Élőben nézhetjük végig az ukrán frontvonalakon, ahogy a drónok átalakítják a szárazföldi hadviselést. Ugyanez a folyamat a levegőben és a tengereken is végbe fog menni, remélhetőleg nagy, közel egyenlő erőkkel vívott háború nélkül. A változásra azonban fel kell készülni, és ebben most nagyot lépett előre az amerikai haditengerészet, miután december végén átvette első nagyméretű, vezető nélküli tengeralattjáró járművét (extra large unmanned undersea vehicle – XLUUV).
A haditengerészet által még 2019-ben megrendelt, Orca névre keresztelt eszköz első példányát ugyan némi késéssel adták át, azonban a fejlesztés ideje még így is messze elmaradt attól, amire szükség lett volna egy új, emberi személyzettel ellátott hadihajó tervezéséhez és rendszerbe állításához, a költségekről nem is beszélve. Igaz, a program a legutóbbi becslés szerint így is nagyjából 240 millió dollárba került eddig, de ha azt nézzük, hogy a 2020-as évek végén rendszerbe állítani tervezett Columbia osztályú nukleáris meghajtású tengeralattjárók tervezési programja jelenleg 132 milliárd dolláros költségvetéssel tervez (és feltehetően jókora túlköltés várható), akkor máris világosabbá válik az ember nélküli rendszerek egyik fő előnye.
Nincs felesleges emberi ballaszt
De mit is tudunk az Orcáról, illetve arról, hogy mire lehet képes ez az új eszköz? A nagyjából 15,5 méteres, egy moduláris raktérrel kiegészítve 26 méteres robottengeralattjáró méreteivel az amerikai haditengerészet jelenleg legmodernebb, Virginia osztályú (darabonként egyébként 3,5-4 milliárd dollárba kerülő) tengeralattjárójának körülbelül negyedét teszi ki. Mivel sem a legénység, sem a legénység életben tartásához szükséges eszközök nem foglalnak rajta helyet, ezért méreteihez képest is sok hasznos terhet tud majd szállítani, legyenek ezek különböző fejlett szenzorok, elektronikai hadviseléshez szükséges eszközök, vagy akár támadó fegyverek.
Check out our first released video of Orca XLUUV in-sea testing — with a dolphin pod cameo.
— Boeing Defense (@BoeingDefense) July 18, 2023
The @USNavy Orca XLUUV’s full, advanced #autonomy allows the vehicle to operate for months at a time in open, congested and contested waters with little-to-no human intervention. pic.twitter.com/NfELRMteBe
Az Orca dízel-elektromos hajtással van ellátva. Ennek előnye, hogy akár hónapokat képes a tengereken cirkálva tölteni, elektromos hajtásra váltva pedig nagyon csendesen tud haladni, akár öt napot is a vízfelszín alatt töltve két „levegővétel” között. A robothajónak van egy a hajótestbe visszahúzható tornya is, amelyet a felszín fölé emelve hatékonyabb megfigyelésre vagy kommunikációra lehet képes, visszahúzva viszont sekély vízben is jobban rejtve tud maradni. Az eszköz maximális merülési mélysége egyébként meghaladja a három kilométert.
Ezekkel a méretekkel és képességekkel az Orca messze túlszárnyalja az amerikai haditengerészet jelenleg szolgálatban álló hasonló eszközeit. De mire lehet majd használni? Természetesen erről azért nem árulnak el mindent sem a gyártó Boeing, sem a haditengerészet illetékesei, de néhány dolgot tudni lehet, néhány dolgot pedig ki lehet találni.
Elaknásított terep
Egyik alapvető küldetése lehet az Orcának az információgyűjtés. Mivel felfedezni nehéz, monotonitástűrése pedig végtelen, az eszköz alkalmas lesz arra, hogy akár hónapokig is potenciálisan ellenséges területek környékén járja a vizeket, megfigyelve a hajók mozgását, feltérképezve a védelmi és támadó eszközök elhelyezkedését, működését.
Nagyon testreszabott feladat az Orca számára az aknamentesítés is, ami legénységgel ellátott hajókkal igen körülményes, hosszadalmas, potenciálisan pedig (különösen ellenséges erők hatótávolságában lévő vizeken) veszélyes feladat is. De ha már aknák, az Orca telepíteni is tud ilyeneket, méghozzá mesterséges intelligenciával megtámogatott, független üzemmódban, mélyen az ellenség által ellenőrzött területek mélyén is.
„Az új eszköz korszakalkotó, intelligens offenzív aknahadviselési képességekkel rendelkezik, amelyeket ellenségeink mozgási szabadságának korlátozására terveztek”
– mondja Dorothy Engelhardt, az amerikai haditengerészet ember nélküli hadihajókkal foglalkozó programjainak egyik vezetője.
Ugyan ezt senki nem mondja ki, de egyértelmű, hogy az Orcát elsősorban egy Kína elleni feltételezett konfliktus által támasztott igényekre tervezték. Mint arról már lapunk is írt, Kína gőzerővel fejleszti egyrészt haditengerészetét, másrészt olyan képességeit, amelyekkel partjaitól biztonságos távolságban próbálná tartani az amerikai hadihajókat. Ezek között nagy hatótávolságú, hiperszonikus, illetve „lopakodó” cirkáló- és ballisztikus rakéták, valamint főként az amerikai légierő üzemanyag-utántöltő, illetve légtérellenőrző repülőgépei ellen bevethető levegő-levegő rakéták is vannak.
Nehéz távol tartani
Mivel egy kínai-amerikai konfliktus minden bizonnyal a Tajvani-szoros környékén robbanna ki, az amerikai katonai tervezők joggal aggódnak azon, hogy Kína adott esetben megnehezítheti vagy akár teljesen meg is akadályozhatja az amerikai haditengerészeti erőket abban, hogy csapásmérésre alkalmas közelségbe kerüljenek a hadműveletek helyszínétől, illetve a kínai partoktól.
Az Orca ezért is lehet fontos eszköz, mert feltehetően jóval könnyebben juthat be ezekre a vizekre is, hogy ott borsot törjön a kínai haderő orra alá. A Vörös-tengeren kialakult helyzettel kapcsolatos írásunkban részleteztük, milyen könnyű lehet adott esetben haditechnikai szinten filléres eszközökkel is megzavarni a tengeri kereskedelem létfontosságú artériáinak működését. Egy az Orcához hasonlatos eszköz viszont akár egymaga képes lehet gyakorlatilag blokkolni egy ilyen útvonalat – és nem szabad elfelejteni, hogy Kína ugyan hatalmas exportőr, ám stratégiailag fontos nyersanyagokból is behozatalra szorul, 2023 első felében például napi 11,4 millió hordó nyersolajat importált. Ennek csak egy kisebb részét képes, egyelőre, Oroszország irányából, csővezetékeken behozni, a többit sérülékeny tankerek szállítják kikötőibe.
De ha az aknák nem lennének elegendőek, az Orca valószínűleg akkor is képes lehet majd „beszállni a buliba”, hiszen a távolabbi tervek szerint torpedókkal, sőt tengeralattjárókról indítható ballisztikus és cirkálórakétákkal is fel lesz szerelhető.
Persze, akadnak még nyitott kérdések az Orcával kapcsolatban, például hogy a jelenleg hasonló platformok indítására és fogadására szolgáló amerikai hajók közül csak néhány lenne alkalmas ilyen méretű tárgyak vízből ki-, illetve vízbe beemelésére, ezért az Orcákat egyelőre valószínűlűleg inkább kikötőkből fogják indítani. Az is kérdés, pontosan milyen autonómiát kaphatnak hosszabb távon ezek, vagy az ezekhez hasonlatos eszközök. Az ember nélküli, illetve ember irányította platformok, fegyverrendszerek együttműködését is tesztelni fogják az Orcák első prototípusain.
Érthető tehát, hogy a most átadott első Orca még prototípusnak számít, és az idénre a Boeing által ígért további négy példány is tesztelésre fog szolgálni. Ha ezeken minden rendben megy, akkor állhatnak csak szolgálatba az amerikaiak első XL-méretű robottengeralattjárói, hogy aztán remélhetőleg soha ne kelljen összes képességüket kihasználniuk.
(The Drive, Forbes, Navalnews)
Ügyvédjei együttműködést ajánlottak a hatóságoknak – nem sokkal később holtan találták cellájában. 
