<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltsége, Ukrajna uniós támogatása, horvátországi euróbevezetés – ezek lesznek a ma kezdődő EU-csúcs fő hivatalos témái. Az Oroszország elleni olajembargó ezúttal nincs a napirendi pontok között, és legközelebb csak októberben kerülhet terítékre – a Magyarországra is vonatkozó mentesség az importtilalom alól tehát egyelőre nincs veszélyben.

Amilyen gyorsan csak lehetséges, az Európai Tanács vissza fog térni a vezetéken szállított kőolajra vonatkozó ideiglenes mentesség témájára

- ez a megállapítás szerepel a legutóbbi, május 30-31-i EU-csúcsot lezáró tanácsi következtetések között.

Mint ismert, a csúcson az uniós tagállamok vezetői megszavazták ugyan az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot és ezen belül az olajembargót, de azt – elsősorban a magyar kormány vétója miatt – egyelőre nem terjesztették ki a vezetékes szállításra.

Elérte, amit akart. Orbán Viktor egy rendkívüli EU-csúcson Brüsszelben 2020 júliusában. Forrás: Európai TanácsElérte, amit akart. Orbán Viktor egy rendkívüli EU-csúcson Brüsszelben 2020 júliusában. Forrás: Európai Tanács

Azaz Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba továbbra is érkezhet az orosz olaj a Barátság-vezetéken keresztül. (Az uniós import azonban még így is 90 százalékkal csökken év végéig a tengeri szállítás betiltása miatt.)

Ugyanakkor a következtetésekbe bekerült megállapítás is jelzi, hogy csak „ideiglenes mentességről” van szó. Ezt Brüsszel mihamarabb szeretné megszüntetni, a távlati cél ugyanis a teljes embargó.

Ennek megfelelően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs után az Európai Parlamentben azt mondta: az embargó „minden, vezetéken szállított olajra ki lesz terjesztve, amilyen gyorsan csak lehetséges”.

Mark Rutte holland miniszterelnök pedig Brüsszelben arról beszélt, hogy a tagállami vezetők már a következő, június végi csúcson előveszik majd megint az ügyet.

Nincs napirenden

Ebből azonban – úgy tűnik – nem lesz semmi:

az olajembargó kérdése ugyanis nem szerepel a ma kezdődő EU-csúcs hivatalos napirendi pontjai között, sőt, arra még utalást sem tesz Michel a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében, derül ki a Tanács honlapján elérhető dokumentumokból.

Ezzel kapcsolatban megkerestük a Tanács sajtóosztályát is, választ egyelőre nem kaptunk. 

Tekintve, hogy a következő EU-csúcs – hacsak nem történik valami rendkívüli esemény – csak október 20-21-én lesz, az olajembargó ügye hosszú hónapokra lekerül a napirendről, legalábbis ami a döntésre jogosult Tanácsot illeti.      

A magyar kormány tehát egyelőre hátradőlhet – a mentességet per pillanat nem veszélyezteti semmi. 

Milliárdok Moszkvának

Az EU azért akar kivetni importtilalmat az oroszországi energiahordozókra, hogy megfossza Oroszországot egyik legfontosabb bevételi forrásától, és megnehezítse az Ukrajna elleni háború finanszírozását.

Moszkvának összesen 93 milliárd euró bevétele származott a fosszilis energiahordozók exportjából az invázió kezdete, február 24-e óta eltelt 100 napban a Centre for Research on Energy and Clean Air számításai szerint.

Moszkva legnagyobb vevője továbbra is az EU, amely az orosz export 61 százalékát „szívta fel” az említett időszakban – ez 57 milliárd eurónak felel meg.

Az orosz bevételek legnagyobb részt kőolaj-eladásból származnak: ebből 46 milliárd euró bevételük volt a háború kezdete óta, majd a földgáz következik (24 milliárd euró) a sorban. A fennmaradó összeg pedig kőolajtermékek, cseppfolyósított gáz és szén eladásából jött be.

Fokozatos szankciók

Az uniós tagállamok a legkisebb tétel, az orosz szén embargójáról már áprilisban döntöttek, az augusztus elejétől lép majd életbe. Az EU ugyan jelentősen kitett az orosz szénnek – az import 45 százaléka onnan érkezett eddig évi 4 milliárd euró értékben –, de pótlása megoldható.

Igaz, jócskán a zsebükbe kell majd nyúlniuk a tagállamoknak: az európai tőzsdei szénár például több mint háromszorosára emelkedett az utóbbi egy évben.

Ezután következett a már említett, részleges olajembargó, amelyről a május végi EU-csúcson határoztak a tagállami vezetők.

A gázembargót a nagyfokú kitettség miatt egyelőre nem tűzte napirendre Brüsszel, sőt valójában abban reménykedik, hogy Moszkva nem fogja hirtelen „levágni” a vezetékről – ez ugyanis komoly energiaellátási problémákhoz vezetne több tagországban, főleg télen.

Az mindenesetre nem jó előjel, hogy a Gazprom a napokban technikai okokra hivatkozva már tekert egyet a gázcsapon.

Kell-e az orosz olaj?

Visszatérve az olajembargóra, bár Magyarország mellett több, az orosz olajtól szintén függő ország (Szlovákia, Bulgária és Csehország) is jelezte a fenntartásait az orosz olaj száműzésével kapcsolatban, a leghangosabban az Orbán-kormány tiltakozott.

Ráadásul, míg az említett három ország 2-3 éves átmeneti idővel is megelégedett volna, a magyar kormány a jelek szerint hosszabb távon is ragaszkodik az orosz kőolajhoz.

Azzal érvel, hogy annak hiányában összeomlana a magyar gazdaság, és az egekbe szöknének az árak, az átállás más olajra pedig hosszú évekbe telne, és nagyon drága lenne.

Szakértők egy része ugyanakkor úgy véli, hogy – bár valóban emelkednének az árak – orosz olaj nélkül is tudna működni a gazdaságunk. (Erről laptársunk, az mfor.hu írt nemrég).

Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a fenti témákról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:

Tagjelölt lehet Ukrajna

Ami pedig a ma kezdődő EU-csúcsot illeti, a főbb napirendi pontok között Ukrajna, Moldova és Grúzia EU-tagjelöltségi kérelme, az Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatás (gazdasági, katonai, politikai és humanitárius jellegű), a gazdasági helyzet és az országspecifikus ajánlások, valamint az euró horvátországi bevezetése szerepel. (Szomszédunk jövő januártól vezetné be az uniós fizetőeszközt.) A csúcsot megelőzi még egy találkozó az uniós és a nyugat-balkáni vezetők között. (Szerbia, Albánia, Montenegro és Észak-Macedónia megkapta a tagjelölt státuszt, de messze vannak még a tagságtól, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig még csak potenciális jelölt.)

Ha a tagállami vezetők egységesen rábólintanak az Európai Bizottság ajánlására, akkor Ukrajna és Moldova feltételekkel (jogállamiság javítása, korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása, a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása), de hivatalosan is EU-tagjelöltté válik.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Németország 1 milliárd euróval támogatja Ukrajnát? - ez történt eddig ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 18:16
Több fontos esemény is az Ukrajna ellen immár 122. napja orosz katonai invázió során. Ezeket gyűjtöttük össze.
Makro / Külgazdaság Meredeken emelkednek az élelmiszerárak Svédországban is
Elek Lenke | 2022. június 25. 17:42
A tavalyi évhez képest 8,8 százalékkal.
Makro / Külgazdaság Terrorellenes készültséget rendeltek el Norvégiában
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 16:54
A legmagasabb szintű terrorizmusellenes készültséget rendelték el szombaton Norvégiában a hajnali oslói lövöldözéses merénylet után.
Makro / Külgazdaság Az ukránok már amerikai fegyverekkel lövik az oroszokat?
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 15:37
Az Egyesült Államok által szállított Himars rakétarendszereket már hadrendbe állították Ukrajnában, és célpontokat találnak el az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai területeken - közölte szombaton az ukrán hadsereg vezérkari főnöke.
Makro / Külgazdaság Putyin új játszmába kezdett óriás szomszédjánál
Káncz Csaba | 2022. június 25. 15:01
A Kreml üzenete világos: amíg együttműködés és partnerség van, addig a területi követelések nem érvényesülnek. Máskülönben minden lehetséges – mint Ukrajna esetében.  Káncz Csaba jegyzete.  
Makro / Külgazdaság A nap képe: Budapesten is találtunk lángost baráti áron
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 14:01
Folytatjuk lángosmustránkat: ezúttal egy budapesti piacon néztünk körbe.
Makro / Külgazdaság Surányi György szerint ma 330-340 forintba kellene kerülnie egy eurónak
Csabai Károly | 2022. június 25. 11:01
Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.
Makro / Külgazdaság Rossz hírt kaptak az amerikaiak
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 10:43
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az amerikai gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését részben amiatt, hogy visszaesik a kereslet a jegybank szerepét betöltő Fed várhatóan agresszív kamatemelése miatt, ugyanakkor azzal számol, hogy az Egyesült Államok "szűken ugyan", de elkerüli a recessziót.
Makro / Külgazdaság Valami készül a Csendes-óceán partjainál
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 10:23
Ausztrália, az Egyesült Királyság, Új-Zéland, az Egyesült Államok és Japán új csoportot hozott létre, hogy erősítsék gazdasági és diplomáciai kapcsolataikat a csendes-óceáni térség országaival.
Makro / Külgazdaság Csaknem kétszázötven ukrán menekült kapott jó hírt a magyar rendőrségtől
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 09:36
Az ukrán-magyar határszakaszon 6990 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6570-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG