Három hete számoltunk be ezeken a hasábokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és védelmi miniszterének 3 napos törökországi útjáról. A két ország elnöke két katonai megállapodást is aláírt, amelyek részleteit nem hozták nyilvánosságra. De sajtóértesülések szerint széleskörű technológia transzferben állapodtak meg.
Erdogan és a Krím-félsziget
Erdogan elnök nem is rejtette véka alá, hogy „Törökország kulcsországnak tekinti Ukrajnát a régió stabilitásának, biztonságának, békéjének és jólétének megteremtéséhez”. A török elnök hangsúlyozottan állt ki Kijev mellett a Krím-félsziget ügyében.
Jelentőségteljesen leszögezte: „Törökország nem ismeri el a Krím-félsziget törvénytelen bekebelezését, és ezt soha nem is fogja megtenni”. A félszigeten a mai napig mintegy 250 ezer tatár nemzetiségű ember él, akik nyelvileg és kulturálisan kötődnek a törökökhöz. Ankara gyakran fölemeli a hangját a krími tatárok „megfélemlítése miatt az Oroszország által megszállt Krím-félszigeten”.
Drónt adok rakétáért
Idén februárban Erdogan látogatott az ukrán fővárosba, ahol találkozott ukrán kollégájával, és 36 millió dollár katonai segélyt ígért az országnak. Kijev már Zelenszkij tavalyi megválasztása előtt vásárolt 6 darab Byraktar TB2 típusú török drónt 69 millió dollárért. Valóban, mára a török drónipar Kína, Izrael és az USA mögött a világon a negyedik legjelentősebbé vált.
De a fejlett dróntechnológiája ellenére a török rakétatechnológia visszamaradott – itt viszont Ukrajna tud segíteni, hiszen már a szovjet időkben komoly kutatási és termelési bázisok voltak az ország területén. A múlt havi megállapodás szerint az ukrán Ivchenko-Progress nevű vállalat fogja szállítani a meghajtóművet az új generációs, Gezgin nevű török cirkálórakétához, amely mintegy 1000 kilométeres hatótávolsággal bír majd.
Sajtóértesülések szerint arról is megállapodás született, hogy Ukrajna 50 török drónt vásárol, és tervek születtek egy nagy összeszerelő-üzem létesítéséről Ukrajnában, amely aztán a drónokat kizárólag az ukrán és török szövetségeseknek exportálná.
Moszkva ellen
Egy orosz elemző szerint az ukrán-török közeledés komoly kihívást jelent Moszkva számára. A 2018-as Azov-tengeri incidensnél senki nem állt Ukrajna mögött. De a következő alkalommal már egy közös ukrán-török flottával szembesülhet az orosz haditengerészet.
A Pentagonhoz közel álló RAND Corporation nevű agytröszt szeptemberi jelentése figyelmeztet: „a Fekete-tenger térsége központi területe az Oroszország és a Nyugat közötti versenynek, amely Európa jövőjéért folyik. A jelentés „proaktívabb megközelítésre” szólít föl az USA részéről, hogy Törökországot megnyerjék ezen vetélkedés számára. A NATO és EU tagállamait támogatásuk megduplázására szólítja föl a Fekete-tenger mentén fekvő országok számára, hogy azok „ellen tudjanak állni az orosz információs, kiber, gazdasági, titkos és hibrid fenyegetéseknek”.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 819,4 pontos, 0,61 százalékos csökkenéssel, 133 797,41 ponton zárt hétfőn. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
