A cári politikai rendőrségtől (Ohrana) kezdve a szovjet mélyállami ügynökségeken át a mai orosz titkosszolgálatokig folyamatos az érdeklődés a szervezett alvilág irányába – egyrészt információs források, másrészt beszervezési célpontok felkutatása céljából.
Putyin útja
Szentpétervár alpolgármestereként Vlagyimir Putyin szorosan együttműködött a hírhedt „Tambov” és „Malisev” szervezett bűnözői csoportokkal. A hivatalán keresztül segített a maffia pénzmosásában és a maffiafőnökök külföldi útjainak megszervezésében.
Amikor Putyin átvette a hatalmat 2000-ben, leszámolt az oligarchák közül az önjárókkal, különösen azokkal, akik más politikusokat is pénzeltek, vagy éppen tévécsatornájuk volt. Napjainkra még a leggazdagabbak is úgy érezhetik, hogy bármikor elvehet tőlük mindent, ha nem segítik a rendszert. Többségüket pedig már eleve a politika tette gazdag üzletemberré, tartoznak Putyinnak és a titkosszolgálatoknak, és ha nem teljesítenek, akkor vagyonuk és szabadságuk is veszélybe kerül.
A Kreml vezetőjének pedig aztán a helyi bűnözői csoportok segítettek a szeparatista mozgalmak megerősítésében olyan térségekben, mint a Transzdnyeszter, Abházia, Dél-Oszétia, a Krím-félsziget és a Donbasz.
A nemzetközi játéktér
A cseh elhárítás (Czech Security Information Service) 2011-es éves jelentésében kiemeli, hogy „zavaró” az a szintű együttműködés, amely az orosz hírszerző tisztek és az orosz szervezett bűnözői csoportok között zajlik a Cseh Köztársaság területén.
Moszkva arra használja a szervezett bűnözést, hogy megtehesse, amit az orosz kormány hivatalosan nem tehet meg. Ezek közé tartozik például egyes közel-keleti és dél-amerikai gerillacsoportok fegyverellátása. Cserébe az orosz állam támogatást és védelmet kínál a bűnözőknek.
Egy személyben testesíti meg a bűnözést, az üzletet és a katonai hírszerzési munkát például az 54 éves Viktor Bout, aki hivatalosan fegyverkereskedő. Szívesen szállít segélyeket, rendszeresen sért meg szankciókat, avagy éppen 700 orosz Igla típusú föld-levegő rakétát szállít le a kolumbiai narkó-felkelőknek.
De nem kell Kolumbiáig mennünk. A hirhedt KGB-s bűnöző, Szemjon Mogiljevics („Szeva bácsi”) egy évtizedet élt háborítatlanul Budapesten, holott a nyugati titkosszolgálatok már a 90-es években szinte mindent tudtak róla. Mi több, 1999-ben komoly magyar-amerikai politikai feszültség keletkezett abból, hogy a hazai elhárítás nem volt hajlandó fellépni ellene, holott éppen a NATO-csatlakozás hajrájában voltunk. 2000-ben pedig Mogiljevics miatt egy külön FBI egység repült Budapestre, de Pintér Sándor akkori – és jelenlegi -belügyminiszter (azt megelőzően országos rendőrfőkapitány) működése alatt a bűnözőnek a haja szála sem görbült.
A hekker bűnözői csoportok
Az orosz biztonsági szervek folyamatosan fejlesztik a saját hekker kapacitásaikat, de a mai napig jelentős mértékben rá vannak utalva kiberbűnözőkre, akiknek alkalmi munkákért szabad kezet ígérnek mindennapi bűnöző tevékenységükhöz. Ilyen csoport például az APT28 (amely „Fancy Bear néven is fut és a katonai hírszerzéssel áll kapcsolatban), illetve az APT29 (más néven „Cosy Bear”), amely a polgári biztonsági szerveknek dolgozik be.
Ez természetesen globális szinten, virtuális alapon is működik. 2018 tavaszán például egy kazah-születésű kanadai hekkert ítéltek el Kaliforniában azért, mivel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSzB) dolgozott.
A Colonial Pipeline elleni júniusi támadást követően Biden elnök azt mondta: a hírszerzésnek megdönthetetlen bizonyítékai vannak, hogy a hekkerek oroszok. „Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Oroszországnak köze lenne a támadáshoz, arra azonban van, hogy a szereplők és a zsarolóprogram Oroszországból származik” – jelentette ki az amerikai elnök, és hozzátette, hogy az orosz hatóságoknak „van némi felelőssége abban, hogy az üggyel foglalkozzanak”.
Az amerikai és a brit elektronikus hírszerzési és kiber ügynökségek július 1-én közös közleményükben figyelmeztették a világot, hogy az orosz katonai hírszerzés folyamatosan próbál betörni kormányszervekhez, katonai beszállítókhoz és média vállalatokhoz. Joe Biden genfi csúcstalálkozóján átadott Putyin elnöknek egy listát 16 olyan amerikai kritikus területtel, amelyeket, ha ezentúl támadás ér orosz területről, akkor kemény válaszcsapás fog érkezni.
Kivégzések elkövetése
Az orosz biztonsági szervek időnként feladatot kapnak egyes személyek, illetve csoportok kivégzésére. Ilyen merényletekre került sor az elmúlt években Isztambulban és Bécsben. A török metropoliszban 3 csecsen terroristát tettek el 2016-ban láb alól. Az egyik merénylő Nadim Ajupov volt, aki egy moszkvai bűnözői kör tagjaként addig csak autótolvajként tevékenykedett.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
