7p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Akár hónapokig is settenkedhet ellenséges vizeken, hogy aztán lecsapjon. Itt az amerikai haditengerészet egyik válasza arra, hogyan alakíthatják át a drónok a tengeri hadviselést.

Élőben nézhetjük végig az ukrán frontvonalakon, ahogy a drónok átalakítják a szárazföldi hadviselést. Ugyanez a folyamat a levegőben és a tengereken is végbe fog menni, remélhetőleg nagy, közel egyenlő erőkkel vívott háború nélkül. A változásra azonban fel kell készülni, és ebben most nagyot lépett előre az amerikai haditengerészet, miután december végén átvette első nagyméretű, vezető nélküli tengeralattjáró járművét (extra large unmanned undersea vehicle – XLUUV).

A haditengerészet által még 2019-ben megrendelt, Orca névre keresztelt eszköz első példányát ugyan némi késéssel adták át, azonban a fejlesztés ideje még így is messze elmaradt attól, amire szükség lett volna egy új, emberi személyzettel ellátott hadihajó tervezéséhez és rendszerbe állításához, a költségekről nem is beszélve. Igaz, a program a legutóbbi becslés szerint így is nagyjából 240 millió dollárba került eddig, de ha azt nézzük, hogy a 2020-as évek végén rendszerbe állítani tervezett Columbia osztályú nukleáris meghajtású tengeralattjárók tervezési programja jelenleg 132 milliárd dolláros költségvetéssel tervez (és feltehetően jókora túlköltés várható), akkor máris világosabbá válik az ember nélküli rendszerek egyik fő előnye.

Nem fog partra vetett halként - vagyis inkább cetként - viselkedni a vízben. Fotó: Boeing
Nem fog partra vetett halként - vagyis inkább cetként - viselkedni a vízben. Fotó: Boeing

Nincs felesleges emberi ballaszt

De mit is tudunk az Orcáról, illetve arról, hogy mire lehet képes ez az új eszköz? A nagyjából 15,5 méteres, egy moduláris raktérrel kiegészítve 26 méteres robottengeralattjáró méreteivel az amerikai haditengerészet jelenleg legmodernebb, Virginia osztályú (darabonként egyébként 3,5-4 milliárd dollárba kerülő) tengeralattjárójának körülbelül negyedét teszi ki. Mivel sem a legénység, sem a legénység életben tartásához szükséges eszközök nem foglalnak rajta helyet, ezért méreteihez képest is sok hasznos terhet tud majd szállítani, legyenek ezek különböző fejlett szenzorok, elektronikai hadviseléshez szükséges eszközök, vagy akár támadó fegyverek.

Az Orca dízel-elektromos hajtással van ellátva. Ennek előnye, hogy akár hónapokat képes a tengereken cirkálva tölteni, elektromos hajtásra váltva pedig nagyon csendesen tud haladni, akár öt napot is a vízfelszín alatt töltve két „levegővétel” között. A robothajónak van egy a hajótestbe visszahúzható tornya is, amelyet a felszín fölé emelve hatékonyabb megfigyelésre vagy kommunikációra lehet képes, visszahúzva viszont sekély vízben is jobban rejtve tud maradni. Az eszköz maximális merülési mélysége egyébként meghaladja a három kilométert.

Ezekkel a méretekkel és képességekkel az Orca messze túlszárnyalja az amerikai haditengerészet jelenleg szolgálatban álló hasonló eszközeit. De mire lehet majd használni? Természetesen erről azért nem árulnak el mindent sem a gyártó Boeing, sem a haditengerészet illetékesei, de néhány dolgot tudni lehet, néhány dolgot pedig ki lehet találni.

Elaknásított terep

Egyik alapvető küldetése lehet az Orcának az információgyűjtés. Mivel felfedezni nehéz, monotonitástűrése pedig végtelen, az eszköz alkalmas lesz arra, hogy akár hónapokig is potenciálisan ellenséges területek környékén járja a vizeket, megfigyelve a hajók mozgását, feltérképezve a védelmi és támadó eszközök elhelyezkedését, működését.

Nagyon testreszabott feladat az Orca számára az aknamentesítés is, ami legénységgel ellátott hajókkal igen körülményes, hosszadalmas, potenciálisan pedig (különösen ellenséges erők hatótávolságában lévő vizeken) veszélyes feladat is. De ha már aknák, az Orca telepíteni is tud ilyeneket, méghozzá mesterséges intelligenciával megtámogatott, független üzemmódban, mélyen az ellenség által ellenőrzött területek mélyén is.

„Az új eszköz korszakalkotó, intelligens offenzív aknahadviselési képességekkel rendelkezik, amelyeket ellenségeink mozgási szabadságának korlátozására terveztek”

– mondja Dorothy Engelhardt, az amerikai haditengerészet ember nélküli hadihajókkal foglalkozó programjainak egyik vezetője.

Dorothy Engelhardt kereszteli meg az első kész Orcát 2022. áprilisában. Fotó: Boeing
Dorothy Engelhardt kereszteli meg az első kész Orcát 2022. áprilisában. Fotó: Boeing

Ugyan ezt senki nem mondja ki, de egyértelmű, hogy az Orcát elsősorban egy Kína elleni feltételezett konfliktus által támasztott igényekre tervezték. Mint arról már lapunk is írt, Kína gőzerővel fejleszti egyrészt haditengerészetét, másrészt olyan képességeit, amelyekkel partjaitól biztonságos távolságban próbálná tartani az amerikai hadihajókat. Ezek között nagy hatótávolságú, hiperszonikus, illetve „lopakodó” cirkáló- és ballisztikus rakéták, valamint főként az amerikai légierő üzemanyag-utántöltő, illetve légtérellenőrző repülőgépei ellen bevethető levegő-levegő rakéták is vannak.

Nehéz távol tartani

Mivel egy kínai-amerikai konfliktus minden bizonnyal a Tajvani-szoros környékén robbanna ki, az amerikai katonai tervezők joggal aggódnak azon, hogy Kína adott esetben megnehezítheti vagy akár teljesen meg is akadályozhatja az amerikai haditengerészeti erőket abban, hogy csapásmérésre alkalmas közelségbe kerüljenek a hadműveletek helyszínétől, illetve a kínai partoktól.

Az Orca ezért is lehet fontos eszköz, mert feltehetően jóval könnyebben juthat be ezekre a vizekre is, hogy ott borsot törjön a kínai haderő orra alá. A Vörös-tengeren kialakult helyzettel kapcsolatos írásunkban részleteztük, milyen könnyű lehet adott esetben haditechnikai szinten filléres eszközökkel is megzavarni a tengeri kereskedelem létfontosságú artériáinak működését. Egy az Orcához hasonlatos eszköz viszont akár egymaga képes lehet gyakorlatilag blokkolni egy ilyen útvonalat – és nem szabad elfelejteni, hogy Kína ugyan hatalmas exportőr, ám stratégiailag fontos nyersanyagokból is behozatalra szorul, 2023 első felében például napi 11,4 millió hordó nyersolajat importált. Ennek csak egy kisebb részét képes, egyelőre, Oroszország irányából, csővezetékeken behozni, a többit sérülékeny tankerek szállítják kikötőibe.

De ha az aknák nem lennének elegendőek, az Orca valószínűleg akkor is képes lehet majd „beszállni a buliba”, hiszen a távolabbi tervek szerint torpedókkal, sőt tengeralattjárókról indítható ballisztikus és cirkálórakétákkal is fel lesz szerelhető.

Persze, akadnak még nyitott kérdések az Orcával kapcsolatban, például hogy a jelenleg hasonló platformok indítására és fogadására szolgáló amerikai hajók közül csak néhány lenne alkalmas ilyen méretű tárgyak vízből ki-, illetve vízbe beemelésére, ezért az Orcákat egyelőre valószínűlűleg inkább kikötőkből fogják indítani. Az is kérdés, pontosan milyen autonómiát kaphatnak hosszabb távon ezek, vagy az ezekhez hasonlatos eszközök. Az ember nélküli, illetve ember irányította platformok, fegyverrendszerek együttműködését is tesztelni fogják az Orcák első prototípusain.

Érthető tehát, hogy a most átadott első Orca még prototípusnak számít, és az idénre a Boeing által ígért további négy példány is tesztelésre fog szolgálni. Ha ezeken minden rendben megy, akkor állhatnak csak szolgálatba az amerikaiak első XL-méretű robottengeralattjárói, hogy aztán remélhetőleg soha ne kelljen összes képességüket kihasználniuk.

(The Drive, Forbes, Navalnews)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika Imába foglalják: AI segít be a miséken a Vatikánnak
Czwick Dávid | 2026. február 22. 14:16
Nem ördögtől valók a technológiai újítások és ennek most ékes példáját adja a római katolikus világ központja. Noha számos konzervatív hagyományt őriz az egyház évezredek óta, az előnyös, üdvös technikai fejlesztésekre bizony a Vatikán is szívesen benevez. Ezúttal a mesterséges intelligencia (AI/MI) segítségét kérték.
Tudomány-technika Lőttek a holdtúrának, a NASA is csak lentről sóvárog
Privátbankár.hu | 2026. február 22. 11:04
Március elején nekivágtak volna, hogy elérjék a legközelebbi égitestet, de ez most elmarad.
Tudomány-technika Megmenthette volna Lindsey Vonnt egy kötés – csak éppen senkinek nem érte meg kifejleszteni
Litván Dániel | 2026. február 22. 10:36
Létezhetne olyan síkötés, amely leoldott volna, mielőtt darabokra töri az amerikai síelő lábát. Csak éppen túl bonyolult és drága a fejlesztés, ezért továbbra is évtizedes technológiát használnak.
Tudomány-technika Követendő példa: sok ezer életet mentett meg egy lengyel város a szilárd tüzelőanyagok betiltásával
Wéber Balázs | 2026. február 21. 16:53
Krakkóban több mint 10 év alatt csaknem hatezer ember halálát előzték meg azáltal, hogy betiltották a fűtést szénnel és fával, támogatni kezdték a környezetbarát fűtési módokat, és ezáltal javították a levegő minőségét. Az átállást a különböző politikai pártok egységesen támogatták. 
Tudomány-technika Új podcast-sorozat mutatja be, hogyan fonódik össze az oktatás és a modern gazdaság
Privátbankár.hu | 2026. február 20. 15:20
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) részvételével megvalósuló DEDYCATING Erasmus+ projekt keretében elindult egy ötrészes podcast-sorozat, amely az ESG (környezeti, társadalmi irányítási szempontok érvényesülése, fenntartható és felelős gazdálkodás), a mesterséges intelligencia (MI) és a felsőoktatás kapcsolódási pontjait vizsgálja.
Tudomány-technika Vége a gondnak a Nemzetközi Űrállomáson
Privátbankár.hu | 2026. február 15. 12:31
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) ismét teljes létszámmal működik, miután szombaton négy új űrhajós érkezett, hogy leváltsák azokat a kollégákat, akik egészségügyi okok miatt januárban idő előtt hazatértek.
Tudomány-technika Váratlan támadás szedi áldozatait: ha olimpiát és foci vb-t is néz, vigyázzon!
Czwick Dávid | 2026. február 15. 06:01
Az év két nagy sport világeseménye nem pusztán az önfeledt szórakozásról és szurkolásról szólhat a drukkereknek. Nagyon sokan kifejezetten ezt a réteget pécézték ki maguknak az idei évre. A szakértők figyelmeztettek: kellő elővigyázatosság nélkül nagyon sokat veszíthetünk a mai világban, akár a szurkolással összefüggésben is. Legyen résen Ön is!
Tudomány-technika Újabb sötét terven ügyködnek – az AI silány piaci kofákká változtathatja a hiteles hírforrásokat
Czwick Dávid | 2026. február 14. 17:01
Elképesztő ötletet agyalt ki a világ egyik legnagyobb techcége: a világ egyik első, új típusú médiapiactere jöhet létre. De kinek jó ez? A kiadók és médiaszereplők némi pénzhez juthatnak információik után, de mi lesz az igazság sorsa a modern világban, ha a hiteles tájékoztatásra egyből árcímkét aggatnak a kiélezett hírverseny közepette? Egy biztosnak tűnik: a hírek zaja továbbra sem csitul majd.
Tudomány-technika Magánemberként jó, cégvezetőként nem ajánlott a ChatGPT – Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton – Havas Gábor | 2026. február 11. 14:19
Irreális várakozások alakultak ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, tavaly viszont megtörtént, vagy legalábbis elindult a kijózanodás az üzleti életben – mondta az IBM Magyarország ügyvezetője a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Pikéthy Árpád szerint ettől függetlenül azok a vállalatok, amelyek nem foglalkoznak a technológiával, 10 éven belül eltűnhetnek a süllyesztőben. A nagy cégek nem lehetnek elég hálásak a ChatGPT-nek, de azért a vállalati döntéshozatalba nem érdemes belevonni az Open AI fejlesztését.
Tudomány-technika Betelt a pohár: létezik a kátyúgyilkos technológia, minden modern autóban ott lehetne
Czwick Dávid | 2026. február 8. 15:17
Az elmúlt hetekben semmi váratlan nem történt. Tél volt. Persze elszoktunk már a havat is hozó telektől, hát még az ország vagy a főváros útjai. Meg is lett az eredménye: kátyú kátyú hátán, pedig a japánok ebben a kategóriában is nagyot alkottak. Évek óta létezik a technológia, mely minden modern autó bevonásával komoly eredményre lenne képes. Akár hazánkban, és főleg Budapesten is visszaszoríthatná a tengernyi tengelytörő szörnyet az útjainkon vagy a világ bármely pontján.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG