A pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport negyedéves euróövezeti helyzetértékelése szerint a valutaunió szétesésének kockázata csökkent ugyan a múlt heti EU-csúcson elhatározott "helyes irányú" intézkedések nyomán, e kockázat azonban változatlanul fennáll, tekintettel arra, hogy jövőre "nagyon nagy összegű" szuverén euróövezeti adósságok újrafinanszírozása válik szükségessé.
A cég elemzői szerint azonban "kétségtelen" az is, hogy az euróövezet felbomlása "nagyon magas költségekkel járna" Európában és a világgazdaság egészében. Ezért "valószínűnek tűnik", hogy ha az EKB vállalja az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint a valutaunió szétesése.
Az Ernst & Young londoni elemzői szerint ha az Európai Központi Bank a következő két évben például ezermilliárd euró körüli értékben vásárolna fizetőképes, de likviditáshiányos euróövezeti kormányok kötvényeiből a piacon, az még mindig csak az éves euróövezeti GDP-érték 10 százalékának felelne meg, jóllehet a 2009 óta végrehajtott brit és amerikai monetáris mennyiségi enyhítési programok a két ország hazai össztermékének 14, illetve 17 százalékát teszik ki.
Az elemzők szerint mivel Olaszországnak, Spanyolországnak, Görögországnak, Írországnak és Portugáliának a következő három évben hozzávetőleg ezermilliárd euró államadósság refinanszírozásáról kell gondoskodnia, egy ilyen mértékű eurójegybanki kötvényvásárlás komoly mértékben enyhíthetné a szuverén adósságpiaci feszültségeket. Jóllehet többen ellenzik ezt a megoldást morális kockázatra és inflációs következményekre hivatkozva, a legnagyobb fenyegetést azonban most inkább a defláció jelenti, főleg akkor, ha az euróövezet mély recesszióba süllyed vissza, mivel a kormányok ezúttal nem tudnának költségvetési költekezéssel kikeveredni a recesszióból, ahogy 2009-ben tették - vélekedtek az Ernst & Young elemzői.
Az Ernst & Young szerint a másik lehetőség, hogy megmarad az euróövezet "magva" a "francia-német tengely" köré csoportosulva, Hollandia, Belgium, Finnország, Ausztria és Szlovákia részvételével, a nagy déli tagállamok - Spanyolország és Olaszország - azonban kiesnének. A ház szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az euróövezet és valószínűleg az egész világgazdaság a 2008-2009-esnél is súlyosabb, mély recesszióba zuhanna.
Hasonló előrejelzést adott előző nap összeállított értékelésében az Economist Intelligence Unit. A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja januárra szóló, havi világgazdasági előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a múlt heti brüsszeli EU-csúcs eredménye "legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak" nevezhető. A ház közölte: mindezek alapján továbbra is 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
A cég elemzői szerint ha a valutaunió összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az 50 százalékot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre. Az euróövezet összeomlásának elkerüléséhez a ház szerint is arra lenne szükség, hogy az EKB tartós intervencióra rendezkedjen be a szuverén kötvénypiacon.
Az Európai Központi Bank mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta. 
