„Sharing economy” vagy „collaborative economy”, közösségi gazdaság (szó szerint megosztás-gazdaság, megosztáson alapuló gazdaság), illetve együttműködésen alapuló gazdaság. Nem árt, ha megtanuljuk ezeket a fogalmakat, mert egyre többet fogjuk használni ezeket. Valószínűleg úgy be fognak épülni mindennapjainkba, mint a kilencvenes évek végén még csak pár számítógépes őrült által használt mp3 vagy fájlcsere, fájlmegosztás. Ez derült ki a Magyar Telekom által újságíróknak rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

High-tech ősközösségi modell

Valójában egy ősrégi modellt újítunk meg azáltal, hogy a peer to peer (a felhasználókat egymással összekötő) internetes rendszerek könnyen hozzáférhetőek és könnyen összehozható a kereslet és a kínálat. Azt az időt, amikor az emberek egy kisebb közösségben, például faluközösségben éltek, és segítettek egymást, megosztották egymással vagyontárgyaikat

A dolog tudományos magyarázatához tartozik még, hogy a hozzáférés fontosabb lett, mint a tulajdon. Fontosabb egy dolognak a használata, mint az, hogy birtokoljam az adott dolgot vagy otthon tároljam. „Nem fúrógépre van szükségem, hanem egy lyukra a falban” – mondta az egyik résztvevő.

Taxistüntetést okozó szolgáltatások

Az Airbnb a saját lakásodat, szobádat segít kiadni, vagy találhatsz vele magánszállást külföldön. A telekocsi-rendszerek az autó kihasználásában segítenek, egyben a taxivállalatokat hozzák nehéz helyzetbe (például az Uber, amely ellen több országban volt már taxistüntetés). De van, ahol irodát, sőt csak íróasztalt is lehet így bérelni, vagy fúrót, kisgépet, kisteherautót, akár kezelőjével együtt vagy más munkaerőt. Másutt házikosztot árulnak internetes megosztón, a szakácsnő persze a saját konyhájában főz. (Némileg a Bubi kerékpárkölcsönző és társai is hasonlóak, de ott a felhasználók nem más felhasználókkal, hanem egy vállalattal állnak kapcsolatban.)

A dolog az interneten sem új, régen kezdődött a zenemegosztással, mint a Kazaa, a Napster, majd a torrent-hálózat. Ezek mellé már legális zeneletöltők is vannak. Ugyanez már legális tárgyakkal is működik. Korábban évtizedekig csereberéltük a kazettákat, vagy vettünk fel a rádióból zenéket, a tv-ből filmeket, mégsem üldözték – az internetes elterjedése miatt lett illegális. A fejlett internetes rendszerek a kölcsönkérés ezen ősi rendszerét tették át az internetre, néhány kattintással használhatóvá.

Az okostelefonok hozták meg a robbanást

Olyan szempontból sincs új a nap alatt, hogy az ilyen internetes megoldások egy része már a kilencvenes évek végén is elérhető volt, például egy német telekocsi-szolgálat, sőt Magyarországon is létezett hasonló Kenguru néven. Most a mobiltelefonok, az internet egyre nagyobb elterjedése jelentette a következő nagy ugrást, aminek segítségével percek alatt lehet reagálni a rendelésekre.

Nem jótékonysági intézmények

A legjobb példa a megosztáson alapuló gazdaságra, az Airbnb különben nem jótékonysági intézmény, nem túl olcsó, a szállodai átlagár alattiak az árak, de nem sokkal. (Személyes tapasztalatunk szerint 10-15 százalékot kér a cég az árból.) Az üzleti modell viszont jól működik, nagy nyereséget ér el. „Kicsit olyan, mint a fapados légitársaságok szűk szolgáltatáskínálata” – hangzott el.

A „sharing economy” főleg a szállodaiparban van már komoly hatással, olyannyira, hogy a new yorki szállodások már erősen tiltakoznak miatta. A válság csak erősítette az ilyen szolgáltatásokra való igényt – mondták.

A renitenst kiutálja az internetes falu

Tényleg, hogy mennyire nincs új a nap alatt, arra meglepő példát mondtak. A régifajta bizalmi légkör azáltal működött a társadalmakban, hogy ha valaki rosszul viselkedett, kibeszélte a falu. Most az internetes közösség által jön elő ez újra – mondták el. Az Airbnb értékelési rendszerében, vagy az Uber autómegosztó-sofőrszolgálatnál egyaránt lehetőség van vendég és vendéglátó, sofőr és utas pontozására, és aki sok rossz pontot gyűjt, azt kiközösítik. Miközben az emberek már azt sem tudják a nagyvárosban, ki a szomszédjuk, az internet segítségével visszatérünk az emberiség ősi működési rendjéhez, ahol bizalom van, kooperáció, és közvetlen, egyének közötti kapcsolat.---- Felborulhat az adózás megszokott rendszere ----

Adnak-e majd nekünk számlát?

A szállodaipar már reagált, és rájött, hogy az emberek másfajta szállásokra (is) vágynak. Vannak olyan startup-ok (induló vállalkozások), amelyek lakásokba ruháztak be, és például az Airbnb-n keresztül értékesítik azokat. Különösen érdekessé válik a lakáskiadás nagy rendezvények, mint a futball-világbajnokság idején. Nyelvtanulásban könnyen lehet ilyen rendszerrel tanárt vagy anyanyelvű beszélgetőtársat találni. Pszichológusok pedig újabban terápiát is tartanak Skype-on keresztül.

Az új világ az adórendszert is a feje tetejére állíthatja. Állítólag 18 ezer lakáskiadó van már Budapesten az Airbnb kebelén belül, nagy kérdés, ezek közül hányan fizetnek adót. A sofőrök, akik az Uber-rel dolgoznak, valószínűleg ritkán adnak számlát.

Nyereségelszívás, eltitkolt jövedelmek

Ebből az következhet, hogy az offline adózók nagy terheket viselnek majd, az online működők bevételének jelentős része pedig az USA-ban csapódik majd le, vagy valamely más külföldi országban. Így az új rendszer jelentős pénzeket szívhat ki az országokból, ha nem változtatják meg az adórendszert. Ahogy egyébként Hollywood is óriási pénzeket szipkázik el az európai szórakoztatóiparból és más régiókból. Az e-kereskedelmi területen ugyanakkor van már egy eléggé komoly európai uniós törekvés arra, hogy újraszabályozzák a határok közötti ÁFA problémáját.

Másrészt felmerül az a kérdés, hogy a személyi alapú adózásnak lesz-e majd létjogosultsága, mert visszaléphetünk abba a korszakba, amikor nem kerül napvilágra a személyek bevétele. Például garázsvásárt is lehet már úgy rendezni, hogy a telefonomon felrakott kínálatot csak azok látják, akik száz méteres körzetemben laknak, erről nagyon nehezen értesülnek a hatóságok.

Lehet, hogy olyan lesz az adóztatásért folyó harc, mint a doppingolók és doppingellenőrök, vagy a páncélok és páncéltörő fegyverek örök harca, amely során hol az egyik, hol a másik fél jár egy lépéssel előrébb? Az optimista verzió szerint Airbnb is rá lesz kényszerítve, hogy átadjon információkat az adóhatóságnak, és így az ilyen rendszereket használóknak is kötelességük lesz adót, idegenforgalmi adót fizetni. Az internetes világ hosszabb távon még átláthatóbbá is teheti a gazdaságot, és az adóbevételek összességében még nőhetnek is.

Bár ezek a szolgáltatások egyrészt kiszipkáznak jövedelmet az adott országból, pozitív hatásuk is van a gazdaság élénkítésében. Míg egy kimutatás szerint szállodában lakva 2,8 napot töltöttek átlagosan Párizsban a vendégek, az Airbnb-vel, mivel az olcsóbb, öt napot, és eközben persze sok minden másra is költöttek – hangzott el.

Kerülgetne turistát a nappalijában?

Kérdés, ez az egész egy lufi, ami kipukkad, vagy az emberek átállnak egy ilyen életmódra, és a nagymamánk is külföldiekre fog főzni a jövőben internetes megrendeléseken keresztül? Eléggé általánosnak látszott a nézet, hogy ez a fajta gazdálkodási, szolgáltatási mód nem tud „teljes foglalkoztatású üzemmóddá” válni, valahol meg fog állni a fejlődése. Vannak ugyanis természetes korlátai.

Van, aki néha-néha kiadná a lakását, de nem fog ebből rendszert, életmódot csinálni. Nem akar állandóan külföldieket szobáztatni, tíz óra munka után nem biztos, hogy „egy portugál turistát akar kerülgetni a nappalijában”, amint valaki példálózott vele. Másrészt mások a szolgáltatások, a szállodák például mindig rendelkezésünkre állnak, és nagy biztonságot adnak.

Közösségi emberek vagyunk, de főleg városiak

Mások optimistábbak, azt mondják, 2050-re minden tíz emberből hét városban fog lakni, legalábbis a fejlett ipari országokban, ezért a sharing economy különösen nagy jövő előtt áll. Szöulban például, a világ egyik legnagyobb városában a hozzáférésre épülő gazdaság már nagyon elterjedt, a zsúfoltság, a környezetszennyezés és más problémák miatt.

Pszichológiai oldalról a kontrollálás vágya nagyon erős, például Magyarországon is, ahol a legtöbben saját lakásban laknak. Mások viszont esetleg azért szállhatnak be hasonló rendszerekbe, hogy jót tegyenek, mint amikor adakoznak. Vagy társaságban lehessenek, hiszen a hotellel ellentétben itt meg lehet ismerni helyi lakosokat is, ami különösen a fiatalok számára lehet fontos. Közösségi emberek vagyunk – tették hozzá.

Negyedünk nyitott, negyedünk nem

A Magyar Telekom felkérésére végeztek egy kutatást, hogy mekkora Magyarországon a nyitottság a hasonló megosztásra. A magyar internetezők körében 23 százalék mondta azt hogy teljesen értelmetlen mindent magunk birtokolni és sokkal egyszerűbb lenne megosztani dolgokat, 22 százalék viszont teljesen elzárkózott tőle. A többiek bizonytalanok, vagy a kettő közötti átmenethez tartoznak.

A Rukkola könyvmegosztót a fiatalok közül tíz százalék ismeri, de csak három százalék használja, sokan még ma is inkább könyvtárba járnak. Biztosan lesznek, akik mindig is el fognak tőle zárkózni teljesen, de legalább milliós létszámban olyanok is vannak Magyarországon, akik ilyen szolgáltatásokat használni fognak.

Az a bizonyos szomszéd tehene

Azok lesznek hosszú távon sikeresek ebben a megosztási iparágban, akiknél van mód a személyes kapcsolatfelvételre is – mondja a szociálpszichológus. A bizalom szempontjából ugyanis alapvető a kommunikáció, annak révén alakul ki a bizalom. Így pedig erősödik az együttműködő stílus a versengővel szemben. A magyar társadalomnak ráadásul éppen az egyik legnagyobb problémája, hogy dominál a versengő az együttműködővel szemben – amint a „dögöljön meg a szomszéd tehene” mondás jelzi.

Vajon miért éppen a Magyar Telekom rendezett erről háttérbeszélgetést? – merült fel a kérdés a résztvevőkben is. A telekomosok szerint a telekommunikációs vállalatok építették ki és működtetik mindehhez az infrastruktúrát, mégsem részesednek ebből. Vannak azonban törekvések rá külföldön, hogy ez a helyzet megváltozzon – említették meg.

A zenemegosztás, lakásmegosztás, ételmegosztás és kocsimegosztás után a "feleségmegosztás" ugyan nem merült fel a beszélgetés során, ám valójában sokféle internetes szexpartner-kereső, csoportszex- és swinger-oldal, valamint mobilalkalmazás létezik már erre is...