Az európai tőzsdeindexek szerdán különböző mértékű, bár többnyire inkább kisebb emelkedést mutatnak. A keddi amerikai inflációs adat nem okozott meglepetést, a piacok a szerda este esedékes Fed-kamatdöntésre, illetve az azt követő jegybanki kommentárokra figyelnek elsősorban. Ez meghatározhatja a tőzsdék irányát a következő hetekre.

Az amerikai részvényindexek határidős értékei is szerény pluszban vannak, miután kedden is szép emelkedést produkált a piac. Az európai csúcsdöntések nyomán az USA is egyre közelebb kerül a történelmi rekordokhoz. A VIX volatilitás-index, a “félelemindex” pedig közel négyéves mélypontra csökkent, jelezve, hogy mennyire csillapodtak a piaci félelmek.

15 ezer felett az OTP

A BUX index pluszban kezdett, de mostanára minimális mínuszba süllyedt. Kedden az OTP végre 15 ezer forint felett zárt, amire több mint másfél éve nem volt példa, most pedig 15 100 felett áll, fél százalékos pluszban. A Richter 0,2, a Telekom 0,8 százalékkal emelkedik, a Mol viszont 0,8 százalékkal esik.

Nagy vihart él túl a forint

Súlyos viták dúlnak az uniós támogatások körül, amelyek kemény politikai játszmák kereszttüzébe kerültek. Ehhez képest a forint egész jól viselkedik, talán a nagy EU-s tőkebeáramlás esélye miatt, de erősödik az euróhoz képest.

Az euró/forint 381,60, ami 60 fillérrel van a tegnap esti alatt. A földgáz Európában ma 1,7 százalékkal drágul, de mostanában már sokat erősödött (40 euró feletti értékekről 35 euró környékére). A forintra is nagy hatást gyakorolhat a Fed szerda esti és az Európai Központi Bank csütörtök délutáni kamatdöntése.

Miért zuhant az olaj?

Nagy esést szenvedtek el kedden az olajárak, június óta nem látott szintre értek. A Brent szerdán már 73 dollár alá csökkent, megközelítve a 72 dolláros idei mélypontot – írja a KBC Equitas.

Jól láthatóan a túlkínálattól való félelem mozgatja az olajárakat.

Az orosz kőolajexport július óta nem látott szintekre ugrott, kétségbe vonva az OPEC+ próbálkozásait az olajárak szinten tartására.

Pumpálják a fekete aranyat rendesen

Emellett az amerikai EIA szervezet szerint 2023-ban a globális kínálat 12,93 millió napi hordóra nőhetett, ez a becslés közel 300 ezer hordóval magasabb a korábbi előrejelzésnél.

A kanadai termelés a következő egy év során várhatóan tíz százalékkal fog emelkedni, és elérheti az eddigi legmagasabb, napi 5,3 millió hordó körüli szintet. Brazíliában pedig a termelés az előző év azonos időszakához képest 9,6 százalékkal, napi 2,3 millió hordóra nőtt a harmadik negyedévben – írja az Erste Befektetési Zrt.

Kitárazás bitcoinból

A kriptovaluták eléggé nagyot estek a hét elején, letöröltek egy hét emelkedést. Ma újabb másfél-két százalékkal van lejjebb a bitcoin és az ether (41 200, illetve 2176 dolláron), egy hét alatt pedig 5-6 százalék a süllyedés.

A Glassnode blokkláncelemző cég adatai szerint a rövid távú tulajdonosok csak december 12-én több mint kétmilliárd dollárnyi bitcoint táraztak ki. Ezzel az ilyen típusú befektetők 18 hónapos eladási rekordot állítottak fel. A bitcoin ezen a héten 2023 legnagyobb egynapos esését szenvedte el, ami a mélyponton 8,1 százalékot tett ki – írja a Cointelegraph.

Súlyos ütést mérnének a kriptókra

Az áresések egyik legfőbb magyarázata, hogy néhány amerikai törvényhozó, élükön Elizabeth Warren amerikai szenátorral, törvényjavaslatot terjesztett elő a “kriptók leküzdésére”.

A “Digital Asset Anti-Money Laundering Act of 2023” kiterjesztené a banki titoktartási törvény (BSA) követelményeit a digitális pénztárcák szolgáltatóira, a bányászokra, a validátorokra és más fontos szolgáltatókra. Banki szintű ügyfélismereti (KYC) szabályokat írnának elő a nem letétkezelői szoftvertermékekre és kriptópénztárcákra.

Ekkora leértékelést sem gyakran látunk

Javier Milei új kormánya 50 százalékkal értékelte le az argentin valutát a dollárhoz képest, így 800 pesót kell majd adni egy zöldhasúért 400 helyett. Luis Caputo argentin pénzügyminiszter szerint ez a gazdaság stabilizálását célzó sürgősségi csomag egyik intézkedése.

A miniszter figyelmeztetett, hogy Argentínát a hiperinfláció veszélye fenyegeti.

200 százalékos infláció jöhet

Más megszorító intézkedések mellett csökkentik az energia- és közlekedési támogatásokat. Emellett egy évre felfüggesztik az állami médiareklámokat, és módosították a nepotizmus elleni rendeletet, hogy az elnök a testvérét nevezhesse ki az elnökség főtitkárává.

Argentína súlyos gazdasági válsággal küzd, egyes adatok szerint éves szinten 140 százalékot meghaladó inflációval és a lakosság 40 százalékát meghaladó szegénységi rátával. De az újabb hírek már 200 százalékos pénzromlással és 45 százalékos szegénységgel számolnak.