Rovatunkban az aktuális külföldi, általában (de nem mindig) külpolitikai események hátterét igyekszünk bemutatni, elgondolkozunk egy-egy érdekes jelenségen vagy éppen sarkos véleményt fogalmazunk meg róla.
Íme az idei év 10 legolvasottabb Nagyító-cikke, ami bizonyos tekintetben az év szubjektív külpolitikai összefoglalója is.
1. Dagad az amerikai kémbotrány, Orbán Viktor neve is felbukkant
Több mint száz titkos dokumentum szivárgott ki az amerikai védelmi minisztériumból az év elején. Az iratok bizalmas információkat közölnek az ukrán hadsereg állapotáról, az egyik dokumentum pedig – negatív kontextusban – Orbán Viktort is megemlíti. De pontosan mit írnak a miniszterelnökről? Ez is kiderül az idei év legolvasottabb cikkéből.
2. Sötét hajók a tengeren: mégsem Oroszország robbantotta fel az Északi Áramlatot?
Az Északi Áramlatot 2022 szeptemberében robbantották fel, a hivatalosan vizsgálódó dán, svéd és német hatóságok azonban máig nem közöltek semmi érdemlegeset a tettesek kilétéről. Ez pedig már önmagában gyanús. Eleinte elemzők Oroszországot sejtették a háborúban, idővel azonban számos tényfeltáró anyag már ukrán elkövetőket valószínűsített. Bárki is volt az, a téma érdekelte az olvasókat, így több alkalommal is foglalkoztunk vele – ez a cikk a dobogó második helyére állhat fel.
3. Ukrajnai háború: szakadás az EU-ban, fordul az amerikai közhangulat
Sokasodnak a kérdőjelek Ukrajna nyugati támogatása kapcsán. Szép szavakból persze nincs hiány, de az újabb támogatási kör mind a tengerentúlon, mind az EU-ban csúszik. A baljós előjelek már nyáron érződtek, ahogy ez harmadik legnépszerűbb cikkünkből kiderül.
4. Kémballonok: sokkal nagyobb bajban van Amerika, mint hinnénk
Év elején rejtélyes ballonok tűntek fel Amerika egén. A dolog nem annyira rejtélyes, mint elsőre gondolnánk, viszont komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára. Ebben a cikkben az amerikai légtérben történt furcsa események magyarázatát keressük.
5. Fű alatt bomlasztja Ukrajna Oroszországot
Robbantások a Krími hídon, támadások oroszországi üzemanyagraktárak és vasútvonalak ellen, dróntámadások Moszkvában, orosz nacionalisták likvidálása – Kijev félig homályban maradva, saját területén próbál komoly károkat okozni Oroszországnak. Ahogy cikkünkből kiderül, sokszor nem is sikertelenül.
6. Gigantikus szövetség készül a nyugati dominancia megtörésére
Nyugati szemmel nézve meglepő, hogy Oroszországnak Ukrajna megtámadása után is maradtak nemzetközileg jelentős szövetségesei gazdasági és/vagy politikai téren. Pedig valójában ez a helyzet: ezt bizonyította az augusztusi BRICS-csúcstalálkozó is. De mit gondolnak ezek az országok a háborúról, és mit jelent mindez a globális rendre nézve? Erre kerestük a választ ebben az írásban.
7. „Húszévesek ezrei gyilkolják egymást” – tömeges gyász kíséri a győzelem napját
„Miközben a mi nyugati világunk egyik szélén egy húszévesnek joga lehet elvonulni egy biztonságos térbe, (…) azalatt a másik szélén ukrán és orosz húszévesek ezrei gyilkolják egymást. Égbekiáltó és abszurd ez az egyenlőtlenség” – mondta Kemény István kortárs költő, író egy interjúban. Ennek apropóján született véleménycikkünk: geopolitikai érdekekből mennek vágóhídra fiatalok tömegei, miközben nekik is joguk lenne az élethez.
8. És akkor Putyin kinyitott egy vodkát – mit keres Hszi Csin-ping Moszkvában?
Egy sztori sokszor többet mond egy elemzésnél. Putyin és Hszi Csin-ping között is működik a kémia – a kezdetek egy közös vodkázásra nyúlnak vissza. Hogy pontosan mi történt kettejük között 2013-ban Balin, egy nemzetközi tanácskozás vége felé, az is kiderül ebből a cikkből.
9. Az egymillió rubeles kérdés: miért nem megy Orbán Viktor Kijevbe?
A magyar kormányfő – számos európai kollégájával ellentétben – máig nem látogatott el Kijevbe. Ez a Kremllel fenntartott kapcsolatai láttán persze annyira nem meglepő, de elég fontos ahhoz, hogy ne menjünk el mellette szó nélkül. Ebben a cikkben egy meg nem történt látogatást és annak hátterét vizsgáltuk meg.
10. A gázai háború – jön a Hamász 2.0?
Az idei év egyik legsúlyosabb külpolitikai fejleménye a közel-keleti háború kitörése volt. A palesztin Hamász brutális, mintegy 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadására Izrael brutális hadjárattal válaszolt, amiben mostanáig több mint 20 ezer ember vesztette életét gázai közlések szerint – mintegy kétharmaduk nő és gyerek. Eközben éhínség is kibontakozott a Gázai övezetben. De mi várható a Hamász megsemmisítése után? Ezt néztük meg az idei év 10. legnépszerűbb cikkében.
+ 1: Új közel-keleti háború: Irán lesz a nevető harmadik?
Végül, de nem utolsósorban nézzük az év legajánlottabb cikkét (a Facebook-ajánlások alapján), amely szintén a közel-keleti háborúhoz kapcsolódik. Az izraeli-palesztin konfliktus egy tágabb regionális-geopolitikai dimenzióba ágyazódik, a tényleges béke megteremtéséhez állandó rendezésre lenne szükség a palesztinok számára. Eljött az ideje annak, hogy Izrael újragondolja azokat a politikai célokat is, amelyeket erővel szeretne elérni? A cikk megírása óta persze sok minden történt, de a dilemmák alighanem ma is érvényesek.
A többi Nagyító-cikket itt olvashatják. Köszönjük egész éves figyelmüket! Tartsanak velünk jövőre is!
Románia volt a szenvedő fél. 
