legmagasabb az újépítésű projektek aránya. A ferencvárosi új projektek lakásai a főváros hatodik legdrágább ingatlanjainak számítanak, 1,6 millió forintot meghaladó átlagos négyzetméteráron keltek el 2023 második félévében.
2017 óta a kerület iránti legalacsonyabb érdeklődést 2020. szeptemberében tapasztalták az ingatlanközvetítő hálózat kollégái, ekkor a fővárosban ingatlant kereső ügyfelek mindössze 8,4 százaléka tartotta preferált területnek Ferencvárost. Két évvel később azonban 2022. szeptemberében minden korábbinál többen, a budapesti érdeklődők 15,4 százaléka választotta a kerületet. A legfrissebb, 2023. júliusi Duna House Barométer szerint 13,9 százalékkal a hetedik legkeresettebb kerület volt a fővárosban.
A kerület ingatlanpiacát a többi frekventált kerülethez hasonlóan a folyamatos és kitartó áremelkedés jellemzi, 2020-hoz képest 685 ezer forintról 34 százalékkal emelkedett meg az átlagos négyzetméterár, így az idei évben már 920 ezer forintba kerül egy lakás négyzetmétere a IX. kerületben. Az ingatlanvásárlásra fordított összeg a pandémia évében 36,5 millió forint volt átlagosan, az idei évre azonban már közel 21 millióval többet költenek itt a vásárlók otthonteremtésre. Szerencsés helyzet, hogy a vételárral a kapott lakásméret is a 2022-esnél 10 négyzetméterrel nagyobb lett, 63 m2-re növekedett.
A leggyakoribb és ezáltal a legkeresettebb ingatlantípus a téglalakás, amelyért 919 ezer forintos átlagos négyzetméterárat fizettek a vevők idén, de a kerületben található a hatodik legnépszerűbb fővárosi lakótelep is. A József Attila lakótelep házgyári lakásait a Duna House 2023 első féléves adatai alapján 665 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolták meg új tulajdonosaik.
A múlt
Az évszázados múlttal rendelkező terület már a XIII. században is lakott volt, nevét I. Ferenc trónra lépését követően, 1792-ben kapta. Ferencváros utcáit a Kálvin tér környéki épületeken kívül szinte teljesen elpusztította az 1838-as pesti árvíz, 1850-től azonban számos ipari üzemnek adott otthont a terület. A századfordulóra pedig már élesen elkülönültek a különböző funkciót betöltő városrészek: a polgári-, a gyárnegyed és a gyárnegyed munkásainak otthont nyújtó középső területek. Az első és a második világháború is komoly sebet ejtett a környéken, hiszen a pályaudvarok és ipari létesítmények voltak a bombatámadások főbb célpontjai, azonban emellett a kerület számos jellegzetes épülete is kárba veszett. 1957-től a külső területek szükséglakótelepei apránként felszámolásra kerültek, a '80-as évek második felében pedig elkezdődött a terület rehabilitációja.
A Tisza Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, hogy haladéktalanul tájékoztassa a fejleményekről 
