6p

Hszi elnök jobban felkészült a puccsok elkerülésére, mint Putyin. De Tajvan esetleges lerohanása óriási politikai és katonai rizikót hordoz, hiszen Kína utoljára 1979-ben vívott háborút – új generációs, modern háborút pedig még soha. Káncz Csaba jegyzete.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap Pekingbe repült, ahol Csin Gang kínai külügyminiszterrel tárgyalt, alig pár órával a Prigozsin-felkelés után. A kínai külügyminisztérium leszögezte, hogy támogatja „Oroszországot a nemzeti stabilitás fenntartásában”, anélkül azonban, hogy személyesen Putyinra utalt volna.

A puccskísérletről szóló híradás szombaton nem jelent meg az államilag irányított kínai médiában, ami a pekingi hatalmon lévők fokozott idegességének jele.

Az állami lapok kínai olvasói csak akkor értesültek az eseményekről, amikor a helyzet már megnyugodott. "Putyin meggyengülése a lázadás eredményeként csupán a Nyugat vágyálma " – harsogta a Global Times nevű pártlap vasárnap esti online kiadása, bizonyítékként hivatkozva számos kínai szakértőre.

Vajon mi járhat Hszi Csin-ping fejében? Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino
Vajon mi járhat Hszi Csin-ping fejében? Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino

A színfalak mögött a moszkvai felfordulás megrémisztette Pekinget és megváltoztathatja azt, ahogyan Kína - a Kreml legfontosabb szövetségese - Putyinra tekint. A Kreml gyengeségének érzékelése a közeljövőben sokkal kevésbé alkalmazkodóvá és határozottabbá teheti Kína Oroszországgal kapcsolatos politikáját.

Terhes múlt

Oroszország és Kína határa 4209 kilométer hosszú és egy esetleges oroszországi polgárháború szinte bizonyosan instabilitáshoz vezetne a határvidéken. A legutóbbi véres harc a szovjet csapatok és a kínai katonák között mindössze ötvennégy éve volt, amikor Peking kis híján nukleáris háborúba keveredett az ellenforradalminak tekintett Moszkvával.

Oroszország és Kína csak az 1990-es évek végén írta alá az utolsó határmegállapodást.A meggyengült és valószínűleg megbuktatott orosz elnökkel Kína egy fontos szövetségesét is elveszítené a Peking által „amerikai hegemóniának” nevezett jelenség ellen.

Kína továbbra is közvetve támogatni fogja Oroszországot

Az oroszországi turbulencia rosszkor jön a kínai kormány számára.

A kínai hadsereggel szoros kapcsolatban álló nyugati katonai szakértők szerint Pekingben nagy a frusztráció amiatt, hogy Oroszország nem jár sikerrel Ukrajnában. A kínai kormányt meglepte az ukrán ellenállás ereje, mindenekelőtt Oroszország gyengesége és az a tény, hogy Putyin nem tudta elfoglalni Kijevet.

Peking nem számított a Nyugat ilyen szoros egységére válaszul az orosz támadásra. Eközben mára Pekingben elkönyvelték, hogy a háború sokáig elhúzódik, a békés megoldás pedig a kínai vezetés szerint még messze van.

Hszi látszólag stabilabb pozícióban van

Több szempont szerint is Hszi Csin-ping elnök jobban felkészült, mint Putyin a puccsok elkerülésére.

Hszi korrupcióellenes tisztogatásai mindig is inkább a hűségesek előléptetéséről szóltak, mintsem a csúszópénzek megszüntetéséről. Ami a katonaságot illeti, több száz tábornokot és más magas rangú tisztet távolítottak el, és helyükre olyanok léptek, akik inkább Hszinek ajánlanak hűséget, nem pedig politikai és frakcióbeli riválisaiknak.

Hszi elnök 2012-es hatalomra kerülése óta egy elképesztő hatalmi koncentrációt hajtott végre, és olyan hivatalos titulusokat gyűjtött be, mint a Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Központi Katonai Bizottság elnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetője és az átfogó államháztartási reformcsoport feje. Hszi hét éve aztán átvette a főparancsnoki pozíciót Kína parancsnoki központjában (Joint Operations Command Center), és ezzel a Kínai Néphadsereg (PLA) műveleti parancsnoka lett háború esetén. Hszi már addig is elnöke volt a Központi Katonai Bizottságnak, amely a hadsereget ellenőrzi.

Politikailag szorosan fogott hadsereg

Ellentétben Oroszországgal, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) minden katonája a Kínai Kommunista Pártnak, nem pedig a kínai nemzetnek esküszik hűséget annak 1947-es megalakulása óta. Hszi egy lépéssel tovább ment, és arra kényszerítette az összes katonát, hogy esküdjön hűséget a főparancsnokának személyesen, aki természetesen maga Hszi.

Sőt, a propagandáért és az ideológiáért felelős politikai komisszárok - Hszi diktátumának megfelelően - a hadsereg minden szintjén elterjedtek. A PLA minden szintjén és minden intézményében vannak pártbizottságok. Valójában gyakorlatilag minden katona és tiszt számára létezik egy politikai dosszié, amely magában foglalja hűségük és parancsnoki tisztükhöz való hozzáállásának értékelését, a „Hszi Csin-ping-gondolat” néven ismert hivatalos ideológiai doktrínához és tágabb értelemben a KKP-hez való viszonyulását.

Ráadásul Hszinek kevésbé kell kiszámíthatatlan zsoldosokra támaszkodnia, ahogy azt Putyin tette a Wagner-csoporttal. Ezen túlmenően a kínai elnök további biztonsági rétegekkel rendelkezik a katonailag kiképzett és felfegyverzett belső biztonsági szervek, például a félkatonai Népi Fegyveres Rendőrség (PAP) formájában.

A PLA-hoz hasonlóan a PAP tagjai is hűséget esküsznek Hszi-nek és a pártnak, amikor megígérik, hogy megvédik és fenntartják az ország egypártrendszerét. 2014 óta a kínai belső biztonságra fordított kiadások egyébként meghaladják a honvédelemre fordított összeget.

Hszi puccsbiztos rendszerének további eleme a katonai, félkatonai és bürokratikus hatalom számos, egymással versengő központjának létrehozása, amelyek a Hszi által irányított, erős bizottságok és munkacsoportok alatt működnek. Az ötlet az, hogy megakadályozzák, hogy egy személy vagy szervezet túl nagy befolyásra tegyen szert Hszi rovására.

Tajvan árnya

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kínai vezetőnek könnyűek az álmai. Hszi gyakorlatilag megígérte, hogy Tajvant még az ő uralma alatt visszatér szárazföldi Kína kebelére. Geostratégiai értelemben ez azzal kezdődik, hogy Tajvant diplomáciával, vagy ennek hiányában kényszerrel és háborúval veszi vissza. Ez azonban óriási rizikót hordoz, hiszen Kína utoljára 1979-ben vívott háborút – új generációs, modern háborút pedig még soha.

Márpedig a történelem azt sugallja, hogy a háborús vereség egzisztenciális veszélyt jelent a diktátorok számára. Ez nem meglepő, mivel egy olyan rendszerben, ahol a hatalom önmaga köré összpontosul, az erőszak alkalmazására vonatkozó döntést általában az az egyén hozza meg, aki dicsőségben fürdik, ha a dolgok jól mennek, és teljes felelősséget visel, ha nem.

Erről Putyin hosszasan tudna mesélni kínai barátjának.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Budapest eltörpül a globális pénzügyi központok mellett
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 17:03
A világ pénzügyi központjairól készített ranglistán 120 várost, vagy országot vizsgáltak, és Budapest annak ellenére is a 107. helyen áll, hogy javított legutóbbi pozícióján. London, Zürich, Frankfurt és Genf is az élbolyban, de az első hely pedig egyetlen ponton múlt.
Makro / Külgazdaság Ennyivel lehet olcsóbban tankolni a határ túloldalán
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 14:16
A benzin néhány forinttal, a dízel viszont jóval olcsóbb a szlovákiai kutaton, mint a magyarországi „védett árak”. Aki Bulgáriában tankol, ennél is kevesebbet fizet az üzemanyagokért. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint az ársapka már nem tartható fenn hosszútávon.
Makro / Külgazdaság Washingtonból jöhet válasz Orbán Viktor uniós vétójára
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 13:39
Egy demokrata és egy republikánus szenátor szankciókat vetne ki magas rangú magyar képviselőkre, mert Orbán Viktor megvétózta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt európai uniós hitelt. Az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották, elfogadása esetén Donald Trump dönthetne a szankciók részleteiről.
Makro / Külgazdaság Ettől félt a világ: nem enyhül a hormuzi nyomás
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 13:08
Abbász Aragcsi szerint Iránnak partmenti államként jogában áll nem átengedni a Hormuzi-szoroson az Egyesült Államok, Izrael, illetve szövetségeseik hajóit.
Makro / Külgazdaság Ideiglenesen leállítják a Török Áramlat gázvezetéket
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 12:47
A magyar gázellátás szempontjából kulcsfontosságú importútvonal, a Török Áramlat gázvezeték karbantartási munkálatai egy időbe esnek több hazai és regionális szüneteléssel, ami jelentősen szűkíti majd a rendelkezésre álló kapacitásokat.
Makro / Külgazdaság Most érkezett: átmeneti korlátozások lesznek a Mol töltőállomásain
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 11:35
A Mol informatikai rendszerátállást hajt végre március 31-ről április 1-re virradó éjszaka, amelynek ideje alatt egyes szolgáltatások átmenetileg korlátozottan lesznek elérhetőek – írja a társaság a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben.
Makro / Külgazdaság A nagy fordulat után sem romlik a helyzet a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 10:45
Mindkét üzemanyagtípus ára változatlan marad szombaton azt követően, hogy egy nappal korábban hosszú hetek után végre ismét olcsóbb lett a benzin és a dízel literje is.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: akárki is nyer április 12-én, további romlással kell szembenéznie
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 09:21
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetem tanár laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor oldalán elemezte, mi lehet a hatása a közel-keleti válságnak a magyar gazdaságra.
Makro / Külgazdaság Egyre kevesebb a magyar – kijött a friss statisztika
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 08:45
Közel kétszer annyian haltak meg februárban, mint ahányan születtek.
Makro / Külgazdaság Újra felütötte a fejét a munkanélküliség Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 08:30
Az állástalanok száma már 231 ezer fő a KSH friss adatai szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG