Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.
A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint az örökölt ingatlan értékesítése még mindig az egyik legfőbb ok, ha a tulajdonos eladásra kínálja lakását. A koronavírus okozta járványügyi helyzetben sajnos ez nem is meglepő. A júliusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 17-18 százalékos arányban keltek ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 3, illetve 8 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az eladók motivációját tekintve, az idei első félévben rendszerint nagyobb volt a különbség a két földrajzi terület között. Folyamatos tendencia volt, hogy a vidéki eladók negyede bocsájtotta áruba örökségét. Budapesten nagyon volt a szórás (13-26 százalék), de összességében kevesebben váltak meg ingatlanjuktól, mint vidéken. Ennek legfőbb oka a fővárosi lakások értéke jóval magasabb, így ideális hosszútávú befektetési lehetőséget kínálnak. Míg a fővárosban átlagosan 37 millió forintot kaptak az örökösök, addig az ország egyéb területén „mindössze” 18,5 millió forintért keltek el az örökölt, általában nagyobb alapterületű ingatlanok.
Azzal nem mondunk újat, ha leszögezzük: napjainkban különösen nagy kincsnek számít a saját ingatlan Budapesten. Éppen ezért kisebb arányban adnak túl rajta, inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt. Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője ugyanakkor azt is állítja, hogy az se egyedi eset, hogy az örökös vagy gyermeke, unokája lakja be az adott ingatlant. A korábbi évek trendje azt mutatta, hogy vidéken sokkal kevesebben telepedtek volna le hosszútávon, ráadásul az albérleti piacon se voltak olyan kedvezőek a lehetőségek, mint a fővárosban, így inkább pénzre váltották a tulajdonjogot az örökösök.
"Még ma is jelentős a különbség, nem csak Budapest és vidék, de még az egyes városok között is, de egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől – pláne, ha kertes házról, házrészről van szó. Ennek legfőbb oka, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni ezeket az ingatlanokat.”- érvelt a szakember.
De ha mégis értékesítésre kerülne a sor, mire számíthat az eladó? Az örökölt ingatlan eladása nem egyszerű folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdést kell tisztázni a sikeres adásvételhez. Az első és legfontosabb pont a tulajdonjog. A korábbi birtokos halálával ugyanis ideiglenesen tulajdonos nélkül marad az ingatlan, ezzel pedig forgalomképtelenné válik mindaddig, amíg az örökös – a hagyatéki eljárást követően, adó- és értékbizonyítvány birtokában – be nem jegyezteti magát a földhivatalnál.
A benyújtás széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, amivel már elkezdhető az ingatlan értékesítése, előszerződéskötéssel. Így összesen akár 1-1,5 évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból. Az értékesítési folyamatot segítheti, ha az ingatlan adósságmentes, ki van ürítve, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség ki van egyenlítve.
Nem mindegy azonban, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis nem csak a – lakástulajdon esetében – 9 százalékos illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó. Ma már közeli hozzátartozók (szülő, házastárs, gyermek) közötti öröklés esetén nem kell illetéket fizetni, számos esetben illetékkedvezmény igényelhető, a szerzés évétől számított 5. évtől pedig az eladás jövedelemadó mentessé válik.
Százezrek vonultak a lengyel állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából a nemzeti körök által szerdán szervezett varsói meneten. 
