Európa-szerte több országban, így Ausztriában, Dániában, Csehországban, Litvániában, Norvégiában, Spanyolországban, és Olaszországban is lazítanak a járványügyi intézkedéseken.
Az osztrákoknál a héten kinyithatnak a 400 négyzetméternél nem nagyobb üzletek, a barkácsáruházak, autószerelő-műhelyek, autómosók, háztartási eszközöket árusítók, zálogházak és a szabadtéri piacok. Ennél sokkal fontosabb, hogy május elsejétől valamennyi üzlet kinyithat Ausztriában, így a bevásárlóközpontok és a fodrászüzletek is. Az osztrák hatóságok április végén döntenek arról, hogy a szállodák és a vendéglátás mikortól nyithat újra.
Csehországban már az ünnepek előtt megnyíltak főleg a sporttal és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos boltok és szolgáltatások, a hobbimarketek, a vaskereskedések, az építkezési kellékeket árusító üzletek. További üzletek, szolgáltatások megnyitását a cseh kormány a járványhelyzet alakulásától függően a húsvét utáni időszakra tervezi.
Észak-Európában az oktatási intézmények kerültek fókuszba. Dániában április 15-től első lépésben újranyitnák április a bölcsődéket, óvodákat és az általános iskolák alsó öt tagozatát. A dán kormány ezzel tehermentesítené a szülőket, akiknek napközben a munka mellett a gyermekeikről is gondoskodniuk kellett. A kormány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dánoknak be kell rendezkedniük arra, hogy bizonyos korlátozások még hónapokig hatályban maradhatnak, így a skandináv ország május 10-ig meghosszabbította a határai zárva tartását.
Hasonló a helyzet Norvégiában, ahol Erna Solberg miniszterelnök húsvét előtt bejelentette, hogy április 20-tól újranyitnák az óvodákat, majd 27-től az általános iskolák alsó négy tagozatát. Április 20-tól emellett ismét működhetnek a fodrászüzletek, a gyógytornászok és a pszichológusok rendelői is. A határok azonban továbbra is zárva maradnak.
A fenti országok mellett a járvány által erősen sújtott államok is vizsgálják a könnyítési lehetőségeket. Németországban, ahol március közepe óta szinte teljesen leállt az élet a koronavírus-járvány miatt, április 19-ig maradnak érvényben a kijárási és egyéb korlátozások. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán egyeztetnek arról, hogy miként alakítsák a szabályokat április 20-tól.
Spanyolországban hétfőn megkezdték a munkát a nem létfontosságú ágazatokban, például az építő- vagy az autóiparban dolgozók. A spanyol közszolgálati televízióban (TVE) elhangzott becslés szerint országosan mintegy 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába ezekben a napokban. Olaszországban április 14-től megnyitják a könyvesboltokat, a kertészeti- és a csecsemőcikkeket áruló üzleteket, ám Giuseppe Conte olasz miniszterelnök bejelentése szerint egyelőre további lazítások nem lesznek.
A most bejelentett lépések hatásait világszerte érdeklődéssel figyelik, járványügyi szakértők egy része ugyanis attól tart, hogy ezek hozzájárulhatnak a járvány második hullámához. Érthető, hogy a gazdasági nehézségek mindenhol arra ösztönöznék a döntéshozókat, hogy lazítsanak az intézkedéseken és minél előbb álljon vissza az élet a normális kerékvágásba, ám járványügyi szempontból ez komoly aggályokat vet fel. Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem epidemiológusa szerint éppen ezért óriási kihívást jelent a lazítások megfelelő ütemtervének kialakítása.
A CNBC-n megjelent cikkben a szakértő példaként Kínát hozta fel, amely elvileg legyőzte a járványt, ám amint feloldották a korábbi szigorú korlátozásokat, azonnal újra megjelent a koronavírus, és újabb betegeket találtak. Így reális a veszélye, hogy bárhol, ahol túl gyorsan lépnek a hatóságok, a betegség második hullámával kell majd megküzdeni. A szakember szerint még hónapokig szükség van arra, hogy az emberek közötti távolságtartás meglegyen, így van esély a betegség kordában tartására.
Azok számára, akiket az elmúlt hónapok lelkileg alaposan meggyűrtek, vélhetőleg elkeserítően hathat a professzor véleménye, aki úgy véli, még júliusban sem valószínű, hogy minden korlátozást fel lehet oldani.
Egyébként nem csak az epidemiológusok vannak a korlátozások mellett, számos fontos döntéshozó is úgy látja, ezeket fenn kell tartani. Így például a napokban az Európai Bizottság vezetője, Ursula Von der Leyen vélekedett úgy, hogy amíg nem lesz vakcina, addig nem lehet a koronavírus járványt féken tartani. A politikus úgy vélekedett, a korlátozások egy részét továbbra is fenn kell tartani, így például az időseknek 2020 végéig biztosan izolációban kell maradni.
A korlátozások miatt sokan az idei évet gazdaságilag egyébként „leírták”, köztük van az IMF vezetője, vagy az Európai Központi Bank alelnöke is. Utóbbi, Luis de Guindos például annak a véleményének adott hangot, hogy a 2020-as év világszerte jelentős gazdasági visszaesést fog hozni, és előreláthatólag ezt 2021-ben sem tudjuk majd teljes mértékben ledolgozni.
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
