6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Hszi elnök jobban felkészült a puccsok elkerülésére, mint Putyin. De Tajvan esetleges lerohanása óriási politikai és katonai rizikót hordoz, hiszen Kína utoljára 1979-ben vívott háborút – új generációs, modern háborút pedig még soha. Káncz Csaba jegyzete.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap Pekingbe repült, ahol Csin Gang kínai külügyminiszterrel tárgyalt, alig pár órával a Prigozsin-felkelés után. A kínai külügyminisztérium leszögezte, hogy támogatja „Oroszországot a nemzeti stabilitás fenntartásában”, anélkül azonban, hogy személyesen Putyinra utalt volna.

A puccskísérletről szóló híradás szombaton nem jelent meg az államilag irányított kínai médiában, ami a pekingi hatalmon lévők fokozott idegességének jele.

Az állami lapok kínai olvasói csak akkor értesültek az eseményekről, amikor a helyzet már megnyugodott. "Putyin meggyengülése a lázadás eredményeként csupán a Nyugat vágyálma " – harsogta a Global Times nevű pártlap vasárnap esti online kiadása, bizonyítékként hivatkozva számos kínai szakértőre.

Vajon mi járhat Hszi Csin-ping fejében? Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino
Vajon mi járhat Hszi Csin-ping fejében? Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino

A színfalak mögött a moszkvai felfordulás megrémisztette Pekinget és megváltoztathatja azt, ahogyan Kína - a Kreml legfontosabb szövetségese - Putyinra tekint. A Kreml gyengeségének érzékelése a közeljövőben sokkal kevésbé alkalmazkodóvá és határozottabbá teheti Kína Oroszországgal kapcsolatos politikáját.

Terhes múlt

Oroszország és Kína határa 4209 kilométer hosszú és egy esetleges oroszországi polgárháború szinte bizonyosan instabilitáshoz vezetne a határvidéken. A legutóbbi véres harc a szovjet csapatok és a kínai katonák között mindössze ötvennégy éve volt, amikor Peking kis híján nukleáris háborúba keveredett az ellenforradalminak tekintett Moszkvával.

Oroszország és Kína csak az 1990-es évek végén írta alá az utolsó határmegállapodást.A meggyengült és valószínűleg megbuktatott orosz elnökkel Kína egy fontos szövetségesét is elveszítené a Peking által „amerikai hegemóniának” nevezett jelenség ellen.

Kína továbbra is közvetve támogatni fogja Oroszországot

Az oroszországi turbulencia rosszkor jön a kínai kormány számára.

A kínai hadsereggel szoros kapcsolatban álló nyugati katonai szakértők szerint Pekingben nagy a frusztráció amiatt, hogy Oroszország nem jár sikerrel Ukrajnában. A kínai kormányt meglepte az ukrán ellenállás ereje, mindenekelőtt Oroszország gyengesége és az a tény, hogy Putyin nem tudta elfoglalni Kijevet.

Peking nem számított a Nyugat ilyen szoros egységére válaszul az orosz támadásra. Eközben mára Pekingben elkönyvelték, hogy a háború sokáig elhúzódik, a békés megoldás pedig a kínai vezetés szerint még messze van.

Hszi látszólag stabilabb pozícióban van

Több szempont szerint is Hszi Csin-ping elnök jobban felkészült, mint Putyin a puccsok elkerülésére.

Hszi korrupcióellenes tisztogatásai mindig is inkább a hűségesek előléptetéséről szóltak, mintsem a csúszópénzek megszüntetéséről. Ami a katonaságot illeti, több száz tábornokot és más magas rangú tisztet távolítottak el, és helyükre olyanok léptek, akik inkább Hszinek ajánlanak hűséget, nem pedig politikai és frakcióbeli riválisaiknak.

Hszi elnök 2012-es hatalomra kerülése óta egy elképesztő hatalmi koncentrációt hajtott végre, és olyan hivatalos titulusokat gyűjtött be, mint a Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Központi Katonai Bizottság elnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetője és az átfogó államháztartási reformcsoport feje. Hszi hét éve aztán átvette a főparancsnoki pozíciót Kína parancsnoki központjában (Joint Operations Command Center), és ezzel a Kínai Néphadsereg (PLA) műveleti parancsnoka lett háború esetén. Hszi már addig is elnöke volt a Központi Katonai Bizottságnak, amely a hadsereget ellenőrzi.

Politikailag szorosan fogott hadsereg

Ellentétben Oroszországgal, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) minden katonája a Kínai Kommunista Pártnak, nem pedig a kínai nemzetnek esküszik hűséget annak 1947-es megalakulása óta. Hszi egy lépéssel tovább ment, és arra kényszerítette az összes katonát, hogy esküdjön hűséget a főparancsnokának személyesen, aki természetesen maga Hszi.

Sőt, a propagandáért és az ideológiáért felelős politikai komisszárok - Hszi diktátumának megfelelően - a hadsereg minden szintjén elterjedtek. A PLA minden szintjén és minden intézményében vannak pártbizottságok. Valójában gyakorlatilag minden katona és tiszt számára létezik egy politikai dosszié, amely magában foglalja hűségük és parancsnoki tisztükhöz való hozzáállásának értékelését, a „Hszi Csin-ping-gondolat” néven ismert hivatalos ideológiai doktrínához és tágabb értelemben a KKP-hez való viszonyulását.

Ráadásul Hszinek kevésbé kell kiszámíthatatlan zsoldosokra támaszkodnia, ahogy azt Putyin tette a Wagner-csoporttal. Ezen túlmenően a kínai elnök további biztonsági rétegekkel rendelkezik a katonailag kiképzett és felfegyverzett belső biztonsági szervek, például a félkatonai Népi Fegyveres Rendőrség (PAP) formájában.

A PLA-hoz hasonlóan a PAP tagjai is hűséget esküsznek Hszi-nek és a pártnak, amikor megígérik, hogy megvédik és fenntartják az ország egypártrendszerét. 2014 óta a kínai belső biztonságra fordított kiadások egyébként meghaladják a honvédelemre fordított összeget.

Hszi puccsbiztos rendszerének további eleme a katonai, félkatonai és bürokratikus hatalom számos, egymással versengő központjának létrehozása, amelyek a Hszi által irányított, erős bizottságok és munkacsoportok alatt működnek. Az ötlet az, hogy megakadályozzák, hogy egy személy vagy szervezet túl nagy befolyásra tegyen szert Hszi rovására.

Tajvan árnya

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kínai vezetőnek könnyűek az álmai. Hszi gyakorlatilag megígérte, hogy Tajvant még az ő uralma alatt visszatér szárazföldi Kína kebelére. Geostratégiai értelemben ez azzal kezdődik, hogy Tajvant diplomáciával, vagy ennek hiányában kényszerrel és háborúval veszi vissza. Ez azonban óriási rizikót hordoz, hiszen Kína utoljára 1979-ben vívott háborút – új generációs, modern háborút pedig még soha.

Márpedig a történelem azt sugallja, hogy a háborús vereség egzisztenciális veszélyt jelent a diktátorok számára. Ez nem meglepő, mivel egy olyan rendszerben, ahol a hatalom önmaga köré összpontosul, az erőszak alkalmazására vonatkozó döntést általában az az egyén hozza meg, aki dicsőségben fürdik, ha a dolgok jól mennek, és teljes felelősséget visel, ha nem.

Erről Putyin hosszasan tudna mesélni kínai barátjának.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Széteshet Oroszország, ha elveszti a háborút? Kína visszavenné Mandzsúria egy részét?
Privátbankár.hu | 2024. április 28. 06:58
Az amerikai szakértők azt találgatják, hogy az Ukrajna elleni háborúban lerongyolódó Oroszországot, amely 11 időzónán nyúlik keresztül, egyben lehet-e tartani.
Makro / Külgazdaság Mégis lehet tűzszünet a Közel-Keleten?
Privátbankár.hu | 2024. április 27. 14:12
A Hamász megfontolja az izraeli ajánlatot.
Makro / Külgazdaság Tényleg megoldották Orbán Viktorék az üzemanyagkérdést?
Privátbankár.hu | 2024. április 27. 10:01
Laptársunk, az Mfor Üzemanyagár-figyelő legfrissebb cikke a kormány heti döntését is górcső alá vette.
Makro / Külgazdaság Még a 2,5 százalékot sem fogja elérni az idei bővülés?
Privátbankár.hu | 2024. április 27. 06:42
Az S&P megerősítette hazánk forintban és devizában fennálló államadósságát, és érvényben hagyta annak stabil kilátását is, azaz sem további fel-, sem pedig leminősítésre nem kell számítani. A hitelminősítő az idei választásokat követően „konszolidációs programra” számít a kormánytól, és 2024-re – a kabinet várakozásainál alacsonyabb – mindössze 2,2 százalékos növekedésre számít.
Makro / Külgazdaság MBH: az év második felében várható erőteljes munkaerőpiaci javulás
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 12:55
A munkaerőpiac feszessége továbbra is oldódik, bár annak üteme lassul. Az inaktivitás csökken, és az év második felében a munkanélküliség is visszatérhet a 4 százalékos szint közelébe. A pénteki munkaerőpiaci adatokat értékelte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elképesztőket mondott a magyar gazdaság stabilitásáról
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 11:30
A magyar gazdaság stabilitását a teljes foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az államadósság csökkentése és az erős bankrendszer adja – jelentette ki Varga Mihály az OTP Bank éves közgyűlésén.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen, de még drágábbak lehetnek a lakáshitelek
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 11:00
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.
Makro / Külgazdaság Vegyen részt Ön is a Klasszis Média energiakörképet bemutató konferenciáján!
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 10:29
Hogyan tároljuk a megújuló energiát? A jogi környezet mennyire felhasználóbarát? Haladunk-e a hálózatfejlesztéssel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Makro / Külgazdaság Erre az adatra sem lehet büszke az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 08:53
Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.
Makro / Külgazdaság Rossz hír: egyre súlyosabb a munkanélküliség Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 08:31
4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG