Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A múlt hét csütörtöki Kormányinfón elhangzott, hogy a koronavírus-járvány ősszel várható második hullámára tökéletesen fel van készülve a magyar egészségügy. De vajon ők is így érzik? Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára válaszolt kérdésünkre.

Gulyás Gergely miniszter múlt héten kijelentette, hogy az egészségügy tökéletesen felkészült a járvány második hullámára, ezért az ország nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy ne jusson minden rászorulónak lélegeztetőgép.

„Azt gondoljuk, ennél azért jóval összetettebb a helyzet. Egyrészt, ha lesz második hullám, természetesen már nem fog váratlanul érni minket, másrészt igazán élesben nem derült ki, hogyan teljesítenénk egy valódi, nagy járványhelyzetben”

– mondja dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Fotó: MOK
Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Fotó: MOK

Országszerte megtörtént a járványkórházak kijelölése, helyenként kialakítása, az ágyak elkülönítése, az oxigéncsatlakozások előkészítése, az egészségügyi intézmények és laboratóriumok felkészítése, ugyanakkor a rendszer éles tesztje nem történt meg, hiszen - hála istennek - nem volt igazán sok súlyos állapotú beteg, a járvány tömeges megbetegedéssel járó szakasza elmaradt, magyarázza Svéd.

Így nem derült ki, hogy a humán erőforrások mire elegendőek, hogy a sokszor csak párhetes képzést kapott munkaerő mire képes, a frissen beszerzett lélegeztetőgépek mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy hogy régiónként hogyan tudnak szükség esetén együttműködni a kórházak.

„Nem vizsgázott élesben a kórházak közötti jelzőrendszer, nem derült ki, hogy súlyos járvány esetén az információáramlás megfelelő-e, azaz például, ha az én kórházam és intenzív osztályom megtelt, a kellő információk birtokában továbbküldhetek-e betegeket a közeli, még szabad kapacitásokkal rendelkező intézményekbe – vagy helyben kell betegek életéről és haláláról döntenem” – magyarázza a titkár, s hozzáteszi:

„Ily módon, bár sok szempontból felkészültebbek vagyunk, a járvány esetleges nagyobb második hulláma számos meglepetést és kihívást tartogathat.”

Az is fontos, hogy ha szükségessé válik, a korábbi, közel teljes leállítás helyett az egészségügy átalakítását sokkal körültekintőbben, tervezetten, kellő időben meghozott döntésekkel, írott és archivált egyértelmű utasításokkal, az intézmények eltérő működését, szerkezetét és progresszivitását figyelembe véve kell megvalósítani, ellenkező esetben a „láthatatlan áldozatok”, azaz a járvány miatt késve vagy egyáltalán nem ellátásra kerülő betegek száma drasztikusan megnőhet” – hangsúlyozza a MOK titkára.

Mindeközben a Magyar Orvosi Kamara fontos lépésre szánta el magát: június 19-én, pénteken megkezdte az önként vállalt többletmunka és külső ügyeleti vállalások felmondásának ügyvédi letétbe helyezését. Arra kérik az orvosokat, hogy mondjanak nemet a kötelező munkaóráikon felüli, szabadidejük terhére végzett többletmunkára. Céljuk, hogy a mostani, önkizsákmányolásra épülő rendszert egy betegbiztonságot garantáló, fenntartható, átlátható és hálapénzmentes egészségügy váltsa fel. A csatlakozás önkéntes.

Az önként vállalt többletmunka egyébként az egészségügyre jellemző kuriózum: csak nevében önkéntes, valójában egy munkajogi kényszermegoldás annak érdekében, hogy az alulfinanszírozottság és az egyre kritikusabb orvoshiány ellenére is biztosítható legyen az ügyeleti ellátás. Ezt a többletmunkát az orvosok önmagukat kizsigerelve, a pihenés, feltöltődés és a családdal töltött idő kárára végzik. Felmondásáért a magyar jog szerint nem érheti hátrányos megkülönböztetés az egészségügyi dolgozót.

Fáradtak és kimerültek. Fotó: Pixabay
Fáradtak és kimerültek. Fotó: Pixabay

Arra a kérdésünkre, hogy a második hullám bevállalható-e a régóta kért bérrendezés nélkül, a MOK titkára azt mondja, nem lehet összekötni a két küzdelmet. A járvány már eddig is megmutatta, hogy noha a magyar orvostársadalom a saját és szeretteik életének kockáztatásával, erőn felül helyt állt, az egészségügy szerkezeti és financiális megújítása mára halaszthatatlanná vált, a magyar emberek egészségének védelmét nem lehet tovább – a gyorséttermi dolgozókéval megegyező 900 forintos orvosi és a szakmunkásokétól is elmaradó– 1700 forintos szakorvosi nettó órabérre építeni. A mostani és eljövendő járványok elleni védekezéshez hatékonyan működő közfinanszírozott egészségügy, ehhez pedig elegendő számú szakdolgozó és orvos kell – utóbbiak megtartásához, visszacsábításához pedig béremelés.

Ennek ellenére, ha ősszel megérkezik a járvány második, akár az előzőnél nagyobb hulláma, az egészségügyi dolgozók, orvosok zöme, ahogy eddig, úgy ekkor is teszi majd a kötelességét, nem kockáztatva emberéleteket a bérharchoz tartozó bármilyen nyomásgyakorlással

mondja dr. Svéd Tamás.

Az mindenesetre tény, hogy köszönhetően a rengeteg átszervezésnek, a szokatlan feladatoknak, a sokszor átláthatatlan kommunikációnak és stratégiának, a felkészülés és várakozás feszültségének, az orvosok közül sokan elfáradtak és frusztráltak. Ezért a jelenleg tapasztalható morálnak is igen jót tenne, ha a kormány jelezné, hogy a közeljövőben strukturálisan és financiálisan is rendezni szeretné az egészségügy helyzetét.

„Persze tisztában vagyunk azzal, hogy ha ősszel egy masszív hullám jön, az sajnos felülírhatja, vagy eltolhatja a terveinket”

– jelzi a titkár.

Egyébként még május 30-án a MOK levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek az egészségügy rendbetételének érdekében, amire végül Gulyás Gergely miniszter küldött egy udvarias, konkrét ígéretektől mentes választ, melyben felsorolja a régebbi egészségügyi bérfejlesztéseket, s kifejezi a kormány elkötelezettségét az orvosi bérek valamikori rendezésére.

A MOK véleménye ezzel szemben az, hogy bérrendezés nélkül nem csak az orvosok elvándorlása vagy a hálapénz felszámolása, de az egészségügyi közellátás működése, a járvány elleni hatékony védekezés sem garantálható.

A kamara egyébként aktív résztvevője a belügyminiszter által napokban életre hívott Bérrendezési Munkacsoportnak, és üdvözli a kormányzat bérrendezés iránti elkötelezettségét, ám az orvostársadalom csak azt tekinti valós eredménynek, ha megtörténik a bérek rendezése a tiszta, átlátható, hálapénzmentes, biztonságos egészségügy kialakításának első lépéseként.

„Mi már - elődeink példájából okulva - csak a konkrét intézkedéseket, a számlákon megjelenő emelt béreket tekintjük eredménynek. 2019 tavaszán, még az előző kamarai vezetés már aláírt egy bérmegállapodást Kásler Miklós miniszterrel, melyet aztán a következő kormányülésen egy tollvonással áthúztak és semmi nem lett belőle”

emlékeztet a furcsán alakult történetre a titkár.

A MOK honlapján emlékeztet arra is, hogy a költségvetés gyógyító-megelőző eljárások tervezett 9,6 százalékos emelése nem fedezi az egészségügy betegbiztonságot garantáló és a járványveszély miatt megnövekedett költségű működését, s most, a járvány első szakaszának sikeres leküzdése után már nem a tárgyalások folytatása, hanem a bérrendezés vált halaszthatatlanná.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Közelíti a 100 milliót a fertőzöttek száma
MTI | 2021. január 25. 07:34
Erősen közelíti a 100 millót a koronavírusban megfertőzöttek száma. Az Egyesült Államok vezeti a listát, minden negyedik fertőzött amerikai állampolgár.
Makro / Külgazdaság Javult az üzleti bizalmi index a GKI szerint
MTI | 2021. január 25. 06:16
A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett, a járvány kezdete óta a legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. Az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak - közölte a GKI Gazdaságkutató.
Makro / Külgazdaság Mennyit érne a 4,1 százalékos minimálbér-emelés idén? Itt a válasz: szinte semmit
Baka F. Zoltán | 2021. január 25. 05:05
Pont azoknál a termékeknél emelkednek a legjobban az árak, amelyeket az alacsonyabb jövedelműek nagyobb arányban vásárolnak.
Makro / Külgazdaság A német kérdés - 150 éve végzetes mozgások indultak meg Európában
Káncz Csaba | 2021. január 24. 15:02
A német egység létrejöttével megszűnt az 1648-as vesztfáliai béke óta fennálló európai hatalmi egyensúly. Berlin egy dilemmához érkezett: tud-e alkalmazkodni az európai hatalmi rendszerhez, avagy elegendőnek érzi-e adottságait ahhoz, hogy Európát a maga képére formálja. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ezúttal sem változtat kamatán az MNB?
MTI | 2021. január 24. 09:44
Megtudjuk a Monetáris Tanács jövő keddi ülését követően. Emellett az előttünk álló héten a munkaerőpiaci és kereseti statisztika tarthat számot nagyobb érdeklődésre.
Makro / Külgazdaság Több mint félmillióan fertőzödtek meg a koronavírusban egy nap alatt
Privátbankár.hu | 2021. január 24. 08:53
A világon 98 728 154 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 120 414, a gyógyultaké 54 410 178 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Kevesen fértek bele az Orbán-kormány mentőcsónakjába
Vég Márton | 2021. január 23. 19:06
Tragikus állapotban van a hazai turizmus, de az Orbán-kormány mentőcsomagja sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mindössze 3 milliárd forint lett a támogatás 2020 végén, mert sokan inkább elbocsátottak dolgozókat, így pedig nem járt a segítség.
Makro / Külgazdaság A cseheknek is kevesebb oltás jut
MTI | 2021. január 23. 17:00
Az eredetileg tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb, koronavírus elleni vakcinát kap Csehország a következő néhány hétben a Pfizer/BioNTech cégektől - közölte Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szombaton a dél-morvaországi Brünnben, miután megkapta az egyik helyi kórházban a védőoltás második adagját is.
Makro / Külgazdaság Horvátország felfüggeszti a lakosság oltását
MTI | 2021. január 23. 15:14
Horvátország felfüggeszti a lakosság beoltását, mivel nincs elegendő oltóanyag, a meglévő vakcinát azok kaphatják meg, akik már megkapták a védőoltás első adagját - közölte Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) igazgatója.
Makro / Külgazdaság Magyarország ismét vörös besorolást kapott
MTI | 2021. január 23. 14:22
Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, szombatra is csaknem ötezer új beteget jegyeztek fel, csupán 420-szal kevesebbet a megelőző napinál. Magyarországot közben ismét a vörös zónába sorolta Ukrajna.
Friss
hírlevél