<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Felhasználni Svédországot és Finnországot a NATO-n belüli válság előidézésére egyetlen célt szolgál: a Biden-kormányzat becserkészését.  Az amerikai elnök dilemmája az, hogyan miképpen kezelje azt a NATO-szövetségest, amely 50 ezer politikai foglyot és 12 ezer kurdot tart rács mögött, ráadásul teljes autokráciára váltott.  Káncz Csaba jegyzete.

Törökország szerdán megakadályozta a tárgyalások megkezdését Finnország és Svédország NATO-tagságáról, figyelmeztetve, hogy több időre van szüksége annak mérlegeléséhez. Ez nem igazán volt meglepetés Erdogan elnök múlt pénteki kijelentései nyomán, miszerint kormánya nem tudja támogatni Svédország és Finnország NATO-kérelmét, tekintettel arra, hogy ezek – különösen az előbbiek – a Kurd Munkáspárt „terroristáit rejtegetik”. 

Erdogan mesterkedik. Mi lesz ebből a NATO-n belül?  Fotó: PixabayErdogan mesterkedik. Mi lesz ebből a NATO-n belül? Fotó: Pixabay

Az sem igazán meglepő, hogy Erdogan főtanácsadójának és szóvivőjének, İbrahim Kalınnak kellett közbelépnie, és felvizeznie főnöke kijelentését, mondván, hogy Törökország nem zárta be az ajtót, vagyis előkészítették a terepet egy „nagy alku” számára. Kalın itt egy, már többször bevált sémát követ: valahányszor Erdogan „túl messzire megy”, a tanácsadója tűzoltó készülékkel rohan be.

Dekódolni Erdogan hisztériáját

De mi folyik itt?  Hogyan lehet dekódolni Ankara legújabb lépését? 

Először is fontos látni, hogy sem Svédországnak, sem Finnországnak valójában nincsen érdemi köze az Erdogan által kirobbantott botrányhoz. Ez még akkor is így van, amikor Törökország stockholmi nagykövete szerint a legfontosabb akadály az ország NATO-tagságának török jóváhagyása előtt az, hogy Svédország támogatja a Szíriában harcoló kurd egységeket, így az YPG-t, ennek megszüntetése a legfontosabb feltétel. Ankara 30 ember kiadatását is követeli a két észak-európai országtól, akik szerinte a kurd terrorizmus támogatói.

A valódi ok ezzel ellentétben az, hogy Törökország zaklatott elnöke növekvő politikai nyomást érez otthon a hatalmas rendszerszintű válság miatt, amelyet meredek gazdasági visszaesés tetéz. Erdogan előtt egyre gyűlnek a politikai túlélés kihívásai a választások előtt, amelyeket jövő év júniusáig kell megtartani. Az elmúlt évtizedben folyamatosan ingadozó külpolitikai lépései máris egy sor fordulatra kényszerítették a Közel-Keleten. Pénzre van szüksége, és úgy érzi, hogy rendbe kell tennie kapcsolatait a Fehér Házzal és – különösen – a Kongresszussal.

Erdogan kinyújtotta a béke olajágait az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia irányába, de azok nem válaszoltak olyan szintű anyagi támogatással, amelyet az elnök várt. A 2019-ben Oroszországtól vásárolt S-400-as rakétarendszerek problémája pedig falat épített kormánya és Washington közé.

Erdogan arról ismert, hogy fejreállítja a fennálló viszonyokat mindaddig, amíg lehetőséget nem lát arra, hogy győztesként jöjjön ki a felfordulásból. Gerilla taktikája azonban nem mindig hoz sikert. Az utóbbi időben pedig a szerencséje fogyni látszik: az ukránok hatalmas kivándorlása az EU-ba megakadályozza, hogy politikai aduként használja fel a „szíriai menekültek Európába küldésével” való fenyegetést, és hatalmas nyomást érez törökországi ellenfelei részéről, hogy szíreket küldjenek haza.

Washington becserkészése

Az Egyesült Államok Kongresszusa egységesen ellenzi orosz rakétavásárlását és a demokratikus rendszer leépítését, és Erdogan eddig sikertelenül próbálja megpuhítani őket azzal, hogy Törökországot Putyin és Zelenszkij elnök hasznos közvetítőjeként mutatja be. Reálpolitikai okokból a NATO eddig főként figyelmen kívül hagyta a kettős játszmát folytató szövetségesét.

Felhasználni Svédországot és Finnországot a NATO-n belüli válság előidézésére egyetlen célt szolgál: a Biden-kormányzat becserkészését. Először is, Erdogannak nagy szüksége van megromlott politikai imázsának megerősítésére - és ezért közvetlenebb kapcsolatra Bidennel -, aki hosszú ideig távol tartotta őt. Az előbbi azt akarja, hogy komolyan vegyék, és meghallgassák, és ezért eszkalálja a helyzetet.

Másodszor, Erdogannak meg kell győznie Washingtont, hogy engedje meg számára, hogy nagyszámú korszerűsített F-16-os vadászgépet vásároljon. A török elnök mára rájött, hogy elrontotta az F-35-ös programban való részvételi esélyeit azzal a téves taktikával, hogy orosz Sz-400-asokat vásárolt.

A svéd külügyminiszter okosan mutatott rá egy gyenge pontra Törökország érvelésében országa NATO-tagsága ellen. Hangsúlyozta, hogy Svédország mára abbahagyta kapcsolataikat a szíriai kurd fegyveres csoportokkal, miközben utalt arra, hogy Törökország ugyanezzel vádolja a kurdokkal az Iszlám Állam (ISIS) ellen szövetséges Egyesült Államokat.  

Harmadszor, Erdoğant frusztrálja, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök hétfőn találkozott Bidennel, majd kedden beszédet mondott az Egyesült Államok Kongresszusának közös ülésén. Ezen a ritka összejövetelen Micotákisz mindent megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa és figyelmeztesse az amerikai törvényhozókat azokról a súlyos fenyegetésekről, amelyek Görögország területi integritását fenyegetik a keleti szomszéd és a NATO-szövetséges Törökország részéről.

Erdogan tudja, hogy ahogyan az USA-görög kapcsolatok történelmi szintre javulnak, fennáll a veszélye, hogy Törökország státusza az Egyesült Államokban és a NATO-kontextusban történelmi mélyponton marad. Svédország és Finnország dönthet úgy, hogy a háttérben marad, vállat vonva, mivel az igazi konfrontáció Biden és Erdogan között zajlik. Nem lehetetlen, hogy Biden lépésről-lépésre meggyőzi a Kongresszust, vagy félreállítja azt (ahogyan Trump tette az F-35-ös programmal az Egyesült Arab Emírségekben), hogy Ankara kedvében járjon.

A Fehér Ház dilemmája

Az eredménytől függetlenül egy pont marad, ami kísértheti Bident. Az amerikai elnök ugyanis ígéretet tett a demokrácia globális megerősítésére, és az Ukrajna elleni orosz inváziót a demokrácia és az autokrácia közötti végső próbának tekinti.

A dilemmája az, hogyan miképpen kezelje azt a NATO-szövetségest, amely mintegy 50 000 politikai foglyot és 12 000 kurdot tart rács mögött, és egy teljes autokráciára váltott, miközben ő Putyinnal harcol. Erdogan lépése, hogy blokkolja Svédország és Finnország NATO-tagságát, még jobban felszínre hozza ezt a paradoxont.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Németország 1 milliárd euróval támogatja Ukrajnát? - ez történt eddig ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 18:16
Több fontos esemény is az Ukrajna ellen immár 122. napja orosz katonai invázió során. Ezeket gyűjtöttük össze.
Makro / Külgazdaság Meredeken emelkednek az élelmiszerárak Svédországban is
Elek Lenke | 2022. június 25. 17:42
A tavalyi évhez képest 8,8 százalékkal.
Makro / Külgazdaság Terrorellenes készültséget rendeltek el Norvégiában
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 16:54
A legmagasabb szintű terrorizmusellenes készültséget rendelték el szombaton Norvégiában a hajnali oslói lövöldözéses merénylet után.
Makro / Külgazdaság Az ukránok már amerikai fegyverekkel lövik az oroszokat?
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 15:37
Az Egyesült Államok által szállított Himars rakétarendszereket már hadrendbe állították Ukrajnában, és célpontokat találnak el az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai területeken - közölte szombaton az ukrán hadsereg vezérkari főnöke.
Makro / Külgazdaság Putyin új játszmába kezdett óriás szomszédjánál
Káncz Csaba | 2022. június 25. 15:01
A Kreml üzenete világos: amíg együttműködés és partnerség van, addig a területi követelések nem érvényesülnek. Máskülönben minden lehetséges – mint Ukrajna esetében.  Káncz Csaba jegyzete.  
Makro / Külgazdaság A nap képe: Budapesten is találtunk lángost baráti áron
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 14:01
Folytatjuk lángosmustránkat: ezúttal egy budapesti piacon néztünk körbe.
Makro / Külgazdaság Surányi György szerint ma 330-340 forintba kellene kerülnie egy eurónak
Csabai Károly | 2022. június 25. 11:01
Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.
Makro / Külgazdaság Rossz hírt kaptak az amerikaiak
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 10:43
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az amerikai gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését részben amiatt, hogy visszaesik a kereslet a jegybank szerepét betöltő Fed várhatóan agresszív kamatemelése miatt, ugyanakkor azzal számol, hogy az Egyesült Államok "szűken ugyan", de elkerüli a recessziót.
Makro / Külgazdaság Valami készül a Csendes-óceán partjainál
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 10:23
Ausztrália, az Egyesült Királyság, Új-Zéland, az Egyesült Államok és Japán új csoportot hozott létre, hogy erősítsék gazdasági és diplomáciai kapcsolataikat a csendes-óceáni térség országaival.
Makro / Külgazdaság Csaknem kétszázötven ukrán menekült kapott jó hírt a magyar rendőrségtől
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 09:36
Az ukrán-magyar határszakaszon 6990 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6570-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG