Egész délelőtt lefelé csorognak az európai tőzsdeindexek, jelenleg a német mutató 0,7, a francia 0,6 százalékkal van az előző napi értéke alatt. Varsóban még nagyobb, 1,7 százalékos zuhanás van, így a budapesti BUX 0,3 százalékos lemorzsolódása felülteljesítésnek számít a kontinensen.

Bár az Egyesült Államokban tegnap csak minimális mínuszban zártak a tőzsdék, valamikor zárás után elromlott a hangulat, talán a gyorsjelentések következtében. Most a határidős amerikai indexek is elég csúnyán néznek ki, 0,6-1,2 százalékos mínuszban állnak.

Tartja magát a Mol

A New York-i tőzsde tegnap műszaki hibával indított, ami miatt számos értékpapír árfolyama téves volt. Vegyes képet mutattak a tegnap közzétett német és francia menedzserindexek (PMI), de inkább javulást jeleztek az előző hónapokhoz képest.

Itthon az OTP 0,4, a Richter 0,7, a Telekom 0,3 százalékkal esik, a Mol viszont 0,2 százalékkal emelkedni tud. A nap nyertese a Duna House 1,9 százalékos drágulással. A vesztesek listáján az Opus és az AutoWallis állnak előkelő helyen, 1,2-1,2 százalékos mínusszal.

390 forint alá esett az euró

Az euró ma 389 forint környékén mozog, napi – és egyben több havi – minimuma pedig 388,20 volt. Ez már tíz százalék körüli esés a történelmi csúcshoz képest (434,30). A dollár pedig mintegy húsz százalékkal van lejjebb a mindenkori rekordjától (ma 356-358, a rekord 450,20 volt). A fő ok, hogy határozott forinterősödés indult az MNB tegnapi kamatdöntő ülése után, de ezen kívül a gázár ma is esik pár százalékkal, a dollár és az olaj jegyzése pedig alig változik.

Mit jelent az MNB-kamatdöntés a forintnak?

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 13 százalékon tartotta kedden az alapkamatot (és 18 százalék maradt az irányadó egynapos kamat is), valamint a kommentárjában sem utalt arra, hogy változtatásra készülne a közeljövőben. Így eltökéltnek látszik a szigorúság, az infláció visszaszorítása (és talán a forint stabilitása) mellett.

A “kockázatok fokozódása esetén” pedig kész megtenni a “megfelelő lépéseket”.

A bankok számára előírt kötelező tartalékrátát április 1-től öt százalékról tíz százalékra emelik.

Mikor jöhet végre kamatcsökkentés?

Az Equilor Befektetési Zrt. emlékeztet arra, hogy korábban hat fontos feltételt szabott az MNB a monetáris kondíciók óvatos lazításához. A jegybank most az orosz-ukrán háborút, illetve a nagyobb jegybankok szigorítását jelölte meg bizonytalannak, illetve negatívnak, a többi kérdésben pozitív folyamatok indultak meg.

Marad a szigor, örül a forint – foglalta össze Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Azaz a “várakozásoknak megfelelő jegybanki döntést követően a nagy kép nem változik”, maradt az összességében szigorú hangvétel.

Hogyan hat ez az OTP-re?

Tegnap meglepte az MNB a piacokat azzal, hogy a kötelező tartalékrátát ötről tíz százalékra emeli áprilistól. A forint elég erőteljesen reagált, valószínűleg az EURHUF vételi pozíciók zárása miatt láthattunk egy komolyabb forinterősödést – írta az Erste Befektetési Zrt.

Az intézkedés valószínűleg nem jelent nagyobb jövedelemkiesést a bankok számára, mint 18-19 milliárd forintot. Ez az OTP-re vetítve mintegy 3,5-4 milliárd, részvényenként 15 forint körüli érték.

Ez nem számottevő mérték, de nyilván egy újabb pici negatív hír – teszik hozzá.

Csalódást okozott a Microsoft

Nagyjából a várakozásoknak megfelelő eredményeket tudott felmutatni a Microsoft, a következő negyedéves előrejelzésükben pedig a vártnál kicsit gyengébb bevételnövekedést várnak – írta a KBC Equitas. A cég felhőszegmense sem tud a korábbi időben megszokott ütemmel bővülni. A cég ügyfelei is inkább a meglévő munkaállomások optimalizálása felé hajlanak, mintsem hogy bővítsék az előfizetések számát, ezzel is költséghatékonyabbá téve a működésüket.

Ez a Microsoft számára nem túl pozitív hír, a zárást követően egy százalékos mínuszba került a részvény árfolyama – tették hozzá.

Egy nappal korábban hivatalossá vált a korábban megszellőztetett hír, hogy a Microsoft tízmilliárd dollárt fektet a ChatGPT mesterségesintelligencia-rendszer kifejlesztőjébe, az OpenAI-be.

Kilencéves lett az Ethereum

A kriptodevizák tegnap este elgyengültek, ami a részvénypiachoz hasonló időpontban kezdődött, de jóval nagyobb mértékű volt. A bitcoin mára 1,7 százalékkal, 22 700 dollárra, az ether 5,1 százalékkal, 1550 dollárra esett. Megkezdődött a “bitcoin-kincsvadászat”, amely során egy 12 angol szóval titkosított bitcoin-számlát kell feltörni a 12 cég által fokozatosan csepegtetett információk alapján.

Kilenc évvel ezelőtt publikálta az orosz-kanadai Vitalik Buterin még tinédzserként az Ethereum “fehér könyvét” (white paper), a blokklánc azóta káprázatos pályát futott be.

Bonyolódik a bankok és a kriptodevizák kapcsolata

A héten két érdekes hír is érkezett a kriptodevizák és a bankok viszonyáról. A hét elején az Európai Unió egyik bizottsága szavazott a bankokra vonatkozó szigorúbb kriptodeviza- és ESG-szabályokról. A bankoknak külön “büntető tőkét” kell félretenniük a kriptoeszköz-állományuk fedezésére – írta a Reuters és a Coindesk. Annyit, ami bőven elegendő ahhoz, hogy fedezzen egy esetleges teljes értékvesztést is.

A másik hír szerint az USA-ban két, a kriptoedviza-piacra specializálódott bank pénzt vesz fel (a kormány által korábban megtámogatott) szövetségi hitelbankoktól (Federal Home Loan Banks, FHLB). A Silvergate és a Signature a két hagyományos bank, amelyek “felugrottak a kriptoszekérre”, de a piac tavalyi összeomlása után az ügyfelek gyorsan elvitték tőlük a pénzüket.

A Signature a Wall Street Journal szerint a negyedik negyedévben tízmilliárd dollárért eladta regionális lakáshitelbankját, a Silvergate pedig 3,6 milliárd dollár hitelt vett fel.