<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Argentínában egyik válság követi a másikat, az infláció tavaly 94,8 százalékra ugrott. A közös dél-amerikai valutáig pedig még hosszú az út. A foci-vb győzelem eufóriája és a helyi mentalitás ugyanakkor sok mindenre gyógyír lehet. Nagyító alatt Dél-Amerika talán legellentmondásosabb országa.

„Akkora válság volt, hogy azt el sem tudod képzelni” – mondta egy uruguayi ismerősöm néhány éve arról a nagy gazdasági krízisről, amely a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején söpört végig Argentínán.

Cseberből vederbe

Bár a válság Dél-Amerika Svájcát, a kistestvér Uruguayt is elérte a gazdasági összefonódások miatt – az argentin turisták elmaradtak, az évtizedekig önfeledt jólétben élő középréteg kénytelen volt összehúzni magát –, az igazán nagy vihar Argentínában pusztított: a munkanélküliség 25 százalékra ugrott, a GDP több mint negyedével csökkent 1998 és 2002 között, az állam pedig csődbe ment 2001 végén, azaz nem volt képes törleszteni adósságait.

2001 decemberére a helyzet annyira elfajult, hogy éhséglázadások törtek ki Buenos Airesban és számos más városban. Még a magyar médiát is bejárták a képsorok, amelyeken a helyiek végső kétségbeesésükben szupermarketeket fosztanak ki. A krízis csúcsán az argentinok több mint fele élt a szegénységi küszöb alatt, mintegy negyedük pedig az alapvető szükségleteit sem tudta kielégíteni a statisztikák szerint.

Az európai szemmel nézve meglehetősen vad válságok persze nem szokatlan jelenségek Argentínában.

Az ország az elmúlt szűk 70 évben 22 alkalommal szorult IMF-hitelekre – a Nemzetközi Valutaalap ennyi úgynevezett megállapodást említ az argentin tagság kezdete, 1956 óta –, 2018-ban pedig rekordnagyságú, 57 milliárd dollár kölcsönt vett fel a nemzetközi szervezettől.

Argentína tehát aligha volt a stabilitás szigete az elmúlt évtizedekben – ennek persze történelmi, társadalmi és kulturális okai is vannak, de erről majd máskor – , és nem meglepő módon most sem az.

Még ha rosszul is élnek, tudnak örülni. Ünneplők Buenos Airesben a foci-vb győzelem után, 2022. december 20-án. Fotó:  EPA/Enrique Garcia Medina
Még ha rosszul is élnek, tudnak örülni. Ünneplők Buenos Airesben a foci-vb győzelem után, 2022. december 20-án. Fotó: EPA/Enrique Garcia Medina

Az infláció a 2021-es 50,9 százalékról 94,8 százalékra (!) ugrott tavaly, ami a Tradingeconomics szerint az ötödik legmagasabb érték a világon. Ennél rosszabb mutatója csak olyan országoknak van, mint Zimbabwe vagy Venezuela. (Az EU-n belül pedig Magyarország a csúcstartó 24,5 százalékkal, erről itt írtunk részletesen.)

A pénzromlás üteme ennél magasabb csak a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején volt, amikor az országot 2-3000 (!) százalékos hiperinfláció sújtotta. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt 12 évben az éves infláció mindig kétszámjegyű volt.

Mint egy ékszerboltban

A Buenos Aires Times szerint már az is kisebbfajta győzelem Alberto Fernández argentin elnök számára, hogy sikerült két számjegyen belül tartani a mutatót. Ez persze a kiskeresetűeket aligha vigasztalja.    

„Állsz a polcok előtt, nézed az árakat és úgy érzed, mintha ékszerek közül válogatnál” – mondta egy nyugdíjas az argentin lapnak.

Az árak tavaly hónapról hónapra, olykor hétről hétre vágtattak felfelé: a tej 320, a sütőolaj 456, a cukor pedig 490 százalékkal lett drágább egy év alatt. A legnagyobb drágulást összességében a ruházati cikkek, például a cipők esetében mérték (több mint 120 százalékot), míg a szállodák és éttermek 109 százalékkal drágultak.

Nem csoda, hogy a balközép kormány népszerűsége zuhant, a szegénységi küszöb alatt élők aránya 40 százalék közelébe emelkedett, valamint ősszel ezrek tüntettek az utcákon a kormány és az IMF ellen.

„Az élelmiszerek ára brutálisan emelkedik.” „Két-három hónapja az emberek még minden nap tudtak enni. Most nem tudnak, mert az alapélelmiszerek ára drámai mértékben emelkedett, a fizetések pedig elveszítik az értéküket” – mondták tüntetők tavaly novemberben a Reutersnak. 

Az argentin kormány ugyanebben a hónapban bejelentette, hogy mintegy 1500 fogyasztási cikk árát befagyasztja vagy szabályozza négy hónapra – többek között számos élelmiszerét –, hogy enyhítse a szociális válságot és persze helyrepofozza népszerűségét az idén októberben esedékes parlamenti választások előtt.

Helyi szakértők szerint a rekordmértékű infláció az állandó állami túlköltekezésre, az argentin peso folyamatos leértékelésére és olyan külső tényezőkre vezethető vissza, mint az ukrajnai háború, ami tovább drágította az energiát és a gabonát.

Sur és eufória

Ami a kilátásokat illeti, a kormány idén már „csak” 60 százalékos inflációval számol. Az IMF és a szakértők nem ennyire optimisták: 73, illetve 98,4 százalékos pénzromlási ütemet valószínűsítenek. Némileg jó hír, hogy tavaly év közepe óta a drágulás üteme csökken.

Eközben a GDP 2 százalékkal növekedhet a tavalyi 5 és a tavalyelőtti 10,3 százalék után. Az elmúlt 15 évben egyébként nem volt példa arra, hogy az argentin gazdaság egymást követő három évben növekedjen.

A cseberből vederbe eső dél-amerikai országnak reménysugarat jelenthetne az a hét elején felröppent hír, miszerint a brazil és az argentin kormány közös valuta bevezetését tervezi. A Financial Times szerint az új pénznek már neve is van: „sur”, azaz „dél”.

A két ország, amelyet most egyaránt baloldali kormány vezet, így próbálná csökkenteni függőségét a dollártól és tovább erősíteni a regionális kereskedelmet.

Ha létrejön, ez lesz a világ második legnagyobb valutaövezete.

Ez azonban hosszú évekbe telhet, már ha valaha megvalósul az ötlet – Brazília alighanem kétszer is meggondolja, hogy akar-e közös valutát egy ennyire kiszámíthatatlan szomszéddal.

Persze azért ne temessük Argentínát.

A foci-vb-n aratott győzelem a legjobbkor jött az argentin népléleknek, a diadalt – infláció ide vagy oda – európai ésszel nehezen felfogható, katartikus népünnepély követte.

És ezt akkor is el kell ismerni, ha ez a csapat azért nem nőtt annyira a szívemhez.

Az argentinok attitűdje pedig általában is merőben más, mint az európaiaké. Hozzáedződtek a válságokhoz, lazábban veszik az életet, és még azt sem izgulják túl, ha útközben elfogy a benzin.


A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

Szubjektív Élet gyomorgörcs nélkül – miért szeretjük Bécset?
Wéber Balázs | 2023. február 4. 05:33
Bármikor is jártam az osztrák fővárosban, mindig a béke, a nyugalom és a relatív jólét szigetének tűnt. Itt az számít, hogy mit teszel magadért, nem az, hogy honnan jöttél, mondják ott élő ismerőseim. Persze az ő életük sem egyszerű, de legalább nem kell görcsölniük a megélhetés miatt. Világjáró rovatunk ezúttal Bécsbe viszi el az olvasókat.
Szubjektív Viva Venezia! Ciao Venezia! – A világ leghíresebb karneválja
Elek Lenke | 2023. január 28. 05:59
A dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák, léggömbök százai repülnek a magasba. Nincs fotós, aki ellent tudna állni a tarka színjátéknak. Világjáró rovatunk ezúttal a Velencei Karnevál élményét eleveníti fel.
Szubjektív A nap képe: Brüsszelben iszogatott az Orbán-kormány minisztere
Wéber Balázs | 2023. január 25. 16:22
Tele a pohár.
Szubjektív A nap képe: kölcsönkesztyűben és micisapkában kapták le a minisztert
Litván Dániel | 2023. január 24. 17:14
Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem számolt a téliesre forduló időjárással egy hagyományőrző eseményen.
Szubjektív A nap képe: egy kiskorú lánnyal fotózkodott Orbán Viktor
Mester Nándor | 2023. január 22. 13:59
Erre is volt ideje Szatmárcsekén.
Szubjektív Miért kéne betiltani a modern síelést? És mit tegyünk akkor, ha ez mégsem következik be?
Litván Dániel | 2023. január 21. 05:59
Hogyan jutottunk ember és természet nemes párbajától idáig? A sport norvég ősapái biztosan nem erre gondoltak, amikor az első lesiklóléceket megalkották. Világjáró rovatunkból ezen a héten az derül ki, hogy nem volt minden jobb a régi szép időkben, de a síelés esetében ez így is volt jó.
Szubjektív A nap képe: éjjel érkezett Szijjártó Péter
Wéber Balázs | 2023. január 19. 12:48
Száraz, kiégett aggyal.
Szubjektív Háború és média: gondoljuk meg kétszer, kinek hiszünk 
Wéber Balázs | 2023. január 17. 19:14
Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      
Szubjektív Milliók egy kofferben – dagad az EP korrupciós botránya
Wéber Balázs | 2023. január 10. 19:22
Az EP-alelnök tavaly novemberben még a katari munkavállalói jogokat dicsérte, decemberben már egy börtönben karácsonyozott. Apját menekülés közben kapták el, kofferjában több százezer euróval. Az Európai Parlament hamarosan újabb képviselők mentelmi jogát függesztheti fel. Itt az alkalom, hogy Brüsszel példát mutasson a korrupció elleni harcban – de a magyar kormánynak is lenne bőven teendője. Nagyító alatt az EU elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb botránya.
Szubjektív New York-i affér: élményorgia a világ egyik legkülönösebb városában
Kugler Zsuzsanna | 2023. január 7. 05:44
Az emberek sosem felejtik el az első szerelmüket és az első napot New Yorkban. Aki egyszer megjárta a várost, már sosem lesz ugyanaz az ember. Ha leülünk egy padra és a járókelőket nézzük, itt az is tökéletes program. A Világjáró évindító cikke egy különleges utazás, amely korántsem csak egy városról szól. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG