Jó esély van arra, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson megállapodás születik a magyar-lengyel vétó ügyében, jelentette ki tegnap Orbán Viktor Varsóban, miután néhány héten belül harmadszor egyeztetett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, valamint találkozott a nagyobbik lengyel kormánypárt elnökével, Jaroslaw Kaczynskival és a mérsékeltebb, kisebbik kormánypárt vezetőjével, Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettessel is.
Egy pennyt sem veszítünk?
A magyar kormányfő a Polsat lengyel televíziónak úgy fogalmazott:
Ha a következő napok tárgyalásai a kívánatos irányban haladnak, akkor jó esélyünk van a győzelemre.
Egy másik lengyel televíziónak, a TVP-nek arról is beszélt, hogy a német uniós elnökséggel folytatott tárgyalások „elég ígéretesek”, a megállapodás pedig előnyös lehet Magyarország, Lengyelország és az EU számára is. Részleteket a készülő kompromisszumról ugyanakkor nem közölt.
A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy azokat a jogállamisági kérdéseket, amelyeknek nincs semmi közük a pénzügyi kérdésekhez, külön kell választani a költségvetési ügyektől. Szerinte nem szabad pénzügyi szankciókat kiszabni például azért, mert valamelyik tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben.
Hozzátette: Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, és kitartanak egymás mellett a tárgyalások végéig. Szerinte a két ország együtt elég erős a pénzügyi érdekeik megvédéséhez, és
egyetlen pennyt sem fognak veszíteni.
Más források szerint ugyanakkor nagyon is sokat veszíthet a két ország, hogyha ragaszkodik a vétóhoz. Ebben az esetben ugyanis az Európai Bizottság életbe léptetné a B-tervet, azaz kihagyná őket a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alapból. Ezáltal Lengyelország 23,1, Magyarország 6,2 milliárd eurótól esne el egyes számítások szerint.
Sorsdöntő hét
Korábbi hírek szerint a két kormánynak tegnapig kellett jeleznie, hogy hajlandók elállni a vétótól, ellenkező esetben életbe lép a B-terv. Most úgy tűnik, hogy ez a fenyegetés az uniós nyomásgyakorlás része volt, azaz a határidőt rugalmasan kezeli Brüsszel és a német uniós elnökség is.
Egy berlini kormányközeli forrásunk korábban szintén azt valószínűsítette, hogy valamilyen megállapodás lesz:
Sok tárgyalásra számítok. Valamilyen eredményre szükség van. Az uniós költségvetést el kell fogadni.
Ezzel párhuzamosan tegnap Michael Roth, Németország uniós ügyekért felelős államminisztere Brüsszelben azt mondta: felelőtlenség lenne tovább késleltetni a helyreállítási alapból származó források elosztását, a német uniós elnökség pedig egy, az összes tagállam számára elfogadható megállapodás létrejöttén dolgozik. Szerinte ez a hét meghatározó lesz.
Angela Merkel német kancellár ma a német parlamentben úgy fogalmazott: egyelőre nincs megoldás az EU-s források körüli kérdésekre.
Továbbra is keresik a megoldásokat arra, hogyan lehet feloldani a magyar-lengyel blokádot úgy, hogy megtartják a jogállamisági mechanizmust, fűzte hozzá.
A B-terv, azaz Magyarország és Lengyelország kihagyása az alapból továbbra is reális lehetőség.
Szeretnénk Európát összetartani, de ha továbbra is fennmarad a magyar és a lengyel kormány blokádja, akkor támogatni fogjuk a B-tervet, hogy nélkülük haladhassunk előre
- figyelmeztetett tegnap Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője.
Mi áll a háttérben?
A krízis azután robbant ki, hogy Magyarország és Lengyelország megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági kritériumokhoz kötése) miatt.
A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament nyomására - szigorította.
Orbán Viktor szerint az EU nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet. Magyarul: a kormányfő attól tart, hogy a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.
Ezzel szemben Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják – tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.
A vétó ügye és az annak nyomán előállt patthelyzet az e hét csütörtöki-pénteki EU-csúcs egyik fő témája lesz.
A helyreállítási alap szűkítésének veszélyéről itt (Meredek, de nem kizárt lehetőség a nukleáris opció), a vétó hátteréről itt (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a német álláspontról pedig itt írtunk (Megtudtuk a német kormánytól, mit gondol Orbán Viktor vétójáról.)
A nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat az eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
Merz és Macron még március elején állapodtak meg. 
