Putyintól elfordulnak a régi szövetségesek

Egyre több volt szovjet köztársaság, köztük Oroszország szövetségesei a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO), határolódnak el a Kremltől. Moszkva látványosan veszít befolyásából a stratégiailag fontos dél-kaukázusi és közép-ázsiai térségekben, miközben az egykor a geopolitikai befolyási övezetében lévő országok szoros politikai, gazdasági és biztonsági kapcsolatokat alakítanak ki a Nyugattal.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Oroszország még hosszú évekig a tényleges regionális vezető szerepét játszotta. A Kreml átgondolatlan ukrajnai agressziója azonban komoly kihatással járt Oroszország helyzetére a posztszovjet térségben. Valóban, Moszkva komoly problémákkal néz szembe a közeli külföldön.

Az örmény távozás

Mivel Örményország tisztában van azzal, hogy nem számíthat orosz védelemre, ha a Dél-Kaukázusban újabb háború tör ki, február 23-án befagyasztotta részvételét az Oroszország által dominált CSTO katonai blokkban. Jereván most már nem Oroszországot, hanem az Egyesült Államokat és az Európai Uniót tekinti fő partnerének. Az Azerbajdzsánnal közös határra már egy uniós missziót telepítettek, mivel Örményország azt reméli, hogy a nyugati jelenlét a térségben visszatartja Bakut attól, hogy inváziót indítson a mintegy hárommilliós, tengerparttal nem rendelkező ország ellen.

Bár Moszkva aggódik Örményország azon törekvése miatt, hogy szoros kapcsolatokat alakít ki a Nyugattal, a Kreml nem tett semmilyen gyakorlati lépést annak érdekében, hogy a volt szovjet köztársaságot a saját pályáján tartsa. Az orosz tisztviselők retorikája, miszerint az EU örményországi missziója fokozatosan "NATO-misszióvá" válik, szinte bizonyosan nem fogja megakadályozni Örményországot abban, hogy geopolitikai irányt változtasson.

Bár Örményország hivatalosan nem csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz, továbbra is elhatárolódik Oroszországtól.

Jereván döntése, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapító Római Statútumát, azt jelzi, hogy a volt szovjet köztársaság de facto szankciókat vezetett be Putyin elnök ellen, mivel az ICC 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki ellene az ukrajnai invázióval kapcsolatos állítólagos bűncselekmények miatt. Ráadásul az örmény bankok nemrégiben leállították az orosz Mir kártyák elfogadását, mivel az amerikai pénzügyminisztérium másodlagos szankciókkal fenyegette meg a külföldi bankokat az orosz kártyás fizetési rendszer kiszolgálása miatt.

A Kreml reakciója meglehetősen erőtlen volt. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az örmény bankok "nem Jereván politikája, hanem az USA példátlan nyomása miatt" szüntették meg a Mir kártyák elfogadását. Az orosz-örmény kapcsolatok súlyos válságát követően Moszkva közölte: "tudja, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szorgalmazza Jerevánnak a CSTO-ból és az EAEU-ból való kilépését, valamint az orosz katonai bázis és a határőrség kivonását Örményországból". Más szóval a Kreml a Nyugatot hibáztatja azért, hogy nem tudja Örményországot saját pályáján tartani.

Miközben az örmény játszma lezárul, az ukrán fronton kellenek a katonák. A Kreml szóvivője szerdán hivatalosan megerősítette, hogy az orosz békefenntartó erők megkezdték kivonulásukat Hegyi-Karabahból. Valóban, hat hónappal ezelőtt az orosz csapatok tétlenül nézték, ahogy az azerbajdzsáni csapatok szeptemberben bevonultak az etnikailag örmény enklávéba.

Közép-Ázsia is elsodródik

Nagyon úgy tűnik, hogy néhány közép-ázsiai országban Oroszországnak hasonló problémái vannak. Már 2023 nyarán kiderült, hogy Üzbegisztán fegyvereket kíván vásárolni az Egyesült Államoktól. "Hadseregünket 2030-ra a legmodernebb fegyverekkel és katonai felszerelésekkel látjuk el" - mondta tavaly májusban Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök, hozzátéve, hogy "szisztematikus intézkedéseket teszünk az üzbég nyelv, nemzeti kultúránk és hagyományaink népszerűsítésére".

Üzbegisztán parlamentje nemrégiben elfogadott egy törvényjavaslatot is, amely megtiltja a szankciókkal sújtott természetes és jogi személyek banki tevékenységét az országban.

Bár a törvény nem nevezi meg Oroszországot, egyes orosz médiumok úgy látják, hogy Taskent de facto csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz.

A szomszédos Kirgizisztán, az Eurázsiai Unió másik tagja, Üzbegisztánhoz és Örményországhoz hasonló lépéseket tesz. Április 4-én Biskek bejelentette, hogy nem fogadja el többé az orosz Mir fizetési kártyákat, mivel attól tart, hogy ez nyugati szankcióknak teheti ki az ország pénzügyi szektorát. A hivatalos magyarázat szerint az orosz Mir bankkártyák kiszolgálását Kirgizisztánban "egy lettországi vállalat kérésére függesztették fel, amely támogatást nyújt a Kirgizisztán nemzeti fizetési rendszerének hardver- és szoftverszolgáltatója, a Bankközi Feldolgozó Központ munkájához".

Kazah lépések

Több kazah bank is leállította a Mir-kártyák kiszolgálását, mivel az oroszországi Tatárföldön található célpontok ellen a közelmúltban elkövetett támadásokat Kazahsztán területéről indították.

Bár Asztana tagadta az ilyen célzásokat, Közép-Ázsia legnagyobb országa más volt szovjet köztársaságok nyomdokaiba lépve igyekszik szorosabb kapcsolatokat kialakítani a Nyugattal és csökkenteni az orosz befolyást.

Nem titok, hogy Kazahsztán annak ellenére, hogy tagja a CSTO-nak és az EAEU-nak is, stratégiai partnerségi szerződést kíván aláírni a NATO-tag Egyesült Királysággal. Kazahsztán három egymást követő évben megtagadta a május 9-i győzelem napi felvonulás megtartását, különböző kifogásokat felhozva, de ezt több megfigyelő is annak jeleként értékeli, hogy Kazahsztán el akar határolódni Moszkvától, ahol május 9. egy nemzeti szimbólumnak számít. Emellett az ország célja, hogy növelje az Azerbajdzsánon keresztül Európába irányuló kőolajszállításokat, ami segítene Asztanának csökkenteni az Oroszországon keresztül futó vezetékektől való függőségét.

Mindez egyértelműen arra utal, hogy Oroszországnak nem csak Kazahsztánt, hanem számos más, egykor a befolyási övezetébe tartozó volt szovjet köztársaságot is nehéz lesz megtartania. És ez bizony Putyin ukrajnai "különleges katonai műveletének" rendkívül kínos eredménye.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)