389 körül az euró, hogyan hat az MNB lépése az OTP-re?
Marad a szigor, örül a forint – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülése után határozott erősödésbe kezdett fizetőeszközünk, az euró tíz, a dollár húsz százalékkal van lejjebb a történelmi csúcsoknál. A részvénypiacok viszont egyre pirosabbak, Budapest még felülteljesítőnek számít.
Egész délelőtt lefelé csorognak az európai tőzsdeindexek, jelenleg a német mutató 0,7, a francia 0,6 százalékkal van az előző napi értéke alatt. Varsóban még nagyobb, 1,7 százalékos zuhanás van, így a budapesti BUX 0,3 százalékos lemorzsolódása felülteljesítésnek számít a kontinensen.
Bár az Egyesült Államokban tegnap csak minimális mínuszban zártak a tőzsdék, valamikor zárás után elromlott a hangulat, talán a gyorsjelentések következtében. Most a határidős amerikai indexek is elég csúnyán néznek ki, 0,6-1,2 százalékos mínuszban állnak.
Tartja magát a Mol
A New York-i tőzsde tegnap műszaki hibával indított, ami miatt számos értékpapír árfolyama téves volt. Vegyes képet mutattak a tegnap közzétett német és francia menedzserindexek (PMI), de inkább javulást jeleztek az előző hónapokhoz képest.
Itthon az OTP 0,4, a Richter 0,7, a Telekom 0,3 százalékkal esik, a Mol viszont 0,2 százalékkal emelkedni tud. A nap nyertese a Duna House 1,9 százalékos drágulással. A vesztesek listáján az Opus és az AutoWallis állnak előkelő helyen, 1,2-1,2 százalékos mínusszal.
390 forint alá esett az euró
Az euró ma 389 forint környékén mozog, napi – és egyben több havi – minimuma pedig 388,20 volt. Ez már tíz százalék körüli esés a történelmi csúcshoz képest (434,30). A dollár pedig mintegy húsz százalékkal van lejjebb a mindenkori rekordjától (ma 356-358, a rekord 450,20 volt). A fő ok, hogy határozott forinterősödés indult az MNB tegnapi kamatdöntő ülése után, de ezen kívül a gázár ma is esik pár százalékkal, a dollár és az olaj jegyzése pedig alig változik.
Mit jelent az MNB-kamatdöntés a forintnak?
A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 13 százalékon tartotta kedden az alapkamatot (és 18 százalék maradt az irányadó egynapos kamat is), valamint a kommentárjában sem utalt arra, hogy változtatásra készülne a közeljövőben. Így eltökéltnek látszik a szigorúság, az infláció visszaszorítása (és talán a forint stabilitása) mellett.
A “kockázatok fokozódása esetén” pedig kész megtenni a “megfelelő lépéseket”.
A bankok számára előírt kötelező tartalékrátát április 1-től öt százalékról tíz százalékra emelik.
Mikor jöhet végre kamatcsökkentés?
Az Equilor Befektetési Zrt. emlékeztet arra, hogy korábban hat fontos feltételt szabott az MNB a monetáris kondíciók óvatos lazításához. A jegybank most az orosz-ukrán háborút, illetve a nagyobb jegybankok szigorítását jelölte meg bizonytalannak, illetve negatívnak, a többi kérdésben pozitív folyamatok indultak meg.
Marad a szigor, örül a forint – foglalta össze Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Azaz a “várakozásoknak megfelelő jegybanki döntést követően a nagy kép nem változik”, maradt az összességében szigorú hangvétel.
Hogyan hat ez az OTP-re?
Tegnap meglepte az MNB a piacokat azzal, hogy a kötelező tartalékrátát ötről tíz százalékra emeli áprilistól. A forint elég erőteljesen reagált, valószínűleg az EURHUF vételi pozíciók zárása miatt láthattunk egy komolyabb forinterősödést – írta az Erste Befektetési Zrt.
Az intézkedés valószínűleg nem jelent nagyobb jövedelemkiesést a bankok számára, mint 18-19 milliárd forintot. Ez az OTP-re vetítve mintegy 3,5-4 milliárd, részvényenként 15 forint körüli érték.
Ez nem számottevő mérték, de nyilván egy újabb pici negatív hír – teszik hozzá.
Csalódást okozott a Microsoft
Nagyjából a várakozásoknak megfelelő eredményeket tudott felmutatni a Microsoft, a következő negyedéves előrejelzésükben pedig a vártnál kicsit gyengébb bevételnövekedést várnak – írta a KBC Equitas. A cég felhőszegmense sem tud a korábbi időben megszokott ütemmel bővülni. A cég ügyfelei is inkább a meglévő munkaállomások optimalizálása felé hajlanak, mintsem hogy bővítsék az előfizetések számát, ezzel is költséghatékonyabbá téve a működésüket.
Ez a Microsoft számára nem túl pozitív hír, a zárást követően egy százalékos mínuszba került a részvény árfolyama – tették hozzá.
Egy nappal korábban hivatalossá vált a korábban megszellőztetett hír, hogy a Microsoft tízmilliárd dollárt fektet a ChatGPT mesterségesintelligencia-rendszer kifejlesztőjébe, az OpenAI-be.
Kilencéves lett az Ethereum
A kriptodevizák tegnap este elgyengültek, ami a részvénypiachoz hasonló időpontban kezdődött, de jóval nagyobb mértékű volt. A bitcoin mára 1,7 százalékkal, 22 700 dollárra, az ether 5,1 százalékkal, 1550 dollárra esett. Megkezdődött a “bitcoin-kincsvadászat”, amely során egy 12 angol szóval titkosított bitcoin-számlát kell feltörni a 12 cég által fokozatosan csepegtetett információk alapján.
Kilenc évvel ezelőtt publikálta az orosz-kanadai Vitalik Buterin még tinédzserként az Ethereum “fehér könyvét” (white paper), a blokklánc azóta káprázatos pályát futott be.
Bonyolódik a bankok és a kriptodevizák kapcsolata
A héten két érdekes hír is érkezett a kriptodevizák és a bankok viszonyáról. A hét elején az Európai Unió egyik bizottsága szavazott a bankokra vonatkozó szigorúbb kriptodeviza- és ESG-szabályokról. A bankoknak külön “büntető tőkét” kell félretenniük a kriptoeszköz-állományuk fedezésére – írta a Reuters és a Coindesk. Annyit, ami bőven elegendő ahhoz, hogy fedezzen egy esetleges teljes értékvesztést is.
A másik hír szerint az USA-ban két, a kriptoedviza-piacra specializálódott bank pénzt vesz fel (a kormány által korábban megtámogatott) szövetségi hitelbankoktól (Federal Home Loan Banks, FHLB). A Silvergate és a Signature a két hagyományos bank, amelyek “felugrottak a kriptoszekérre”, de a piac tavalyi összeomlása után az ügyfelek gyorsan elvitték tőlük a pénzüket.
A Signature a Wall Street Journal szerint a negyedik negyedévben tízmilliárd dollárért eladta regionális lakáshitelbankját, a Silvergate pedig 3,6 milliárd dollár hitelt vett fel.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén. 
