7p

Az amerikai elnök két hete büntetővámot vetett ki a kínai elektromos autókra, megakadályozva, hogy piacra tudjanak lépni az ázsiai gyártók. A lépés mögött számos elemző elsősorban az elnökválasztás előtti belpolitikai csatározásokat sejti, ennek ellenére az intézkedésnek globális hatása lehet. Miután a magyar kormány nagy tétet tett többek között a kínai termékekre, a magyar gazdaságban is lesz következménye Joe Biden döntésének.

Május 15-én Joe Biden amerikai elnök számos Kínából érkező termék vámtételét emelte meg drasztikusan. Az egyik legnagyobb visszhangot kapott tétel az elektromos járművek vámtarifájának  emelése volt, amely a korábbi 27,5 százalékról 102,5 százalékra ugrik. Ráadásul az intézkedés már az idei évben is érvényes lesz, a Reuters korábbi beszámolója szerint a kihirdetés után 90 nappal már hatályba is lép a vámemelés. Az intézkedés az Egyesült Államokban is vitát váltott ki, a korábban protekcionista politikát követelő Elon Musk például a hétvégén már visszavonatta volna a megemelt vámokat. Ugyanakkor érdekesség, hogy jelenleg a Kínából érkező elektromos autók száma minimális. A döntés így számos elemző szerint két célt szolgált: megelőzni, hogy az ázsiai cégek piacra léphessenek, és az elnöki ciklusa alatt is Kína-ellenes gazdaságpolitikát folytató Donald Trumpot túllicitálják.

Amerikának is több kárt okoz, mint hasznot?

Miután az amerikai autógyártók viszonylag komoly piaci részesedéssel rendelkeznek a kínai piacon, a szakértők szerint egy – elkerülhetetlennek látszó – kínai válaszlépés érinteni fogja az értékesítési számaikat és természetesen a profitjukat is. Ráadásul mindez nemcsak a kirakatban lévő Tesla esetében jelentkezik majd, hanem a General Motors és a Ford számára is problémát jelenthet.

Abban ugyan egyetértés van, hogy az állami támogatással felpumpált kínai autóipar aligha tekinthető a szabadverseny mintapéldájának, az amerikai lépés abból a szempontból is elüt a korábbi intézkedésektől, hogy nem egy biztonságpolitikai szempontból fontos területen szorítják ki a kínai cégeket. Korábban ugyanis az informatikai, távközlési vagy éppen logisztikai területen hozott korlátozó lépések ebbe a mintába illettek.

Joe Biden döntése kapcsán még egy fontos ellenérvet hoznak a szakértők, miszerint hogy ezzel a demokraták által képviselt zöld átállási célok is sérülnek. A nulla kibocsátású járművek terjedése egyébként is lassabb, mint azt egy-két éve prognosztizálták, a kínai elektromos autók kiszorítása pedig nyilvánvalóan tovább lassítja a terjedésüket.

Vannak persze más szempontok, amelyek szerint a Biden-adminisztráció vámemelése logikusnak tűnik. Az utóbbi pár év geopolitikai eseményei egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy globálisan az Egyesült Államok és Kína vetélkedését hozza majd a következő (néhány) évtized.

Az Orbán-kormány ugyan erősen favorizálja az oroszokat, ám ők Ukrajnában bebizonyították, hogy globálisan esélyük sincs domináns szerepre. Sajnos ugyanez igaz az Európai Unióra is, amely ugyan továbbra is az egyik legélhetőbb része a világnak, a versenyképessége kérdéses. A fenti amerikai-kínai ellentét logikája alapján pedig az USA érdeke az, hogy a kínaiak terjeszkedését minden téren megállítsa.

Hiába szeretné Szijjártó Péter, a Magyarországon készülő BYD autók aligha kerülnek majd az amerikai piacra
Hiába szeretné Szijjártó Péter, a Magyarországon készülő BYD autók aligha kerülnek majd az amerikai piacra
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Érdemes figyelembe venni, hogy a kínai ingatlanpiaci lufi kidurranásával az ottani gazdasági növekedés egy jóval alacsonyabb pályára került. Miután a belső fogyasztás olyan szintre való felpörgetése, amely a korábbi robusztus GDP-növekedést biztosítaná, nem megoldható, Peking a feldolgozóipar támogatásában láthatja a kitörési pontot, ennek zászlóshajója pedig világszerte a járműgyártás. Ha ezt a terjeszkedést csírájában meg tudja fojtani Washington, akkor azzal feladhatja a leckét a kommunista ország vezetésének.

Európa nem tudja eldönteni, melyik ujját harapja

Európa talán még nehezebb helyzetben van, nem véletlen, hogy hosszú hónapok óta folyik a színfalak mögött az egyezkedés. Az amerikai gyártók kínai kitettségénél is nagyobb ugyanis a német vállalatok esetén az értékesítés részaránya, Ugyanakkor az elmúlt években létrejött francia-olasz autóipari óriási, a Stellantis (amely a Peugeot és a Citroent tömörítő PSA és a Fiat-Chrysler egyesüléséből jött létre) számára a kínaiak terjeszkedése elsősorban fenyegetés, így sokkal inkább érdekeltek lennének az ő kiszorításukban. Tehát magában az európai autóiparon belül is komoly ellentétek vannak a megoldást illetően.

Ugyanakkor más iparágak analógiája alapján az a német autóipar számára is egyértelmű, hogy a kínai gyártókat komolyan kell venni, ők azonban a rövid távú érdekeik sérelmétől egyelőre jobban tartanak, mint attól, hogy az EU-s piacon komolyabb részesedést veszítenének. Más kérdés, hogy mennyire látnak tisztán, hiszen például a koreai gyártókhoz is így álltak sokáig, akik pedig kihasználták a lehetőséget és mára jól látható szereplői lettek az itteni piacnak. Az Európai Bizottság mindenesetre dolgozik azon, hogy az állami dotációval dömpingáron érkező kínai elektromos autókra vámokat vessenek ki. A szakértők szerint elsősorban annak bevezetése és mértéke a kérdéses és nem az, hogy végül meghúzzák-e. Már csak azért is, mert az amerikai vámemelés bizonyos szempontból kényszerpályára küldte az uniós döntéshozókat.

A magyar gazdaság számára is nehézséget okozhat

Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter egy ideje azt kommunikálja, hogy Magyarország a híd szerepét kívánja betölteni Kelet és Nyugat között. A globális folyamatokat látva viszont ez vagy óriási blöff, vagy a kormány totális szereptévesztésének tűnik.

Jól hangzik ugyan, hogy Magyarország a kínai befektetők egyik kedvencországává vált. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavasszal arról beszélt, hogy Magyarországon a keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-ben 18,8 százalék volt, ez a szám mára eléri a 34 százalékot. Kijelentette, hogy az ázsiai ország legfontosabb befektetési partnere Közép- és Kelet-Európában jelenleg Magyarország. A Hszi Csin-ping elnök látogatását előkészítő pekingi útján pedig Szijjártó Péter citált adatokat, a külügyminiszter szerint hatezer milliárd forintnyi kínai vállalati beruházás zajlik Magyarországon, amelyek nyomán mintegy 25 ezer új munkahely jön létre.

Ebből a helyzetből Trump győzelme sem húzza ki a magyar gazdaságot
Ebből a helyzetből Trump győzelme sem húzza ki a magyar gazdaságot
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A jól hangzó számsorok kapcsán ugyanakkor úgy tűnik, hogy Orbán Viktorék nem akarnak tudomást venni az amerikai-kínai ellentétekről, amelyeknek a fő harcosa Donald Trump. Ha a novemberi választásokon Joe Biden megbukna, Washington és Peking szembenállása akkor sem fog enyhülni, hiába mond vagy remél ilyet a magyar vezetés.

Ráadásul az amerikaiak nagyon határozott állásponton vannak azzal kapcsolatban is, hogy a kínai termékeket "hátsó ajtón" sem fogják beengedni. Tehát nemcsak a Kínában gyártott elektromos autók vagy akkumulátorok kerültek úgymond feketelistára, hanem például az Európai Unióban lévő kínai gyárakból származó termékek is.

Ez már csak azért is kulcskérdés, mert a CATL Debrecenben építené fel a világ egyik legnagyobb Kínán kívüli akkumulátorgyárát, ami értelemszerűen globális piacokat szolgálna ki, ahogy a Szegedre tervezett BYD autógyár termékeit is sok helyre szállítanák. Nagy kérdés, hogy a fentiek alapján mennyire megalapozottak ezek a beruházások, illetve az amerikai (majd az európai) korlátozások mennyiben írják át az eredeti terveket. Miután a kínai beruházók sok szép ígéretet és kevés konkrétumot említettek, bármelyik cégről is legyen szó, így természetesen csak percepcióink lehetnek. Ugyanakkor a globális folyamatok, sőt a napokban az iváncsai akkumulátorgyár által bejelentett drasztikus elbocsátás egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a papíron betervezett gyártói kapacitás már most több, mint amekkorára valójában piaci kereslet lesz. Ráadásul ugyanezt feltételezhetjük az elektromos autók gyártása kapcsán is.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaságpolitika óriási kihívás előtt áll. Hiszen miközben a kormány a nyugati szövetségeseinkkel felrúgta a korábbi jó viszonyt, a keleti despotákkal viszont aligha fogjuk tudni őket pótolni. Ráadásul az európai vagy atlanti szövetségi rendszerből való kilépésével a kormány csak még rosszabb helyzetbe taszítaná az országot, hiszen a kormányzati agymosás és ezzel ellentétes politika dacára a NATO- és az európai uniós tagság még mindig óriási értéket jelent.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Újabb szegmensben tör babérokra a pesti tőzsde üdvöskéje
Privátbankár.hu | 2024. június 19. 15:22
A Telekom helyett a 4iG támogatja Magyarország legsikeresebb, immár 28-szoros bajnok együttesét, amely a következő idényt One Veszprém néven és egy új, világhírű edzővel folytatja.
Makro / Külgazdaság Felemás hír jött Európából: mi történt az építőiparral?
Privátbankár.hu | 2024. június 19. 14:34
A magyar építőipar ugyanakkor nagyot ugrott.
Makro / Külgazdaság Innentől kezdve kivárnak Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 19:27
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az MBH Bank szakértője szerint egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel.
Makro / Külgazdaság MNB: a kormánynak megvan a „beavatkozási mozgástere” a hiánycél eléréséhez
Dobos Zoltán | 2024. június 18. 18:27
A monetáris politika új szakaszának megkezdését jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után. A központi bank egyúttal frissítette az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését is.
Makro / Külgazdaság Szokatlan számok: riadójelzés jött az orosz gázellátásról
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 15:11
Két év óta először, a múlt hónapban az orosz gáz súlya nagyobb volt Európa ellátásában az amerikai szállításoknál, ami rávilágít, mennyire kiszolgáltatottak az itteni országok a nagy szomszédnak.
Makro / Külgazdaság Itt a döntés, amire az ország várt
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 14:02
Óvatosan, de ismét vágott az alapkamaton a jegybank.
Makro / Külgazdaság Szóra bírták Orbán Viktor miniszterét Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 13:04
Bóka János sok érdekes részletet árult el a közelgő magyar uniós elnökségről és a most zajló politikai játszmákról is.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor karjába lökhették Brüsszelben Giorgia Melonit - mégiscsak összejöhet a jobbos szuperpárt
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 10:44
Ursula von der Leyenékra jobbról is, balról is berágtak, ez pedig esélyt adhat Orbán Viktornak is a brüsszeli helyezkedés során.
Makro / Külgazdaság Vitézy Dávid reagált Karácsony Gergely javaslatára
Privátbankár.hu | 2024. június 17. 16:42
Áll az újraszavazás elébe.
Makro / Külgazdaság Új szavazás jöhet Budapesten a főpolgármesterről - a Kúria előtt Karácsony Gergely javaslata!
Privátbankár.hu | 2024. június 17. 16:23
Annak ellenére kérte a regnáló főpolgármester az új választást, hogy az újraszámlálás után is ő nyert Vitézy Dáviddal szemben, még ha 324 helyett csak 41 szavazattal is. Vitézy Dávid felveszi az elé dobott kesztyűt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG