Huszonhat állam vezetője, ötvenezres tömeg, nukleáris ballisztikus rakéták, lézerfegyverek és fronton is bevethető robotfarkasok – ezt láthatta a világ a szerdai győzelmi napi parádén Pekingben.
Összejött „a nagy hármas”
A gigantikus ünnepség persze nemcsak a II. világháború lezárásáról szólt, hanem a jelenről és még inkább a jövőről.
Beszédes tény, hogy most először mutatkozott közösen a világpolitika színpadán Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető – utóbb két ország a világ legdurvábban szankcionált államai közé tartozik.
A kínai elnök hosszú kézfogással fogadta az észak-koreai diktátort, majd Putyint köszöntötte. Végül együtt tekintették meg a díszszemlét, ami szintén jelzésértékű volt – és nyilvánvaló üzenet volt a nyugati hatalmak számára.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Bobile
A parádé után újabb hosszas kézfogások és ölelgetések következtek. Ezt követően Putyin és Kim Dzsongun két és fél órán át tárgyalt, a kiszivárgott hírek szerint arról, hogyan támogathatja tovább Észak-Korea Oroszországot az ukrajnai háborúban. Moszkva és Peking pedig már a találkozó előtt megegyezett arról, hogyaz oroszok 16 százalékkal növelik a Kínába irányuló gázexportjukat.
Hszi-Csin Ping a díszszemlén a II. világháborús antifasiszta küzdelemről, a kommunista párt szerepéről, a kínai nemzet felemelkedéséről és a béke megőrzéséről is beszélt, miközben a kínai hadsereget is méltatta.
A BBC tudósítása szerint a parádén a katonai kórus többek között arról énekelt, hogy „a Kommunista Párt nélkül nincs modern Kína”. Végül pedig szabadon engedtek 80 ezer (!) galambot, „a béke iránti elkötelezettség” jeléül.
Mindezt végignézte és -hallgatta a magát nemzetinek és kereszténynek valló magyar kormány külgazdasági és külügyminisztere. Szijjártó Péter egyike volt azon kevés nyugati politikusnak, akik részt vettek a pekingi parádén.
Rajta kívül még Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Alekszander Vucsics szerb elnök volt ott Pekingben – Fico jó kapcsolatokat ápol a Kremllel, és Szlovákia orosz olajnak való kitettsége miatt is igyekszik jóban lenni Moszkvával, Szerbia pedig hagyományosan orosz szövetségesnek számít.
Szijjártó Péter a gazdasági kapcsolatépítés mellett azzal védte meg a pekingi vizitet, hogy „Magyarország a civilizált kelet-nyugati együttműködésben érdekelt a világ ismételt blokkosodása helyett.” A díszszemle után pedig arról beszélt, hogy Magyarország és Kína jelenleg „a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli”, és a kapcsolatok elmélyítésére törekszik. Szerinte Kínával közösen tagjai vagyunk a „béketábor”-nak.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Utazás az időgéppel
Az autoriter vezetők és a külsőségek láttán, a nagyrészt semmitmondó lózungok hallatán úgy tűnt, mintha egy időgép visszavitte volna a világ ezen részét negyven-ötven évvel ezelőttre, a hidegháború és a kommunizmus idejébe.
Miközben az emberi jogokkal hadilábon álló, ellenzéküket eltipró vezetők világbékéről áradoztak, nagyon úgy tűnik, hogy egy új, autoriter hatalmi pólus megalakulását demonstrálták. Egy olyanét, amely riválisként lép fel a demokratikus hagyományokra épülő Nyugattal szemben, és megpróbál benyomulni a Trump vezette Egyesült Államok lassú kivonulása nyomán keletkező hatalmi űrbe – nyugati elemzők már egyenesen egy “Kína vezette új világrend”-et emlegetnek.
A pekingi parádé enyhén szólva sem talált jó fogadtatásra az amerikai elnöknél, aki közösségi oldalán azzal vádolta meg Putyint, Kim Dzsongunt és Hszi Csin-pinget, hogy összeesküvést szőnek az Egyesült Államokkal szemben.
Aggasztó fejlemény, hogy Magyarország egyre inkább a keleti, autoriter blokk irányába sodródik.
Hiszen miközben az EU-val és az európai nagyhatalmakkal folyamatos konfliktusban áll, addig Moszkvával és Pekinggel feltűnően jóban van – és most megint tett egy jókora lépést Kelet felé.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
