David Einhorn híres hedge fund-menedzser (Greenlight Capital) és ismert short-spekuláns nemrég nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy ő a Twitteren a Herbalife részvényeinek eladására biztatta a közönséget. „Úgy látszik, van egy utánzóm a twitteren” – mondta, és nem győzte hangoztatni, hogy nem állt szándékában részvényekről „twittelni” – írta a Reuters.

Tényleg vannak profi twittelők

Az azóta kiiktatott csaló twitterező azt a látszatot keltette, mintha Einhorn két másik nagybefektető, Carl Icahn és Bill Ackman a részvényekért folyó párharcában állást foglalt volna. A Twittert sokan használják információforrásként befektetési döntéseikhez. Nem is ez volt az első eset, amikor hasonló rémhírek terjedtek el rajta, januárban például a Sarepta Therapeutics papírjai zuhantak, amikor állítólagos shortolók terjesztettek róla infókat.

Vannak olyan professzionális befektetők is, akik valóban komolyan twittelnek, mint Keith McCullough, a Hedgeye Risk Management vezetője, akinek több mint 22 ezer követője van. A Twitter-tippek nyilvánvalóan nagyon érdeklik a piaci szereplőket, még akkor is, ha csak egy új terjedési módját jelentik az eddig is, mindig is használt ajánlásoknak – mondja McCullough.

Az FBI is monitoroz

A csalók keresnek egy nevet, amely nagyon hasonlít valamely fontos piaci szereplőéhez, azután negatív véleményeket, híreket tesznek közzé, amelyek esést indítanak be. (Ebből short – eladási – üzletekkel profitálni tudnak – a szerk.) Az esés gyakran erős és megmutatja, mennyire gyorsan tud terjedni az információ a közösségi oldalakon, és ez mennyire volatilissé (hektikussá) tudja tenni a piacokat. Ugyanakkor figyelmeztetés is azoknak, akik úgy kereskednek a hírek alapján, hogy nem ellenőrzik előtte teljesen a forrásukat.

A Reuters szerint az FBI már monitorozza a Facebook-ot és a Twittert ilyen szempontból. Az amerikai értékapír-felügyelet, a SEC pedig közleményben hívja fel a befektetők figyelmét arra, hogy a csalók felhasználhatják a közösségi oldalakat, névtelenségbe bújhatnak általuk, hogy törvényesnek tűnjenek és sok felhasználót érhessenek el alacsony költséggel.

Nem lehet leállítani a szennyet

A felhasználók minimalizálhatják kockázataikat, ha csak megbízható, ellenőrzött hírforrásokra támaszkodnak, és a híreket független forrásból is leellenőrzik – írják. A kisbefektetők előszeretettel használják a Stocktwits.com oldalt is, amely kifejezetten a befektetési hírekre szakosodott. Ez is és a Twitter is rendelkezik erős filterekkel (kontrollmechanizmussal), a megtévesztő hírcsatornákat gyorsan lezárják, de a fals információk áradatát sohasem sikerül teljesen megállítani.---- Először lő, utána kérdez ----

Először lő, utána kérdez

A közösségi média elemzésére szakosodott cégek is vannak, amelyek időnként figyelmeztetnek a csalókra. Teljesen automatizálni és így egészen gyors reagálásúvá tenni azonban nem tudják még a tevékenységüket – számoltak be róla a hírügynökségnek. „Az emberi tényezőt nem lehet teljesen kiküszöbölni” – mondta az egyik ilyen vállalkozás.

A másik szerint pedig nem létezik hibamentes rendszer, így a közösségi médiából kiinduló hirtelen részvényár-mozgások meg fognak ismétlődni időről időre a jövőben is. A rövid távon játszó, gyorsan reagáló játékosok a piacon pedig sokszor először lőnek, majd csak utána kérdeznek.

Hasonlít a bóvlirészvény-módszerhez

Mindez nagyon hasonlít azokhoz a módszerekhez, amelyekkel filléres, értéktelen bóvlirészvényeket (penny stock) igyekeznek rásózni a gyanútlan polgárokra. Amint arról a Privátbankár beszámolt, ennek során a hagyományos telefonos, postai leveles, faxos becserkészési módszereket követik a kéretlen elektronikus levelek.

A lényeg mindkét esetben az, hogy téves információkat közvetítsenek egy részvény értékéről, hogy a gyanútlan vagy óvatlan befektető rossz döntést hozzon, rossz helyre tegye a pénzét, a csalók, manipulátorok hasznát növelve. Csak míg az egyik esetben, a bóvlirészvényeknél értéktelen vackokat sóznak rá, addig a másikban, a twitteres álhíreknél komoly vállalatok részvényeit igyekeznek elértékteleníteni a tömegesen kiváltott eladásokkal.

Torzulások a tőkepiacon

Míg az ismeretlen, értéktelen cégek részvényei miatt vélhetően csak a bepalizott kisbefektetők sírnak, a komoly vállalatok részvényeinek manipulálása már komolyabb tőkepiaci és egyéb gazdasági károkat, torzulásokat okoz. Ezek a részvények esetleg befektetési alapok, nyugdíjalapok portfólióinak is fontos elemei, lehet, hogy saját dolgozóik és menedzsereik is sok pénzt fektettek a papírokba. Az is lehet, hogy tőkeemelés előtt állnak, vagy fúzió, felvásárlás árfolyamát befolyásolják a rémhírekkel.

Sorozatunk előző részei:

A pilótajáték ezer formában éled újjá

Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad

Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig

Magyar vállalatok rémálom-kötvényei

A beválthatatlan és elinflált kárpótlási jegy

Keressen naponta 600 eurót és egyéb átverések

A csalók telefonon, mailen, faxon jelentkeznek

Most meg havi 10-20 százalék hozamot ígérnek

Hasonló témájú cikkek:

Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?

Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után