6p

Argentínában egyik válság követi a másikat, az infláció tavaly 94,8 százalékra ugrott. A közös dél-amerikai valutáig pedig még hosszú az út. A foci-vb győzelem eufóriája és a helyi mentalitás ugyanakkor sok mindenre gyógyír lehet. Nagyító alatt Dél-Amerika talán legellentmondásosabb országa.

„Akkora válság volt, hogy azt el sem tudod képzelni” – mondta egy uruguayi ismerősöm néhány éve arról a nagy gazdasági krízisről, amely a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején söpört végig Argentínán.

Cseberből vederbe

Bár a válság Dél-Amerika Svájcát, a kistestvér Uruguayt is elérte a gazdasági összefonódások miatt – az argentin turisták elmaradtak, az évtizedekig önfeledt jólétben élő középréteg kénytelen volt összehúzni magát –, az igazán nagy vihar Argentínában pusztított: a munkanélküliség 25 százalékra ugrott, a GDP több mint negyedével csökkent 1998 és 2002 között, az állam pedig csődbe ment 2001 végén, azaz nem volt képes törleszteni adósságait.

2001 decemberére a helyzet annyira elfajult, hogy éhséglázadások törtek ki Buenos Airesban és számos más városban. Még a magyar médiát is bejárták a képsorok, amelyeken a helyiek végső kétségbeesésükben szupermarketeket fosztanak ki. A krízis csúcsán az argentinok több mint fele élt a szegénységi küszöb alatt, mintegy negyedük pedig az alapvető szükségleteit sem tudta kielégíteni a statisztikák szerint.

Az európai szemmel nézve meglehetősen vad válságok persze nem szokatlan jelenségek Argentínában.

Az ország az elmúlt szűk 70 évben 22 alkalommal szorult IMF-hitelekre – a Nemzetközi Valutaalap ennyi úgynevezett megállapodást említ az argentin tagság kezdete, 1956 óta –, 2018-ban pedig rekordnagyságú, 57 milliárd dollár kölcsönt vett fel a nemzetközi szervezettől.

Argentína tehát aligha volt a stabilitás szigete az elmúlt évtizedekben – ennek persze történelmi, társadalmi és kulturális okai is vannak, de erről majd máskor – , és nem meglepő módon most sem az.

Még ha rosszul is élnek, tudnak örülni. Ünneplők Buenos Airesben a foci-vb győzelem után, 2022. december 20-án. Fotó:  EPA/Enrique Garcia Medina
Még ha rosszul is élnek, tudnak örülni. Ünneplők Buenos Airesben a foci-vb győzelem után, 2022. december 20-án. Fotó: EPA/Enrique Garcia Medina

Az infláció a 2021-es 50,9 százalékról 94,8 százalékra (!) ugrott tavaly, ami a Tradingeconomics szerint az ötödik legmagasabb érték a világon. Ennél rosszabb mutatója csak olyan országoknak van, mint Zimbabwe vagy Venezuela. (Az EU-n belül pedig Magyarország a csúcstartó 24,5 százalékkal, erről itt írtunk részletesen.)

A pénzromlás üteme ennél magasabb csak a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején volt, amikor az országot 2-3000 (!) százalékos hiperinfláció sújtotta. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt 12 évben az éves infláció mindig kétszámjegyű volt.

Mint egy ékszerboltban

A Buenos Aires Times szerint már az is kisebbfajta győzelem Alberto Fernández argentin elnök számára, hogy sikerült két számjegyen belül tartani a mutatót. Ez persze a kiskeresetűeket aligha vigasztalja.    

„Állsz a polcok előtt, nézed az árakat és úgy érzed, mintha ékszerek közül válogatnál” – mondta egy nyugdíjas az argentin lapnak.

Az árak tavaly hónapról hónapra, olykor hétről hétre vágtattak felfelé: a tej 320, a sütőolaj 456, a cukor pedig 490 százalékkal lett drágább egy év alatt. A legnagyobb drágulást összességében a ruházati cikkek, például a cipők esetében mérték (több mint 120 százalékot), míg a szállodák és éttermek 109 százalékkal drágultak.

Nem csoda, hogy a balközép kormány népszerűsége zuhant, a szegénységi küszöb alatt élők aránya 40 százalék közelébe emelkedett, valamint ősszel ezrek tüntettek az utcákon a kormány és az IMF ellen.

„Az élelmiszerek ára brutálisan emelkedik.” „Két-három hónapja az emberek még minden nap tudtak enni. Most nem tudnak, mert az alapélelmiszerek ára drámai mértékben emelkedett, a fizetések pedig elveszítik az értéküket” – mondták tüntetők tavaly novemberben a Reutersnak. 

Az argentin kormány ugyanebben a hónapban bejelentette, hogy mintegy 1500 fogyasztási cikk árát befagyasztja vagy szabályozza négy hónapra – többek között számos élelmiszerét –, hogy enyhítse a szociális válságot és persze helyrepofozza népszerűségét az idén októberben esedékes parlamenti választások előtt.

Helyi szakértők szerint a rekordmértékű infláció az állandó állami túlköltekezésre, az argentin peso folyamatos leértékelésére és olyan külső tényezőkre vezethető vissza, mint az ukrajnai háború, ami tovább drágította az energiát és a gabonát.

Sur és eufória

Ami a kilátásokat illeti, a kormány idén már „csak” 60 százalékos inflációval számol. Az IMF és a szakértők nem ennyire optimisták: 73, illetve 98,4 százalékos pénzromlási ütemet valószínűsítenek. Némileg jó hír, hogy tavaly év közepe óta a drágulás üteme csökken.

Eközben a GDP 2 százalékkal növekedhet a tavalyi 5 és a tavalyelőtti 10,3 százalék után. Az elmúlt 15 évben egyébként nem volt példa arra, hogy az argentin gazdaság egymást követő három évben növekedjen.

A cseberből vederbe eső dél-amerikai országnak reménysugarat jelenthetne az a hét elején felröppent hír, miszerint a brazil és az argentin kormány közös valuta bevezetését tervezi. A Financial Times szerint az új pénznek már neve is van: „sur”, azaz „dél”.

A két ország, amelyet most egyaránt baloldali kormány vezet, így próbálná csökkenteni függőségét a dollártól és tovább erősíteni a regionális kereskedelmet.

Ha létrejön, ez lesz a világ második legnagyobb valutaövezete.

Ez azonban hosszú évekbe telhet, már ha valaha megvalósul az ötlet – Brazília alighanem kétszer is meggondolja, hogy akar-e közös valutát egy ennyire kiszámíthatatlan szomszéddal.

Persze azért ne temessük Argentínát.

A foci-vb-n aratott győzelem a legjobbkor jött az argentin népléleknek, a diadalt – infláció ide vagy oda – európai ésszel nehezen felfogható, katartikus népünnepély követte.

És ezt akkor is el kell ismerni, ha ez a csapat azért nem nőtt annyira a szívemhez.

Az argentinok attitűdje pedig általában is merőben más, mint az európaiaké. Hozzáedződtek a válságokhoz, lazábban veszik az életet, és még azt sem izgulják túl, ha útközben elfogy a benzin.


A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG