David Einhorn híres hedge fund-menedzser (Greenlight Capital) és ismert short-spekuláns nemrég nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy ő a Twitteren a Herbalife részvényeinek eladására biztatta a közönséget. „Úgy látszik, van egy utánzóm a twitteren” – mondta, és nem győzte hangoztatni, hogy nem állt szándékában részvényekről „twittelni” – írta a Reuters.
Tényleg vannak profi twittelők
Az azóta kiiktatott csaló twitterező azt a látszatot keltette, mintha Einhorn két másik nagybefektető, Carl Icahn és Bill Ackman a részvényekért folyó párharcában állást foglalt volna. A Twittert sokan használják információforrásként befektetési döntéseikhez. Nem is ez volt az első eset, amikor hasonló rémhírek terjedtek el rajta, januárban például a Sarepta Therapeutics papírjai zuhantak, amikor állítólagos shortolók terjesztettek róla infókat.
Vannak olyan professzionális befektetők is, akik valóban komolyan twittelnek, mint Keith McCullough, a Hedgeye Risk Management vezetője, akinek több mint 22 ezer követője van. A Twitter-tippek nyilvánvalóan nagyon érdeklik a piaci szereplőket, még akkor is, ha csak egy új terjedési módját jelentik az eddig is, mindig is használt ajánlásoknak – mondja McCullough.
Az FBI is monitoroz
A csalók keresnek egy nevet, amely nagyon hasonlít valamely fontos piaci szereplőéhez, azután negatív véleményeket, híreket tesznek közzé, amelyek esést indítanak be. (Ebből short – eladási – üzletekkel profitálni tudnak – a szerk.) Az esés gyakran erős és megmutatja, mennyire gyorsan tud terjedni az információ a közösségi oldalakon, és ez mennyire volatilissé (hektikussá) tudja tenni a piacokat. Ugyanakkor figyelmeztetés is azoknak, akik úgy kereskednek a hírek alapján, hogy nem ellenőrzik előtte teljesen a forrásukat.
Nem lehet leállítani a szennyet
A felhasználók minimalizálhatják kockázataikat, ha csak megbízható, ellenőrzött hírforrásokra támaszkodnak, és a híreket független forrásból is leellenőrzik – írják. A kisbefektetők előszeretettel használják a Stocktwits.com oldalt is, amely kifejezetten a befektetési hírekre szakosodott. Ez is és a Twitter is rendelkezik erős filterekkel (kontrollmechanizmussal), a megtévesztő hírcsatornákat gyorsan lezárják, de a fals információk áradatát sohasem sikerül teljesen megállítani.---- Először lő, utána kérdez ----
Először lő, utána kérdez
A közösségi média elemzésére szakosodott cégek is vannak, amelyek időnként figyelmeztetnek a csalókra. Teljesen automatizálni és így egészen gyors reagálásúvá tenni azonban nem tudják még a tevékenységüket – számoltak be róla a hírügynökségnek. „Az emberi tényezőt nem lehet teljesen kiküszöbölni” – mondta az egyik ilyen vállalkozás.
A másik szerint pedig nem létezik hibamentes rendszer, így a közösségi médiából kiinduló hirtelen részvényár-mozgások meg fognak ismétlődni időről időre a jövőben is. A rövid távon játszó, gyorsan reagáló játékosok a piacon pedig sokszor először lőnek, majd csak utána kérdeznek.
Hasonlít a bóvlirészvény-módszerhez
Mindez nagyon hasonlít azokhoz a módszerekhez, amelyekkel filléres, értéktelen bóvlirészvényeket (penny stock) igyekeznek rásózni a gyanútlan polgárokra. Amint arról a Privátbankár beszámolt, ennek során a hagyományos telefonos, postai leveles, faxos becserkészési módszereket követik a kéretlen elektronikus levelek.
Torzulások a tőkepiacon
Míg az ismeretlen, értéktelen cégek részvényei miatt vélhetően csak a bepalizott kisbefektetők sírnak, a komoly vállalatok részvényeinek manipulálása már komolyabb tőkepiaci és egyéb gazdasági károkat, torzulásokat okoz. Ezek a részvények esetleg befektetési alapok, nyugdíjalapok portfólióinak is fontos elemei, lehet, hogy saját dolgozóik és menedzsereik is sok pénzt fektettek a papírokba. Az is lehet, hogy tőkeemelés előtt állnak, vagy fúzió, felvásárlás árfolyamát befolyásolják a rémhírekkel.
Sorozatunk előző részei:
A pilótajáték ezer formában éled újjá
Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad
Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig
Magyar vállalatok rémálom-kötvényei
A beválthatatlan és elinflált kárpótlási jegy
Keressen naponta 600 eurót és egyéb átverések
A csalók telefonon, mailen, faxon jelentkeznek
Most meg havi 10-20 százalék hozamot ígérnek
Hasonló témájú cikkek:
Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?
Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után
