Novemberben nagy feltűnést keltett az iparágban a Blast nevű új kriptovaluta-protokoll, egy új rendszer saját blokklánccal, amelybe napokon belül százmillió dolláros nagyságrendű tőkét fektettek be. Ma pedig már mindegy 806 millió dollárnál tartanak.
Ez volt állítólag eddig a leggyorsabb növekedés a kriptovaluta-protokollok történetében, ilyen rövid idő alatt ekkora tőkét még soha senkinek sem sikerült összegyűjtenie. Mi lehet ennek az oka?
Mézesmadzagok sora
A szervezők több mézesmadzagot is elhúztak a befektetők orra előtt.
- Az egyik az, hogy a Blast vezetői a Blur nevű NFT-kereskedelmi platform egykori alapítói, és a Blur eléggé nagy sikertörténet volt. Egy ideig piacvezető volt az NFT-kereskedelem terén, és komoly értékű ingyenérmét (airdrop-ot) osztott ki a felhasználói között.
- Jelentős kockázatitőke-befektetők álltak be a Blast mögé.
- Airdrop a Blast esetében is várható, valamikor késő tavasszal vagy kora nyáron, bár a feltételei még nem világosak. Könnyen lehet, hogy ez is jelentős összeg lesz.
- A következő mézesmadzag, hogy a Blast rendszerben elhelyezett, oda áttranszferált (bridge-elt) ether-érmék és dollárhoz kötött stabilérmék négy százalék körüli hozamot fognak hozni a tulajdonosaiknak az ígéretek szerint.
- Vonzó lehet, hogy “helyezd el és felejtsd el” típusú befektetésről van szó, amellyel nem kell sokat dolgozni, egyszerű.
Kísért a pilótamúlt
Hogyan tud ilyen kamatszerű bevételt biztosítani egy kriptovaluta? Több mint intő jel, hogy annak idején, másfél-két évvel ezelőtt a Terra (LUNA) rendszerben magas, bőven két számjegyű kamatot ígértek az USDT stabilérmére, ami végül csúfos bukással végződött. A rendszer 2022 májusában látványosan összeomlott, az egész kriptovaluta-piacot magával rántva.
Alapvető különbség van azonban a Terra és a Blast között abban, hogy honnét származik a hozam. A Terra esetében a kamat nagy részét egy kockázatitőke-társaság saját zsebéből fizette ki, azzal az indoklással, hogy így nagyon sok felhasználót lehet bevonni. Nagy reklámot akartak csinálni a vállalkozásuknak, ami hosszú távon valamikor majd megtérül a számukra.
Azonban végül pilótajáték-szerű konstrukció alakult ki, ami hosszabb távon nem volt fenntartható. Nem csoda, hogy összeomlott.
Az őrzők jutalma
Az Ethereum-rendszerben azonban van olyan hozam, amely “natív”, a rendszer lényegéből következik, és hosszú távú. A hálózat a proof of stake mechanizmuson keresztül ugyanis folyamatosan új érméket bocsát ki.
A Merge nevű nagy rendszerfrissítés után, 2022 augusztusában az Ethereum-rendszer áttért a proof of work-ről, amit a Bitcoin is használ, a proof of stake-re. Ez sokkal inkább környezetbarát, és a rendszert működtető validátoroknak ethert (étert) kell letétbe helyezniük, hogy validátorok lehessenek.
Ezeket az új érméket az úgynevezett validátorok kapják, akik a tranzakciókat bonyolítják, a rendszert működtetik, az Ethereum integritásán őrködnek. Kapják tehát tulajdonképpen a munkájukért, ám a lekötött éterekkel arányosan. Ez a rendszer jelenleg évi 4-5 százalék körüli hozamot fizet a lekötött érmékre. Ráadásul bárki letétbe helyezheti az érméit a validátoroknál, akik átengedik a hozam nagyobb részét, ezzel közvetve a kisbefektető is validátor-bevételhez juthat.
Átcsomagolt kriptoérmék
A kriptovalutáknál egyébként állandó az innováció, a stake-elt, letétbe helyezett etherekre egész kis iparág települt már. Hamar kitalálták, hogy a validátoroknál letétbe helyezett, és nem egy könnyen – csak várakozási idő után – kivehető ether érméket, az ezekhez fűződő jogot becsomagolják egy okosszerződésbe.
Tulajdonképpen egy másik érmébe csomagolják át, némileg hasonlóan egyes, egymásba ágyazott értékpapírokhoz. (Például aranyra szóló ETF-részvénybe egy nyílt végű vegyes befektetési alapban stb.)
Lekötve is lehet forgatni
Így a lekötött etherek újra forgalomképesekké válnak, eladhatók, vehetők, miközben maga a mögöttes éter végig ott csücsül a validátornál és termeli a “kamatot”. Ilyenek például a Lido nevezetű cég termékei, a wstETH (wrapped, staked ether), valamint a Rocket ether (rETH).
A Blast-nál azt próbálják megoldani, hogy az ő blokkláncukra kerülő ether automatikusan kamatozó etherré váljon, vagyis az azon a blokkláncon forgó ether-érmék folyamatosan hozamot termeljenek.
A nem kamatozó stabilérmék
A másik említett eszköz, amely kamatozik, az amerikai dollárhoz kötött stabilérme. Ez egy teljesen másik történet. A leggyakrabban használt, dollárhoz kötött stabilérmék a kriptovaluta-világban nem kamatoznak a vevőiknek, tulajdonosaiknak. Ilyenek például a piacvezető USDT és az USDC, amelyek jelenleg mintegy 91 milliárd, illetve 22 milliárd dollár értékben vannak forgalomban.
Ezek mögött pedig hatalmas, jól kamatozó amerikai bankbetét- és állampapír-állomány áll, kisebb mennyiségben egyéb értékpapírokkal színesítve. Ezek kamatát azonban a kibocsátó vállalkozások (a Tether, illetve a Circle cégek) teszik zsebre, az USDT és az USDC árfolyamát mindig majdnem pontosan egy dolláron tartva.
Kriptóérmék mögött állampapírok
Léteznek azonban már olyan stabil érmék, amelyeknél az amerikai dollár jelenleg meglehetősen szemrevaló, évi négy-öt százalékos kamatát, kötvényhozamát megosztják a kriptoérmék tulajdonosaival. Egy ilyen vállalkozás a MakerDAO protokoll, amely a DAI nevű ősrégi, úgynevezett algoritmikus stabilérme lekötésén keresztül biztosítja ezt a Blast-nál.
Az algoritmikus stabilérméket nem dolláreszközök letétbe helyezésével kötik a dollárhoz, hanem egy automatikus átváltási-beváltási mechanizmus révén. Ennek során például bitcoint és ethert lehet letétbe helyezni a DAI érmékért cserébe. De ezt a portfóliót nemrég szintén kamatozó, “való világbeli” eszközökkel kezdték el színesíteni. (A kriptóvilág helyett tehát már a hagyományos pénzügyi világból jön a kamat.)
Osztalékszerű kriptójövedelmek
Ez már az úgynevezett való világbeli eszközök, az RWA-k világa, amikor a blokkláncon kívüli, a hagyományos pénzügyi világban vagy fizikai univerzumban létező termékeket tokenizálnak, azaz helyeznek el a blokkláncon.
De van más módja is annak, hogy egy kriptovaluta hozamszerű, osztalékszerű bevételhez juttassa a befektetőket. Például úgy, hogy a mögötte levő protokoll, kriptovalutavállalkozás valamilyen tényleges bevételét vagy nyereségét megosztja az érmetulajdonosokkal. Erről írtunk korábban például itt:
Az a fránya (kriptovaluta)infláció
Méghogy az ether kamatozik? Inkább hígítják, elinflálják – mondhatná a felületes szemlélő. Tény, hogy ha a forgalomban levő érmék mennyisége növekszik, akkor – változatlan kereslet mellett – az értékük csökkenhet. Az is tény, hogy se szeri, se száma az olyan kriptoérméknek, amelyekből nyakló nélkül bocsátanak vagy bocsátottak ki új és új mennyiségeket, és emiatt részben vagy egészen elértéktelenedtek.
Égj, éter, égj!
Csakhogy az Ethereum-rendszerben egy közel kétéves szabálymódosítás nyomán a forgalmi díjak (fees) egy részét a rendszer bevonja, “elégeti”, az ether érmék mennyisége ezzel csökken is.
Ennek, és az utóbbi hónapokban megnőtt forgalomnak az eredményeképpen az ether “deflációssá vált”. Amint az ábrán látható, jelenleg éves szinten mintegy fél százalékkal csökken a forgalomban levő ether-érmék mennyisége. Ez elvileg akár lassú felértékelődést is okozhatna az éternél, bár az idén eddig inkább eléggé lemaradó volt a bitcoinnal szemben.
Blast: no comment
Ezzel nem szándékunk azt állítani, hogy a Blast biztonságos, sőt még azt sem, hogy nem pilótajátékszerű. Csak azt mutattuk be, mire alapoz, hogyan keletkezik a hozam az Ethereum-rendszerben és a stabilérméknél. A Blast számottevő kockázatait (red flags) az egyik népszerű kriptós blog így foglalja össze:
- Még nincs “élő” terméke, a blokklánc (második rétegű, L2) hivatalosan csak jövőre indul.
- A felhasználók 2024 februárjáig nem vehetik ki a pénzüket.
- A projekt pénzeszközeit öt új, többszörös szignóval működő (multisig) pénztárca ellenőrzi.
- Azt állítja, hogy “kockázatmentes hozamot” kínál. (Amit sok kalandor vállalkozás is állít, pedig ebben az üzletágban ez értelmetlen kifejezés.)
- Van egy piramisszerű jutalmazási rendszer, ahol a felhasználók pontokat kapnak, ha pénzt fizetnek be és másokat is meghívnak, hogy csatlakozzanak – hasonlóan, mint sok pilótajátéknál.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
