Hogyan vesznek lakást a magyarok? Különös dolgok derültek ki

Lakásvásár (MTI Fotó: Földi Imre)

Régen tapasztalt pezsgésnek lehetünk tanúi a hazai ingatlanpiacon, elsősorban Budapesten és az ország fejlettebb régióiban néhány év alatt több tíz százalékot emelkedtek az ingatlanárak, többek között az ugrásszerűen megnövekedett keresletnek köszönhetően. A Jófogás felhasználói körében a GKI Digital által készített felmérés szerint 2015 óta a válaszadók 27 százaléka keresett vásárlás, míg 7 százalékuk bérlés céljából ingatlant.

Egyre tudatosabbak az ingatlant keresők

Az ingatlant keresők mintegy kétharmadánál az ár utáni legfontosabb tényező az, hogy milyen környéken van az ingatlan. Az alapterület a lakást vásárlók 52 százalékánál számított kiemelt szempontnak, a házat keresők esetében 49 százalék volt ez az arány. A lakások esetében a legfontosabb döntési szempontok között megjelennek a fenntartási költségek is, ami azt mutatja, hogy az ingatlankeresők egyre tudatosabbak és előrelátóbbak.  A házak és sorházak esetében pedig az ingatlanhoz tartozó kert méretét említették a legtöbben, de a helyiségek elrendezése, illetve a fűtési rendszer is sokaknál szempont a döntés előtt.

Az ingatlankeresés főként online felületeken zajlik, a válaszadók átlagosan 3 platformon kutatnak új otthon után. A vizsgált időszakban – 2015 eleje és 2018 februárja között – a többség házat, házrészt vagy sorházat keresett, de minden második internetező számára a lakás is opció volt. A keresett ingatlan típusát meghatározza a gyerekek száma is, ugyanis minél több gyerekkel él valaki egy háztartásban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy házba költözne. Persze az is döntő tényező, hogy milyen településen keres valaki ingatlant, hiszen míg Budapesten és a nagyobb városokban a lakást keresők voltak többen, addig a kisebb településeken a házra vágyók tábora volt nagyobb.

Kompromisszum nélkül kevesen boldogulnak

Attól függetlenül, hogy a legfontosabb szempontok kérdésében hasonlóan vélekedik az internetezők többsége, az ingatlanválasztás összetett folyamat, amely során nem mindenki tudja az előzetes elképzeléseit megvalósítani. A válaszadók alig több mint egyharmada jelezte azt, hogy semmilyen kompromisszumot nem kellett kötnie az ingatlanvásárlás során. A felmérésben résztvevők közel fele viszont arra kényszerült, hogy csökkentse igényeit, hogy beleférjen az anyagi keretek közé. A válaszadók 16 százaléka pedig úgy döntött, hogy nem adja fel igényeit, és végül a tervezettnél többet költött lakásra.

Az átlagosnál is kevesebben vannak a teljesen elégedett budapestiek, bérlés és vásárlás esetén egyaránt. Ez egyrészt arra utal, hogy a bérleti díjak és az ingatlanárak a fővárosban az átlagosnál is jobban növekedtek, de az sem kizárt, a legmagasabb igények is Budapesten vannak. Ezt jól mutatják a Jófogás saját adatai is. Míg 2015-ben vidéken még 162 ezer forintos átlagos négyzetméter árról lehetett beszélni a feladott hirdetések alapján, addig ez napjainkra 301 ezer forintra nőtt. A fővárosban pedig 3 évvel ezelőtt négyzetméterenként átlagosan 306 ezer forintos árral kellett számolniuk az ingatlant keresőknek, ez az összeg napjainkra a hirdetésekben szereplő számok alapján 600 ezer forintra nőtt.

Sokan elzárkóznak a hiteltől

Az ingatlanvásárlás során megkötött kompromisszumok többsége anyagi természetű, ebből is látszik, hogy az igények megvalósítása csak a legritkább esetben nem jelent komolyabb anyagi terhet. Ennek fényében meglepő, hogy a 2015 óta ingatlant vásárolni akarók között a hitelt törlesztők aránya összességében mindössze 37 százalék. Igaz a korosztályokat összehasonlítva jól látszik, hogy 25 és 40 év közöttiek az átlagnál gyakrabban érintettek, közülük minden második törleszti lakáshitelét. Az ingatlant keresők körében 29 százalék azon szerencsések aránya, akiknek nincs szükségük kölcsönre a vásárláshoz. A válaszadók mintegy ötöde pedig határozottan elzárkózik attól, hogy hosszú ideig tartozzon valakinek. A hitelfelvételt leginkább a 40-49 éves korosztály utasítja el, ami arra vezethető vissza, hogy őket érinthette leginkább a 2008-as gazdasági válság után a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása.

A gyerekes családok ingatlanhoz jutásának segítésére megálmodott csok az ingatlant vásárlás céljából keresők körében ambivalens véleményeket váltott ki. Egyik oldalon a konstrukció sikerét jól jelzi, hogy a jelenleg is ingatlan keresők közül csaknem minden második (46%) egyértelműen pozitívan ítéli meg a csok-ot, miközben 60 százalékuk még gyermektelen családban él egyedül, vagy párjával. A leginkább „célkorosztálynak” tekinthető 25-40 évesek mintegy 40 százaléka önmaga is élt az ajándékba kapott pénzzel, vagy legalábbis jó lehetőségnek tartja azt a nagycsaládosok számára. Másrészt 10-ből 3-an riasztónak érzik a gyerekeik számát előíró szerződést, és sokan vannak azok is, akik szerint a csokelsődleges hatása az ingatlanárak emelkedésében realizálódik.